Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-20 / 137. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Előfizetési dij postai szállítással: 1 POLITIKAI NAPILAP, •aa höra <0.000 K, neggedévre 120.000 K. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. A családi otthon, a saját ház, a saját kertecske, a napsugara« «zoba, a ki« lugas szinte érthetetlen varázzsal bír az emberekre. A saját otthon birtokosa máskép fogja fel az életét, kézzel fogható eredményét látja munkájának ; jobban érzi azon kötelékeket, amelyek őt községéhez, hazájához, ember­társaihoz láncolják; nincs any- nyira kitéve az elzüliés veszélyé­nek, mert örömmel tartózkodik odahaza, s tőr meg naponta un­dorral arra az ágyra, melyet bérel, de amelyet esetleg, másod- sót harmadmagával használ, mint a városi tömegszállásokon. Gyermekeinek van hol játsza- niob, nem kénytelen az utcán csavarogni é# ott minden rossz példát eltanulva, azt követni. A családi otthon nagy Demzet- nevelö foatosságát ős társadalmi ellentéteket megszüntető erejét a házhely-feiosztási akció befeje zése után az állam a kislakás- építési akcióval akarja biztosí­tani. A kormány 13 millió arany­korona hiteit bocsátott a Falu- szövetség rendelkezésére a kis- lakásépítö akció támogatására, amely az Országos Kialakás- épító Szövetkezet útján végzi az akció műszaki lebonyolítását. Ezen akció céltudatos és ener­gikus végrehajtásával nemcsak gazdasági életünket támaszthat­juk alá, munkát adva egy csomó kisiparosnak, de társadalmi vi­szonyaink javulását is el lehet érni. Sajnos eddig a kormányakció­hoz nem csatlakoznak legkelle­mesebb emlékeink. A kormány most a kislakásépitö akcióval társadalmi szervek bevonásával kísérletezik. A társadalmi szer­vek rendszerint mozgékonyab­bak mint az állami hivatalok és bizottságok, de viszont az egyéni befolyásolás, a párt és érdek- csoportok szempontjainak érvé- nyeaitőse is könnyebben megy. Az államnak ép ezért a pénz folyósításakor intézményeién tar­tozik a kölcsönfolyósitási felté­telek előre való megállapításá­ról és a legszigorúbb utólagos ellenőrzésről gondoskodni. Ezzel nem akarjuk sem a Faluszövet­séggel, sem a Kislakásépitö Szö­vetkezettel bizalmatlanságunkat kifejezésre juttatni, sem pedig bizalmatlanságot kelteni, de a közpénzek kiadásánál és elszá­molásával a legnagyobb taka­rékosság és lelkiismeretesség csak igy biztosítható. Az adók alatt roskadozó polgárság énnél kevesebbet nem követelhet.- p. e. — Az egri szőlősgazdák memoranduma a kormányhoz. Kölcsönt, állami gyüjtőpincét, helyes adópolitikát, kertészeti és méhészeti iskola felállítását kérik az egri bortermelők. Az egri szőlősgazdák nagy­gyűlésükről az alábbi memoran­dumot küldték a kormányhoz : 1. A magyar mezőgazdák őt évre kaptak kölcsönt és pedig a Magyar Nemzeti Bank min­denkori kamatlábán fölül 2°/«-os kamatozással, ez ma 9°/o-tőlinak felel meg. Reá szorultak; de mikor a mezőgazdák megkapják ezt a kölcsönt, érthetetlen, hogy ebből a szőlősgazdákat kizárták ; életi őrdés rájuk, hogy ezen köl­csön nekik is engedélyeztessék. Ez már szociális kérdés. Végre ie a szőlősgazdák ezőlőföldjeiket kénytelenek munkálatlanul hagy­ni és ez olyan vidéken, mint Eger, ahol csakis azőlőmunká- sok vannak, nagy elkeseredést kelt. A szőlőmunkások ezreit nem lehet kenyér nélkül hagyni. 2. Á bornak exportja nagy fontossággal bir különösen a hegyvidékre, de különösen — Egerre. Tudomásunk van arról, hogy az állam budafoki pincéjében nagy mennyiségű borkészlet he­lyezhető el. Szükséges, hogy a hegyvidé­ken, de különösen Egerben, mely városnak borai a múltban világhírűek voltak, állami gyűjtő-pince létesít- tessék. Az állam vegye meg az egri gazdák borait s ez egri gyűjtő- pincében gyűjtse össze. Minde­zek után szokat a budafoki pincéjében helyezze el s egy minőségű borokat nagy kvan­tumban hozzon a külföldön for­galomba szin és faj szerint osz­tályozva. Ha a fajborok állami márka mellett mennek ki a külföldre, megszűnik a bizalmatlanság a magyar borok iránt, a magyar borok hírét egyes lelkiismeret­len kereskedők tönkre tették, a magyar borok jó hirét tehát helyre kell állítani s ez csak az állami márka mellett érhető el. A bor exportja, a fajborok ter­melése miatt föltétlenül szüksé­ges a hegyi borvidék egyes he­lyeinek, igy különösen Egernek zárt területté való kimondása. Idegen borokat ne lehessen behozni Egerbe. Bár nem ne­veztetnek egri bornak, az Eger­ből szállított borokat mindenki egri bornak hiszi, ilyen idegen boroknak szállítása tönkre teszi az egri bor jő hirét. 3. Miután a bor exportja, ha kellőleg emeltetik is, nem oldja meg a bor kellő értékesítésének kérdését, a belfogyasztást is emelni kell. E célból kérjük a sörtermelés kedvezményezésének megszün­tetését. Ma a sörre kivetett adó, a borra kivetett adónak Vs-ét teszi ki. Ez igen nagy sérelme a sző­lősgazdáknak, de nemzetgazda­ságilag is öngyilkos politika. Egy agrikultur államban, ahol a bortermeié* a gazdálkodás főágát képezi s amely termelés­ből az ország nagy része él, nem lehet a sörtermelést a bortermelés fölött előnyben részesíteni. Ezt még az sem indokolja, hogy a mezőgazdáknak érdeke az árpa jó értékesítése. Mivel az árpa a mezőgazda­ságnak csak egy kis részét ké­pezi, sőt ez a kis rész sem ki­zárólag a sörgyártásra használ- tátik föl, hanem másként is ér­tékesíttetik. Ezzel szemben a hegyvidék, igy különösen Eger, valamint az alföldi fűtő homoki szőlő föl­dek csakis és kizárólag szőlő­földnek használhatók s csakis bortermelésre müvelhetők. Ha ezeken a helyeken, melyek cson- kaorezágunk jelentékeny részét képezik, a szőlőkultura elvész, ott a föld másra egyátalán nem használható. Ez nemcsak a sző­lősgazdák teljes elszegényedé­sére vezet, hanem a szőlőmun­kásságnak munka és kenyér­nélküliségére is. Szociális kívánság tehát, hogy a sörtermelés keményebben adóztassék meg, mint a bor­termelés. Annál is inkább, mivel a sör kibírja a nagyobb adót, a bor ellenben nem. 3. Kérjük a bor szeszelésének meg­tiltását, még borpárlat útján is. Ez visszaélésre vezet. Nem lehet ellenőrizni. A hegyvidékre be­hoznak teljesen gyönge borokat, de czeszelés által nagyobb ma­ligán fokú borokat csinálnak, mint a nem szeszeit hegyi bor, azt otellóval megfestik ős készen áll a vörös bor. Utóbbit hiába korlátozzák intézkedésekkel. Ha egyszer a szeszelés meg van engedve, a legtöbb esetben mint egri bikavér, stb. kerül forga­lomba. Ez különösen külföldön, de nálunk is, tönkre teszi a hegyi bor hirét. Kérjük a szeszkarteil megrend- szabályozását. Nem lehet eltűrni, hogy a szesz­karteil megakadályozza a bornak konyakká való kifözését. á. Kérünk helyes adópolitikát. A szőlőkre kivetett adók kon- tingentálását s ennek osztályo­zását. Első osztályba soroztassanak azon szólok, melyek a filoxera előtt is azok voltak s melyek más terményre nem alkamasabb; az utolsó osztályba azok, melyek a háború szülöttei, melyek kon- junkturás alkotások s melyek a búza, rozs, dohány stb. termelése alól vették ki a földet. Azonfölül kérünk a szőlőkre adómérséklést és igazságos ki­vetést. Most a rezsie a bruttó- bevételnek legfeljebb 50%-a le­Eaer. 1926 június 20. vasárnap XLII? évf 137 sz;

Next

/
Oldalképek
Tartalom