Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-20 / 137. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona

Előfizetési dij postai szállítással: 1 POLITIKAI NAPILAP,

•aa höra <0.000 K, neggedévre 120.000 K. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11.

A családi otthon,

a saját ház, a saját kertecske, a napsugara« «zoba, a ki« lugas szinte érthetetlen varázzsal bír az emberekre. A saját otthon birtokosa máskép fogja fel az életét, kézzel fogható eredményét látja munkájának ; jobban érzi azon kötelékeket, amelyek őt községéhez, hazájához, embertársaihoz láncolják; nincs any- nyira kitéve az elzüliés veszélyének, mert örömmel tartózkodik odahaza, s tőr meg naponta undorral arra az ágyra, melyet bérel, de amelyet esetleg, másod- sót harmadmagával használ, mint a városi tömegszállásokon.

Gyermekeinek van hol játsza- niob, nem kénytelen az utcán csavarogni é# ott minden rossz példát eltanulva, azt követni.

A családi otthon nagy Demzet- nevelö foatosságát ős társadalmi ellentéteket megszüntető erejét a házhely-feiosztási akció befeje zése után az állam a kislakás- építési akcióval akarja biztosítani.

A kormány 13 millió aranykorona hiteit bocsátott a Falu- szövetség rendelkezésére a kis- lakásépítö akció támogatására, amely az Országos Kialakás- épító Szövetkezet útján végzi az akció műszaki lebonyolítását.

Ezen akció céltudatos és energikus végrehajtásával nemcsak gazdasági életünket támaszthatjuk alá, munkát adva egy csomó kisiparosnak, de társadalmi viszonyaink javulását is el lehet érni.

Sajnos eddig a kormányakcióhoz nem csatlakoznak legkellemesebb emlékeink. A kormány most a kislakásépitö akcióval társadalmi szervek bevonásával kísérletezik. A társadalmi szervek rendszerint mozgékonyabbak mint az állami hivatalok és bizottságok, de viszont az egyéni befolyásolás, a párt és érdek- csoportok szempontjainak érvé- nyeaitőse is könnyebben megy.

Az államnak ép ezért a pénz folyósításakor intézményeién tartozik a kölcsönfolyósitási feltételek előre való megállapításáról és a legszigorúbb utólagos ellenőrzésről gondoskodni. Ezzel nem akarjuk sem a Faluszövetséggel, sem a Kislakásépitö Szövetkezettel bizalmatlanságunkat kifejezésre juttatni, sem pedig bizalmatlanságot kelteni, de a

közpénzek kiadásánál és elszámolásával a legnagyobb takarékosság és lelkiismeretesség csak igy biztosítható. Az adók

alatt roskadozó polgárság énnél kevesebbet nem követelhet.- p. e. —

Az egri szőlősgazdák memoranduma a kormányhoz.

Kölcsönt, állami gyüjtőpincét, helyes adópolitikát, kertészeti és méhészeti iskola felállítását kérik az egri bortermelők.

Az egri szőlősgazdák nagygyűlésükről az alábbi memorandumot küldték a kormányhoz :

1. A magyar mezőgazdák őt évre kaptak kölcsönt és pedig a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatlábán fölül 2°/«-os kamatozással, ez ma 9°/o-tőlinak felel meg. Reá szorultak; de mikor a mezőgazdák megkapják ezt a kölcsönt, érthetetlen, hogy ebből a szőlősgazdákat kizárták ; életi őrdés rájuk, hogy ezen kölcsön nekik is engedélyeztessék.

Ez már szociális kérdés. Végre ie a szőlősgazdák ezőlőföldjeiket kénytelenek munkálatlanul hagyni és ez olyan vidéken, mint Eger, ahol csakis azőlőmunká- sok vannak, nagy elkeseredést kelt. A szőlőmunkások ezreit nem lehet kenyér nélkül hagyni.

2. Á bornak exportja nagy fontossággal bir különösen a hegyvidékre, de különösen — Egerre.

Tudomásunk van arról, hogy az állam budafoki pincéjében nagy mennyiségű borkészlet helyezhető el.

Szükséges, hogy a hegyvidéken, de különösen Egerben, mely városnak borai a múltban világhírűek voltak,

állami gyűjtő-pince létesít- tessék.

Az állam vegye meg az egri gazdák borait s ez egri gyűjtő- pincében gyűjtse össze. Mindezek után szokat a budafoki pincéjében helyezze el s egy minőségű borokat nagy kvantumban hozzon a külföldön forgalomba szin és faj szerint osztályozva.

Ha a fajborok állami márka mellett mennek ki a külföldre, megszűnik a bizalmatlanság a magyar borok iránt, a magyar borok hírét egyes lelkiismeretlen kereskedők tönkre tették, a magyar borok jó hirét tehát helyre kell állítani s ez csak az

állami márka mellett érhető el. A bor exportja, a fajborok termelése miatt föltétlenül szükséges a hegyi borvidék egyes helyeinek, igy különösen Egernek zárt területté való kimondása. Idegen borokat ne lehessen behozni Egerbe. Bár nem neveztetnek egri bornak, az Egerből szállított borokat mindenki egri bornak hiszi, ilyen idegen boroknak szállítása tönkre teszi az egri bor jő hirét.

3. Miután a bor exportja, ha kellőleg emeltetik is, nem oldja meg a bor kellő értékesítésének kérdését,

a belfogyasztást is emelni kell.

E célból kérjük a sörtermelés kedvezményezésének megszüntetését.

Ma a sörre kivetett adó, a borra kivetett adónak Vs-ét teszi ki.

Ez igen nagy sérelme a szőlősgazdáknak, de nemzetgazdaságilag is öngyilkos politika.

Egy agrikultur államban, ahol a bortermeié* a gazdálkodás főágát képezi s amely termelésből az ország nagy része él, nem lehet a sörtermelést a bortermelés fölött előnyben részesíteni.

Ezt még az sem indokolja, hogy a mezőgazdáknak érdeke az árpa jó értékesítése.

Mivel az árpa a mezőgazdaságnak csak egy kis részét képezi, sőt ez a kis rész sem kizárólag a sörgyártásra használ- tátik föl, hanem másként is értékesíttetik.

Ezzel szemben a hegyvidék, igy különösen Eger, valamint az alföldi fűtő homoki szőlő földek csakis és kizárólag szőlőföldnek használhatók s csakis bortermelésre müvelhetők. Ha ezeken a helyeken, melyek cson- kaorezágunk jelentékeny részét képezik, a szőlőkultura elvész,

ott a föld másra egyátalán nem használható. Ez nemcsak a szőlősgazdák teljes elszegényedésére vezet, hanem a szőlőmunkásságnak munka és kenyérnélküliségére is.

Szociális kívánság tehát, hogy a sörtermelés keményebben adóztassék meg, mint a bortermelés.

Annál is inkább, mivel a sör kibírja a nagyobb adót, a bor ellenben nem.

3. Kérjük a bor szeszelésének megtiltását, még borpárlat útján is.

Ez visszaélésre vezet. Nem lehet ellenőrizni. A hegyvidékre behoznak teljesen gyönge borokat, de czeszelés által nagyobb maligán fokú borokat csinálnak, mint a nem szeszeit hegyi bor, azt otellóval megfestik ős készen áll a vörös bor. Utóbbit hiába korlátozzák intézkedésekkel. Ha egyszer a szeszelés meg van engedve, a legtöbb esetben mint egri bikavér, stb. kerül forgalomba. Ez különösen külföldön, de nálunk is, tönkre teszi a hegyi bor hirét.

Kérjük a szeszkarteil megrend- szabályozását.

Nem lehet eltűrni, hogy a szeszkarteil megakadályozza a bornak konyakká való kifözését. á. Kérünk helyes adópolitikát.

A szőlőkre kivetett adók kon- tingentálását s ennek osztályozását.

Első osztályba soroztassanak azon szólok, melyek a filoxera előtt is azok voltak s melyek más terményre nem alkamasabb; az utolsó osztályba azok, melyek a háború szülöttei, melyek kon- junkturás alkotások s melyek a búza, rozs, dohány stb. termelése alól vették ki a földet. Azonfölül kérünk a szőlőkre adómérséklést és igazságos kivetést. Most a rezsie a bruttó- bevételnek legfeljebb 50%-a leEaer. 1926 június 20. vasárnap XLII? évf 137 sz;