Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-19 / 14. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. január 19. Pártközi értekezlet a frankhamisítás ügyben. Budapest, január 18. MTI. Scitovszky Béla a nemzetgyűlés elnöke, mint ismeretes, ma délelőtt fél 11 őrára pártközi értekezletre hívta össze a nemzetgyűlés vezető tagjait, hogy a nemzetgyűlés előtt lehetőleg tisz- táztassanak azok a kérdések, amelyek a frankhamisítás kapcsán az utóbbi időben kiélesítették a politikai helyzetet. A pártközi értekezletre egy másután érkeztek a résztvevő politikusok : Bethlen István gróf miniszterelnök, Almássy László, Andrássy Gyula éB Apponyi Albert grófok, Ugrón Gábor, Emset Sándor, Rassay Károly, Meskó Zoltán, Szilágyi Lajos, Friedrich István, Gömbös Gyula, stb. Az értekezlet megnyitása előtt lépett a házba Vázsonyi Vilmos Rupert Rezső kíséretében és kijelentette, hogy az értekezleten a baloldali polgári ellenzék részéről, a demokraták, valamint a Kossuth-párt részéről az ülésen nem vesznek részt. Távolmaradásuk azonban nem Scitovszky házelnök ellen irányul, hanem nem akarnak a fajvédőkkel bizalmas tárgyalás keretében leülni. Egyben kijelentették, hogy pártjuk egyes szónokai részére a holnapi ülés előtt sürgős interpelláció formájában engedélyt kérnek a felszólalásra. A Ház elnöke az engedély tekintetében természetesen még választ adni nem tudott. Lengyel borkivitelünk. Miskolc, január 18. Az Egri Népújság tudósítója jelenti: A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara konkrét esetekből kifolyólag újólag eljárt illetékes helyeken, hogy a Lengyelország felé irányuló borexportunk ut- jáből hárittassanak el az aka- d ályok. A lengyel kormány ugyanis elvből csakis az I. kategóriába tartozó lengyel kereskedőknek (állítólag : nagykereskedőknek) ad beviteli engedélyeket. Az ebből a magyar exportra származó nehézségeknek oly módon való elhárítása irányában, hogy a beviteli engedélyek a budapesti lengyel követség által egyenesen a magyar exportőröknek adassanak meg, már szeptember hóban tárgyalások indultak meg a lengyel kormánnyal, — ezek azonban ezideig célhoz nem vezettek, mert a lengyel kormány még mindig ridegen ragaszkodik azon álláspontjához, hogy a beviteli engedélyek csak a lengyel importőröknek, nem pedig a külföldi exportőröknek adatnak meg. A kamara tehát figyelmezteti borexportőrjeinket, hogy a sima lebonyolítás érdekében egyelőre csakis az I. kategóriába tartozó lengyel borcégekkel kössenek üzletet, vagy hívják fel a II. kategóriába tartozó lengyel üzletfeleiket, hogy tegyenek lépéseket az I. kategóriába való felvételük iránt, ami bizonyos illeték lefizetése ellenében könnyen eszközölhető, — amikor is a beviteli engedélyek minden nehézség nélkül megadatnak. A kérdést a miskolci kamara nem tekinti lezártnak és ezentúl is mindent el fog követni, hogy borkivitelünk Lengyelország felé ne találjon akadályokra. Még egy hozzászólás az építőipari törvénytervezethez. Az érem másik oldala. Hangverseny az Angolkisasszonyok intézetében. Vasárnap este 5 órakor díszes közönség töltötte meg az Angolkisasszonyok intézetének színpaddal ellátott és ízléssel berendezett előadó-termét. Nemcsak a szülők és a növendékek hozzátartozóinak, hanem a művészi zene iránt lelkesedő más hölgyek és uraknak is fényes sokasága rágott az elegáns teremben, amikor pontban 5 órakor megcsendült a csengő és a pódiumon felállított két zongorához leült két bájos kisleány: Énekes Éva én Fejes Erzsébet. És a kis kezek finoman, kecsesen elindulnak a billentyűkön. És a nyitott zongorából fölzug és az egész termet betölti Brüll Tarantellája. A hálás hallgatóság a végén viharosan megtapsolja a pompás négykezest. Kacsóh Magda, a kitűnő hangú és kellemes megjelenésű énekesnő Puccini: Pillangó kisasz- szony-át adta elő nagyhatással. Racsek Klára minden tekintetben szép hegedüjátékával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Hodobay Ilona Székely I. Bánk bán fantáziáját nagy technikai tudással és meleg átérzéssel zon- gorázta. Kacsóh Magda ezután Sába királynője nagy áriáját énekelte el teljes sikerrel. Fógelné Kaufmann Emmi, Fő- gel Elemér, dr. Liman Emil és Stokker István Mozart-vonós négyest adtak elő az ő közismert és a város határain kívül is megcsodált művészi játékukkal, amit a közönség szűnni nem akaró tapsorkánnal jutalmazott. Racsek Margit és Heincz Klára. Liszt-rapszódiát játszottak két zongorán uégykézre, elisme résre méltó tudással, kiérdemelt zajos, nagy sikerrel. Kacsóh Magda magyar műdalaival valósággal gyújtogatott a hazafias szivekben. A négy meseképben pedig az ő csengő hangja mellett elragadtatással néztük a tündércsapat kápráztató felvonulását, külön megcsodáltuk az édes Hófehérkét. (Várkouyi Manci), Hamupipőkét, a törpéket, a királyfit és kedves este mioden szereplőjét. Az előadás végén azzal a kellemes impresszióval távoztunk, hogy az élvezetes műsor minden számában egy egy részletet láttunk az Angolkisasszonyok egri tüudérkertjéből. Éb ez már nem is mese, nem is játék, hanem maga a valóság. (k. a.) A pajkossá^,vége. Tóth Pál Bér- nát 13 óveslmindenes a Deák Ferenc utcán egy arra hajtó szekérbe kapaszkodott, közben a saroglyáről leesett és a feje a lőcs és az egyik hátulsó kerék közé került. A kerék a fejéről a koponyacsontig lehorzsolta az izmot. Az Irgalmasok- nál ápolják. Az a végtelen elkeseredett harc, ami megindult a mérnökök részéről az építőmesterek és ipariskolások ellen, talán sehol sem talált olyan jő talajra, mint Egerben. Az építő ipartörvény javaslathoz itt is hozzá szólnak arra illetékesek és illetéktelenek. Úgy látszik, Magyarországon sokan képzelik, hogy törvényt tudnának alkotni. Nemcsak hogy hozzá szólnak a javaslathoz, hanem egyenesen támadást intéznek olyanok ellen, akik őket semmiben sem, legkevésbé pedig tudományukban, támadták. Az Egri Népújságban ia meg jelent kőt cikk a mérnökök részéről, akik nagyon sérelmesnek találják magukra nézve, hogy ha pályát akarnak változtatni, akkor rekik egy általuk alacsonyabb képességűnek tartott emberekből alakított bizottság előtt kell az építőmesteri képesítést megszerezni. Pedig tudhatná a cikk írója, hogy ha elmegy erre a vizsgára, viszont fogja látni az egyetem tisztes professzorait és más előkelőségeket, kiket építő embernek bizony még látni is tesztes- ség. A vizsga anyagát illetőleg: a vasbeton igenis tárgya a vizsgának és ha csak anDyi felkészültséggel megy oda valaki, hogy «a vasbetont mérnök tervezi», sohasem lesz belőle építőmester. De mit is akarnak hát a mérnökök ? Építőmesterek lenni ? Miért nem mentek akkor a műegyetem építészeti szakára ? Nem minden ok nélkül tesz a műegyetem különbséget a mérnök és építész közt. Ha ház építésre nevelné a mérnököt, akkor a jogot is megadná hozzá, mint az építésznek. Nem tudja, vagy nem akarja tudni a cikk írója, hogy mi a különbség a mérnök, építész él építőmester között, mert ha tudná, nem írna oly lekicsinylőig a maiteres láda körül való forgolődásről. Nagyon neves építőmesterek ott kezdték, vagy ha nem is ott kezdték, mellé álltak és az épületen tökéletesítették istenadta és szerzett tudásukat. Mert, hogy képzelhető el, hogy valaki jő tervező vagy kivitelező legyen, ha nem ismeri az anyagot és hogy mit lehet abból alkotni és formálni. Ezt bizony csak kint az épületen lehet elsajátítani, nem is csak a rajzdeszkán, legkevésbbé pedig a hivatali íróasztalnál. Az építőmesternek úgy kell a falazáshoz, kőfaragáshoz, tetőszerkezetek gyakorlati kivitelé- néz érteni mint a statikához, alaktanhoz, építészeti stílusok fejlődéséhez és ezek eltéréséhez, forma-képzéshez stb. ezeknek egyik részét pedig meglehet tanulni az iskolában, sőt év^k hosszú során el is lehet sajátítani, de a másik részét bizony csak a maiterei láda körül lehet megszerezni. Akinek pedig derogál a malteresláda, abból úgy sem lesz soha jó építőmester. Azok a szép műemlékek, amik pl. Egerben is vannak, azok sem mérnökök által létesültek pedig voltak akkor is mérnökök, de ők megmaradtak a maguk működése határán belül és ott produkáltak örökbeciü dolgokat. Kétségen kivűl áll, hogy a mérnökök is tanultak épitéstant, más oldalon pedig mngasfoku kiképzésben részesültek, de ez még nem elég ahhoz, hogy házat tudjanak építeni. Van kivétel, de ez mindég csak kivétel marad. Alig hiszem, hogy egy vérbeli mérnök felcserélné a műszerét a maiteres ládával, mert aki ma mérnök, holnap építőmester, azután újra mérnök, az tulajdonképen sem egyik, sem másik. Aki pedig elméleti tudását megszerezte akár a műegyetemen, akár az ipariskolában, a gyakorlatit pedig kint az épületen és a rajzdeszkán, nem fog fájni neki odaállni az elő a bizottság elé, ahol éppen ezekről a tudásokról kell bizonyságot tenni. (c. f.) Megrugta a ló. Fischer József 49 éves kocsist, aki Kánitz Dezsőnél cselédeskedik, szombaton este leszerszámozás közben az egyik lő úgy térden rúgta, hogy lábtörőst szenvedett. Az Irgal- masoknál ápolják.
