Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-24 / 140. szám

1926. júniue 24 EGRI NÉPÚJSÁG 8 Benedek, Gyurkóczki József, To- bik Pál, Zádor (Urszin) Bálint, Papp József, Sulyok László, Berta János, Erős János, ifj. Ba­kos János, Cseri Lajos, Kelemen Mátyás, Korom Lajos, Kis And­rás, Herczeg János, Petrővszby József, Endrász Ferenc, Bernát János és Bedőváry (Bartal) Kál­mán. Összesen 60-an, 2 hősi ha­lott és 1 néhai. Mi újság? — Kormos Erzsébet, Gál Vik­tória, Vágási Erzsébet és Vá­gási Mariska tiszabábolnai főld- mives leányok a faluvégi kubik- gödörben akartak fürödni. Egy­mással összefogőzva léptek a vízbe. Az egyik leány megcsú­szott, magával rántotta a többit is a mély vízbe. Egyedül Vágási Mariska tudott megmenekülni, a többiek mind oda vesztek. HÍREK — Eger, 1926. junius 24 — Aranymise. Miklóssy Gyula ny. hejőkürli lelkész, egri egyház­megyei áldozópap, ma, szerdán reggel 7 őraKor tartja aranymi- séjét a Servita-rend egri temp­lomában. Kétszázhuszonhat cserkészcsapat vesz reszt a nemzeti táborozáson. A magyar cserkészek első nem­zeti táborozására, mely julius 9—23. országos versenyekkel egybekötve fog lezajlani a fővá­ros közelében fekvó Szúnyog ■zigeteD, 78 városból 226 csapat jelentette be résztvételét. A vi­déki cserkészcsapatok julius 1-8. közt érkeznek a fővárosba, na­gyobbrészt különvonatokon. He­ves vármegyéből 3 csapat vesz részt a nemzeti táborozáson: az egri 154. sz. Dobó István, és 2 hatvani csapat: a 91. sz. Turul, és a 222. sz, Petőfi. A Jogakadémiai Kör ifjúsága július 3.-án tartja régi fényű, nagy nyári táncmulatságát a Koronában, amelyre az érdek­lődők figyelmét már most fel­hívja a — Rendezőség. A belvárosi állami elemi iskolák rajz és kézimunka kiállítást ren­deztek a halaspiaci iskolában, amelyen az I.—VI. osztályosok által készített játékszerek, kézi­munkák és rajzok tarka össze­visszaságban áltak egymás mel­lett. A csinosan, gondosan kiál­lított tárgyak bizonyítják az egri belvárosi elemi iskolák ta­nítóinak rajz és kéziügyesség- beli tanítási módszerének fej­lettségét. Az eucharisztikus világkongresszus napja Parádfürdőn. Párádról írja alkalmi tudósítónk : Pezsgő, ele­ven élet folyik Párádon, jóllehet az eső nap-nap után esik. A csikágói kongresszus napján azonban felsütött az áldott nap — fényben úszott a kis kápolna s a 150 rőm. kath. fürdő vendég xjz része, 50 ember veizi magá hoz az Oltáriszentséget. — Ezek a számok beszélnek! A fürdőn hitélet folyik, a napi szentmisén sokan részt vesznek, naponkint áldoznak a Párádon üdülő fő­hercegi párral az élükön. Tehát nemcsak az idő agyon verésével, hanem a lelkűk üdvösségével is törődnek a nyaralók. Elismerés és hála Fucsek Gábor rk. lel­késznek lankadatlan tevékeny­ségéért. A várhegyen levő kálvária ke­resztjeinek helyreállítása iránt lapunkban kifejezett óhajtás ta­lálkozik azzal az illetékes helyen már korábban tervbevett mun­kálattal, mely a kálvária domb­jának rendezését öleli fel, és melynek keretében a keresztek megújítása is sorra kerül. Mint tudjuk, az ez iránti előkészüle­tek már megindittattak a terve­zés azonban hosszabb időt kiván. Öngyilkos akart lenni ? Munkácsi Ferenc egri, Verőszala úti föld- mivest állították elő a napokban a rendőrségre, állítólagos öngyil­kossági kísérlet miatt. — A szép- asszonyvölgyi pincékben boroz- gatott barátaival. Hazafelé jövet elmaradt társaitól és a nyitott közkút felé irányította lépteit. Felült a kút kávájára éz néhány perc múlva a kereső barátai sehol sem találták. Egyikük be­tekintett a kútba, s legnagyobb rémületükre, ott fuldoklott Mun­kácsi Ferenc. Hamar kötelet ke­rítettek. Lemásztak érte és sike­rült is félig kihúzni. Ekkor azon­ban a kötél elszakadt és a ful­dokló megmentőjével együtt visz- szaeeett a kútba. Végre létrák­kal sikerült őket kényelmetlen fogságukból kiszabadítani — Munkácsi Ferencet előállították a rendőrségre, hol először ön­gyilkossági szándékáról beszélt. Ittasnak látszott és így saját érdekében nem engedték szaba­don. Másnap kijózanodott és mitsem tudott a történtekről. Jobb közvilágítást a forgalmasabb útvonalakon. Napok óta komoly panaszok haogzanak el a város­ban a helytelen közvilágítás el­len. Május hő 15-én új vasúti menetrend lépett életbe. Ezt a körülményt figyelembe kellett volna vennie a villanygyárnak is. Mert a végeredményben min den adófizető egri polgár tulaj­donát képező városi villamos­művektől annyit valóban elvár­hatunk, hogy ha este 11 órakor jön be a vonat, úgy az utasok, mint az idegenforgalom érdeké­ben legalább addig legyen vilá­gosság a forgalmasabb utcákon, nem is szólva arról, hogy a szín­ház közönsége is világos utcá­kon szeretne hazatérni. Az ív­lámpák kialvása után azonban egyes helyeken, mint pl a Káp­talan- és Széchenyi-aice. talál­kozásánál, ezen a valósággal balesetsarkon, egyenesen élet- veszélyes a közlekedés a sötét­ség miatt. A napokban is dara­bokra zúzta itt egymást két összeütközött kocsi. Vagy jobb világítást, vagy szigorúbb rend­őri intézkedést kérünk erre az útszakaszra. * Elveszett. Folyó hó 23.-án az Angolkisasszonyok i ntézetétől a Gáspárdy Katinka zeneiskolájáig elveszett egy vékony arany karkötő piros igazgyönggyel. — Becsületes megtalálója jutalom ellenében adja át az Angol­kisasszonyok intézetében. * Uránia. Ma két előadásban, ya7 és %9 órai kezdettel egy német precizitással mindvégig lebilincseld szűzséjű mestermű: >A gyönyörlovag« egy milliárdos ifjú kalandjai az éjszakai élet­ben, melynek főszerepeiben a közönség kedvenceit Eszterházy Ágnest és Harry Liedkét látja. Az előadás bevezetését képezi: •Dupla vagy semmi« két felvo- násos burleszk, főszerepben Stan Laurell, a legújabb burleszk hős. — Szombaton és vasárnap Hugő Viktor hallhatatlan regénye: • A nyomorultak*, melyre jegyek már holnaptól kaphatók a Mozi­tőzsdében. * Tankönyvek. Az összes iskolák­ban és tanintézetekben az 1926/27. tan­évben használatos tankönyvekre "elő­jegyzéseket már most elfogad az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyv­kereskedése. aHHSBesseHssBKgBBBSHBsaiawa SZÍNHÁZ. Műsor. Csütörtök 1926 junius 24. A királyné rózsája. Operette. Be­mutató. Péntek 1926 junius 25. A ki­rályné rózsája. Operette. Szombat 1926 junius 26. A bőr- egér. Operette. Vasárnap 1926 junius 27. dél­után 31/a órakor. Orlow. Operette. Mérsékelt helyárak. Este 8 órakor A nagvnő. Operette. Bemutató. Hétfő 1926 junius 28. A csirke­fogó. Vígjáték. Bemutató. Kedd 1926 junius 29. A régi jó Budapest. Operette. Bemutató. Szerda 1026 junius 30. A régi jó Budapest. Operette. Szelvénybérlet az összes hirdetett előadásokra — kivéve a vasárnapot — érvényes. Peer Gynt. A nyugtalanítóan rideg és zabolátlan Ibsen Henrik saját lelkének, öncön életének vihar­zását festi elénk Peer Gynt fan­tasztikus képeiben. Peer Gyntöt a norvég nemzeti bűn kifejezőjé­nek tartják Ibsen kritikusai. A megalkuvás szelleme és mindaz, ami az emberben gyáva, ingadozó, benne van Peer Gyntben. Képzelt személyekképzelt története. Nyug­talan vándorlás, örök keresés, fájó álmodozás valami után, ami megnyugtat, megbékít, kielégít. Byron Manfrédje, Goethe Fauizt- ja, vagy a mi Madáchunknak Embertragédiája és a Peer Gynt is ugyanazt a gondolatot szolgálják. Azzal a különbség­gel, bogy a Peer Gynt a ködös északi költő forrongó, szinte hazátlanul bolyongó lelkének megnyilatkozása. A Peer Gynt előadása Eger színházi életében szinte uj kor­szakot jelent. Kiváló szereplők, pazar díszletek és a művészi kiállítás valósággal irodalmi és művészeti eseménnyé avatták a Grieg-muzsikával aláfestett re­mek előadást. Szömörkényi Franciska (Solveig), akit szűnni nem akaró tapsviuarral sokszor hívott a függöny elé a fellelke­sedett közönség, olyan üdítő jelensége volt a lélekrenehezedő darabnak és oly kristálytiszta csengő hangon énekelte Solveig híres két dalát, hogy egy csa­pásra meghódította Egert. Szö­mörkényi Franciska mint komoly, nagy tudású, s gazdag hang­anyag kincsével rendelkező szí­nésznő mutatkozott be. Ihurőczy Gyula (Peer Gynt) a legnagyobb színészi képességeket követelő szerepében hatalmas drámai ere jét és szép tudását ragyogtatta. Az álmodozó Peer Gyntnek, a szerelmes Peer Gyntnek, a filo zófus és megtérő Peer Gyntnek találó ábrázolásában szinte ver­senyzett önmagával és alakítása méltán kiérdemelte a legnagyobb sikert. A meglepetésszerűen ható pompás előadásnak minden sze­replője kitünően állta meg helyét, mégis külön említést érdemel Hermann Manci (Aase Peer Gynt anyja) megkapó drámai alakítása, Szilágyi Marcsa (A zöldruhás asszony) komoly játéka, és Tí­már Kató (Anitra) graciőzus tánca. A Peer Gynt teltházát Eger város irodalom és zenebarát mű- értő közönsége alkotta. A magas színvonalú előadás nagy elisme­rést váltott ki Kardosa Géza színtársulata iránt. (n. r.) * Tisztelettel értesili a színház igazgatósága a n. é. közönséget, hogy a Wagner előfüggöny, mint a kilátás akadálya le lett szerelve és igy a színpadhoz közel eső páholyokból is teljes egészében látható a színpad. * A tolongás és vele járó kel­lemetlenségektől kíméli meg ma­gát mindenki, ha előre váltja meg jegyét a színházba. * A királyné rózsája. Farkas Imre a közkedvelt poéta, Túl a nagy krivánoD, Nőtás kapitány, Iglói diákok stb. hírneves szer­zőjének legújabb poétikus mű­vét mutatja te csütörtökön a színtársulat A darab meséjének központjában felséges nagyasz- 8zouyunk, a megdicsőült Erzsé bet királyné áll, ki itt is a ma­gyarok iránti rajongó szeretőié­vel simítja el egy osztrák-ma­gyar házasság viszályát. Halasi Mariska, az országos hírű drá­mai hősnő, felséges alakítása ebben a szerepben meg dobog­tat minden magyar szivet. Az érdekességet növeli, hogy ő énekli a felséges asszony híres és kedvenc »Lehullott a rezgő nyárfa ezüst szinü levele« kez­detű dalát. A poétiku* jelené seken kívül számtalan humoros jelenés és nagyszerű táncszám sorakozik egymás mellé. * Tímár Ila, játsza a >A ki­rályné rózsája* előadásain a nyakas bécii Sousi comtesse sze­repét, partnere, az ízig vérig magyar Vemere báró, Krom- pachi István, a társulat gyö­nyörű hangú baritonistája lesz, ki ezúttal mutatkozik be a kö zönségnek. Szömörkényi Fran ciska a bájos, magyarrá váló kis német lányban,partnere Károlyi Vilmossal, a magyar nőtásfiuval, kedvesebbnél kedvesebb ének és táncszámukkal frenetikus sike­reket értek el eddig is. Tamás Benő, Szigeti Jenő, Endrődi, Kristóf kabinet alakításaikkal, oly élvezetes estét biztosítanak, melyben a közönségnek ritkán van része. * Buray Jancsi és zenekara muzsikál »A királyné rózsája« előadásain a színpadon. * Pontban 8 órakor kezdőd­nek a színház esti előadásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom