Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-20 / 15. szám

1926. január 20. EGRI NÉPÚJSÁG 3 A nemzetgyűlés ülése. A miniszterelnök kidomborítja, hogy egy olyan ügyről van «zó, amely még a nyomozás stádiu­mában áll. A tényeknek a meg­állapítása nem a kormány, hanem a bíróság feladata. A kormány meg fogja mutatni, hogy véghez viszi a nyomozást usque ad fi- nem. Cserkészek mentési munkálatai a békésmegyei árvíz katasztrófánál. A bókésmegyei nagy árvíz­katasztrófa elsó izgalmai elsi­multak s a virágzó falvak és földek helyét most beláthatatlan viz és sártenger borítja. Az em­berek csónakokkal, tutajokkal közlekednek és mentik, ami még menthető. A mentési munkála­tokban a gyulai cserkész csapa­tok kiváló szolgálatokat végez­tek a hatóságnak ■ derekasan kivették részüket a katasztrófa elhárításában. A négy gyulai cserkész csa­pat Örseit Gyulaváriba irányí­tották — írja egy cserkész, ki maga is részt vett a mentő- munkálatokban. Gyulaváriba te­herautókon robogtunk ki, hol mindjárt földsáncok emeléséhez fogtunk. Nehéz munka volt. A föld fagyos, ásásra szinte lehe­tetlen volt, nem ásó, de csákány kellett volna e munkához. Vesz- t6glésre azonban nem volt idő, mert tölünk ötszáz lépésnyire már zúgott az ár. Nyolcszáz falubeli és százötven cserkész dolgozott a falut körülvevő sánc emelésén. így telt el a szent este ... Másnap az összes cser­készeket a Sarkad felé vezető országúira indították, hogy ment­sék meg a még épen maradt tanyák lakóit és bútorza­tát. Hatalmas szálfákból tutajo­kat ácsoltunk össze az ország­úton b ezekkel lassan bizton­ságba hoztuk a zajló jégtáblák között a tanyák kétségbeesett lakóit. Emberéletben a magyar terü­leten kár nem esett! Az olaszok rendeletileg biztosí­tották a családi nevek nemzeti jel­legét. Rómából jelentik : A hiva­talos lap elmúlt pénteki számá­ban rendelet jelent meg, amelyet azonban a sajtó nem közöl. A rendelet a következőkép intéz­kedik : A trienti tartománybeli családnevek, amelyek latin vagy olasz eredetűek, azonban idegen nyelvre fordították őket, olasz nyelvre hivatalosan visszafordi- tandők. Azok a családnevek, amelyek idegen végzést vettek fel, vagy idegen Jielyesirás sze­rint íródnak, ezentúl olasz nyel­ven olasz helyesírás szerint hasz­nálandók. A rendelet ellen vé- őkre pénzbüntetést szabnak. HÍREK — Eger, 1926 január 20 — A jazz-band dobos. Az Egri Népújság legutóbbi számában olvasom, hogy Kons­tantinápoly egyik nemzetközi bárjában egri fiatalember pör­geti a jazz-band dobot. A vil- lanszereld sutba dobta a szer­számon és egy szál hegedűvel vágót neki a nagy világnak. De a karriér első lépcsője, a bár, nem biztat túlságosan fényes jövővel. A henye, fárasztó éjszakai élet ellensége a munkának, az alko­holgőzös, léha mulatozások ta­nyáján könnyebb megtanúlni, hogyan lehet a pénzt elkölteni, mint —■ reegszfrezni. És mi vál- hatik egy villamszerelőből Kons- tentinápolyban is, mint villamsze- relő ha jősorsa kivezeti a bár­ból és van akaratereje ahhoz, hogy megfogja a szerszám nye­lét. Egy kis türelemmel a perai jazz-band dobos Magyarországon is talált volna magának mun­kát. Az ország szegénysége nem ok arra, hogy itt hagyjuk, mert ha ezt tekintenék, mindannyian neki vághatnánk a nagyvilág­nak és lehetne tán belőlünk is Konstantinápolyban jazz-band dobo*. E héten Beniczky Miklós (Széchenyi- utca) és Pánczéi Árpád gyógyszer- tára (Almagyar utca) tart éjszakai inspekciót. Dr. Tordai Ányost lelkesen ün­nepli a Bajai Újság abból az alkalomból, hogy a jeles esztéta a városi szabad liceális előadá­sok során gyönyörű beszédet mondott a magyar irodalomnak az utódállamom litteraiurájával szembeni fölényéről. Az egriek szeretettel becézett Ányosának izzó szavai a tudósítás szerint frenetikus hatást keltettek a trianoni határ közvetlen szom­szédságában élő bajaiak lelkében. A miskolci színház első hete a mérsékelt érdeklődés jegyében zajlott le. A hét végére aztán megérkezett a régvárt [toinbőiő siker. »Cerkó« hozta, a jő öreg Cerkő Miskolci laptársunk in- dignőlva állapítja meg a közön­ség ízlésének sülyedését. Mi pe­dig a Magyar Athén büszke pol- gárai szórakozottan nézünk ki az ablakon. Szeretnénk másról beszélni. Ami olcsóbb és ami drágább. Az élelmiszerpiac szeszélyes árhul­lámzásaihoz már hozzászoktunk. A tojás mintegy 100%-al lett olcsóbb karácsony óta : darabja 1500 korona. A rertésaús drágult, kilója 26—28,000 korona, a zsír­szalonna pár ezer koronával ol- cióbbodott. Kilója 24,000 korona. A jeges viz itatása káros az ál­latokra Téli nagy hidegben az állatok nagyon is ki vannak téve a meghűlés s az ebből származó tüdőlob veszedelmé­nek, azért mert többnyire tul- hideg jeges vizet isznak, amely nagy mértékben hüti le belső szervezetüket, hogy annak ká­ros következménye szinte elma­radhatatlan. E bajt elkerülendő, az itató vályúban sohase szabad víznek állani, s azt csak közvet­lenül itatás előtt kell megmerni, az itatás után visszamaradó vizet pedig azonnal lefolyatni. Mindig több alkohol. A francia orvosi akadémia éles vészjelzés kíséretében közli az alkohol­használat hivatalos statisztikáját. Eszerint a legutóbbi évben kb. 500.000 hektőliterrel több alko­holt fogyasztottak Franciaország­ban, mint az azelőtti évben. — A folyton növekedő alkohol- élvezet okául felhozzák egyrészt a közjóiét emelkedését, másrészt a hatóságok engedékenységét mindennel szemben, ami a mér­tékletesség ellen van. Özvegyi évforduló — lakodalom. Érdekes esküvőről számol be a Miskolci Napló legutóbbi száma. A minap esküdött örök hűséget a görcsönyi templomban Marker János gazdálkodó ős Kősa Ka­tica, egy jómódú gazdálkodó leánya. Alig múlt egy éve, mi­kor a falu népe egyszerre, egy napon, egy órában két szomorú temetési menetben vett részt: temették Marker János első fia­tal feleségét és Kősa Katica első, deli urát. A sors, vagy Ámor a két elözvegyült bánatos lelket összehozta. Ugyanazon napon veszítették el életük párját és a kölcsönös részvétben találtak egymásra az elhagyottak, akik a gyászőv leteltével együtt rak­tak uj fészket. A násznép kivi­lágos virradatig táncolt a fekete ruhában és bánatos szívvel es­küvő özvegy menyegzőjén. A faluban nem emlékeznek, hogy valaha is lett volna egy napon két halott. Huszonegy év után váratlanéi megfizette minden adósságait egy megszökött angol bankár. London­ból jelentik: Az angolországi Ne wcastle-on-Tyneben néhány nappal ezelőtt magához rendel­te Greenwell birő Róbert Burn volt bankár hitelezőit. Huszon­egy évvel ezelőtt történt ugyan­is, hogy Burn egy szerencsétlen spekuláció miatt minden vagyo­nát elvesztette és a letartóztatás elől megszökött. Hatezer forint­tal tartozott tizenegy kereske­dőnek, akiket aztán majdnem tönkrejuttatott nagy vesztesé­gük. Most, huszonegy év után váratlanul mégis megkapták a pénzüket. Burn ugyanis időköz­ben nagy vagyonra tett szert Alaszkában, ahonnan most ka­matostól megküldte a hatezer fo­rintot Greenwell birőnak, azzal a kéréssel, hogy fizesse ki belő­le régi adósságait. A tizenegy kereskedő közül már ciak heten voltak életben, a többi helyett a családtagok vették át az adós­ság összegét. A bíró igy szólt az egybegyűltekhez : »Uraim álljunk fel mindnyájan egy perc­re, hogy ezzel fejezzük ki elis­merésünket Mr. Burn becsületes cselekedetéért. Eljegyzés. Felsőtárkányi Dr. Pillér Kálmán vármegyei köz- igazgatási gyakornok eljegyezte néhai deeséri Bobok Tivadar erdőigazgató és neje szül. szi­geti Makovits Mária leányát, Rózsikát. A tyúktojás tartósan magas ára ma nagyon jövedelmezővé teszi a baromfitenyésztést. Ösztönöz­zön ez minden gazdasszonyt arra, hogy tyúkjai korán kezd­jenek tojni, amit csak úgy érhet el, ha azokat jobban tartja, amit a mai olcsó burgonyával köny- nyen megtehet. Főtt állapotban kell ezt nekik adni, s egy negyed­rész korpát — meg konyha és lehetőleg egy kevés hűshulla- dékot is közéje keverni. Az idei országos tenyészállat- és gépkiállítás időpontja. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az 1926. évi, díjazással és vásárral egybekötött XXXV. országos te- nészállatkiállítást és az azzal kapcsolatos gépkiállítást március hő 19., 20. és 21-én fogja ren­dezni a budapesti tenyész- és haszonállatvásártelepen. A te­nyészállatkiállításra lő kivételé­vel felhozható bármilyen faj­tájú, korú és ivarű tenyészállat szarvasmarhából, sertésből, juh- ből, kecskéből, baromfiból és házinyúlből. Bejelentési határ­idő: 1926. február hő 3. Az idei XXXV. tenyészállatkiállítás és vásár szabályzatát és a bejelen­tési iveket a rendező bizottság elküldötte már mindazoknak a tenyésztőknek, akik az előző ki­állításokon és vásárokon rőszt- vettek. Megkeresés esetén azon­ban a rendező bizottság minden érdeklődőnek készséggel meg­küldi ezeket a nyomtatványokat. (Budapest, IX., Köztelek-utca 8.) Egy nemzetközi betörőbandát vár­nak Budapestre. Budapestről je­lentik : A berlini országos bűn­ügyi rendőri hivatal megkeresést intézett a budapesti államrendőr- séghez, amelynek alapján a buda­pesti államrendőrség felhívja az ékszerüzletek tulajdonosait és alkalmazottait arra vonatkozó­lag, hogy egy jól szervezett betörő társaság az utóbbi hónap­ban Európa nagyobb városaiban a déli ebéd idő alatt ékszerész üzleteknek egész sorát fosz­totta ki. A betörők eredményes munkáját még az sem gátolta, hogy az üzletek legnagyobb része a legélénkebb forgalmú útvonalakon volt. A betörők min­den egyes alkalommal gazdag zsákmányt vittek magukkal. Ép ezért számolni kell azzal, hogy a jól megszervezett betörő tár­saság Budapestre is ellátogat. A rendőrség erre való tekintet­tel az ékszerészeket a legna­gyobb óvatosságra inti. Egy kutya-nyakörvet találtak. Iga­zolt tulajdonosa átveheti az ál- lamrendőrsőgen, Fekete detek- tivnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom