Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-03 / 2. szám

Előfizetési dij postai szállítással: agg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. szereplésük alapja, hogysem ke­ményen megvethetnék rajta lá­bukat politikai életünkben. A vezérek szellemi vértezete is fo­gyatékos. Már pedig az állam hajójának kormányzásához kellő szakértelem is szükségeltetik. Az elvtársak karácsonyi han­goskodása tehát bizony csak farsangi komédia. Nehogy ennél több legyen belőle, arra ezután is gondja lesz a kormánynak s ebben a kérdésben a hazafiasán gondolkodó magyar társadalom osztatlan egyetértéssel támogat' ja a kormányt. Budapest, január 2. MTI. A kormányzó ma reggel 8 óra­kor feleségével együtt Vésztőre érkezett. A kormányzót a község­házán Vésztő község főjegyzője üdvözölte és tájékoztatta az ár­vízről. Ezután a kormányzó megtekintette a munkások ellá­tását, majd a menekültek elhe­lyezéséről érdeklődött és jelen­tést tétetett magának Kis László főszolgabiróval. Megnézte a ka­tona» csapatok munkáját, azután felment a templom tornyába, ahonnan az egész környék jól látható. Hosszasan szemlélte az árvíz által elöntött területeket. Majd kiment az ártengerhez és sorra járta a határt. Délben visszatért Békéscsabára és onnan megy Gyulára. Körülbelül egy őrahosszat időzött a kormányzó a rombadőlt házak között és hosszasan elbeszélgetett a káro­sultakkal. Azután magánpénztá­rából a vésztői árvízkárosultak­nak 25 millió koronát adomá­nyozott. mh., ***&&*» Öt év helyett ezentúl csak hat év után léphetnek elő a városi tisztviselők Megjelent a városi tisztviselők státusrendelete. Ä vörösek lármája nem nagyon zavarta a csonka ország ünnepi hangulatát. A szo­cialista kongresszuson máskor is bőven termett a zöldség, ez idén különösen is sok zagyva- ságot hordtak össze rajta az elvtársak. Égigérő hangon sza­valták a semmit s bizony megint csak kiállították tudásukról és érzésükről a kiáltó szegénységi bizonyítványt. Persze a művelt nyugatra sű­rűn hivatkoztak ezúttal is. A csakugyan művelt, de egyszers­mind nemzeti alapon is álló, an­gol szocialista vezérek gondo­latait próbálták elültetni a ma­gyar munkásság leikébe. Hogy ezek a nagyratörő eszmék ná­lunk, a kicsiny mezőgazdasági államban, gyökeret nem verhet­nek, azzal az agitátor elvtárs nem törődik. <3 csak kiabál. Hiszen minél jobban győzi hanggal, annál hamarább fogja kivezényelni a pártvezetősőg — nemzetgyűlési képviselőnek a magyar parla­mentbe. Havi nyolc mUliő korona pedig nem csekély jövedelem, kivált ha mindig három hónapra előre kiadják. Nagyságos kép­viselő úrnak lenni, ez sem utolsó dolog. Otthagyni a műhelyt vagy a szakszervezeti irodát s munka helyett besétálni naponkint a gyönyörű országházba ős kia­bálni, kiabálni, kiabálni — ké­nyelmes foglalkozás. Erre lehet kilátása a kicsi elvtársnak, ha nagy a tüdeje. Hogyne harsogna hát az isten­adta, ahogy a torkán kifér?! Hogyne szédítené a szegény ma­gyar munkást, hogy így meg amúgy: a munkásság vezető sze­repre van hivatva a gazdasági és politikai életben! Jól esik az ilyen beszéd a munkás fülének. Az ember szívesen elhiszi, hogy a társadalom gépezetének épen ő a legfontosabb srófja. Angliában például volna is valamelyes alapja annak a kí­vánalomnak, hogy az ipari mun­kásság fokozott mértékben nyer­jen beleszólást az ország ügyei­nek intézésébe. Hiszen Angliá­ban több évszázados fejlődés óriási ipari gócpontokat s ennek megfelelően műveltségre és szám­Eger, 1926. január 2. Csütörtökön jelent meg a tör­vényhatósági tisztviselők lét­számviszonyainak és illetményei­nek, valamint az ^özvegyeket és árvákat megillető ellátási dijak­nak szabályozásáról szőlő bel­ügyminiszteri rendelet, amely az eddigi státus és illetményrende­zések mintájára a sérelmek egész halmazát hozta újévi ajándékul a városi tisztviselők részére. A rendelet a vármegyei szanálás­sal egyöntetűen kezeli a városi tisztviselők rangfokozati és il- letményrendezési ügyeit, a le­degradált státussal párhuzamban, kimondva, hogy a fokozatos előléptetések alapjául beszámít­ható időt a minisztérium az ed­digi öt év helyett hat évben ál­lapítja meg. A törvényhatósági joggal fel­ruházott városok polgármesterei az V. fizetési osztályba, a rende­zett tanácsú városok polgár­mesterei pedig a VI. fizetési osztályba, továbbá a törvény­hatósági joggal felruházott vá­rosoknak a VII. fizetési osztályba sorozott tisztviselői közül a pol­gármesterhelyettes, árvaszéki el­nök és tiszti főügyész a VI. fi­zetési osztályba, a rendezett ta­nácsú városoknak a VIII. fize­tési osztályba sorozott tisztvise­lői közül pedig a polgármester- helyettes és főügyész a VII. fi­zetési osztályba akkor is előlép- tethetők, ha ebben az állásban csak 3 évet töltöttek el, de ösz- szes szolgálati idejük a 25 évet meghaladja. A magasabb fizetési osztályba való előléptetés kérdésében a választott tisztviselőkre vonat­kozóan a törvényhatósági bi­zottság, kinevezett tisztvise­lőknél pedig a főispán dönt, a belügyminiszter utólagos jóvá­hagyásával. A gyakornokokra, dijnokokra, altisztekre és szol­gákra, valamint a családi pót­lékot élvezőkre ugyanaz a ren­delkezés irányadó, amely eddig is meg volt állapítva. A műszaki főtanácsosi állás sérelmes eltörlésével kapcsolat­ban a rendelet úgy intézkedik, hogy a jelenleg alkalmazásban levő műszaki főtanácsosok meg­tarthatják ugyan jelenlegi állá­suk elnevezését, azzal a fenntar­tással, hogy újabb kinevezés esetén a jövőben ez teljesen megszűnik. Az A és B csoport beosztása egyénenkénti megál­lapítás szerint történik. A rendelet megjelenése után két hónapon belül a létszám- apasztás végrehajtásának meg­állapítására kiküldött bizottság­nak meg kell állapítania, hogy milyen állások megtartására van feltétlen szükség. Ebben az irányban az eddigi létszámot felülvizsgálják és a törvényha­tóságok utján a belügyminisz­terhez felterjesztik. A városi közigazgatási alkal­mazottak létszámának iiy módon megtörtént megállapítása után a rendelet szabad kezet ad a tör­vényhatóságnak a megüresedett állások újabb betöltésére. A lét- számapasztással megüresedett állások tisztviselői C-státusba, illetőleg rendelkezési állományba kerülnek. A nyugdíjasok, nyugbéresek, özvegyek és árvák járulékainak megállapításánál a 7000—1925. M.E. számú rendelet VIII-ik fejezetének intézkedései irány­adók. Az uj státus tehát a rendelet alapján a következőképpen ala­kul a magasabb fizetési osztá­lyokban. VI. fizetési osztály: polgár- mester. VII. fizetési osztály: polgár­mesterhelyettes, tanácsnok, fő­jegyző, árvaszéki ülnök,főügyész, műszaki tanácsos, főszámvevő. VIII. fizetési osztály: főor­vos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, főmérnök, erdő- mester, főlevéltárnok, főszám- vevő-helyettes, főpénztárnok, tűz­oltó főparancsnok. ra nézve is hatalmas ipari mun­kásosztályt teremtett. Nálunk ellenben az ipari mun­kások csak csekély hányadát teszik az ország lakosságának. Ennek a hányadnak is ma már igen jelentékeny része a keresz­tényszocialista szervezetekben tömörül. A szociáldemokrata pártvezetőség tehát népünknek csupán vékonyka rétegére tá- maszkodhatik s ennek is számos tagja csak a kényszer hatása alatt, fogcsikorgatva támogatja a vörös szakszervezeteket. Sokkal ingatagabb tehát az ő A kormányzó az árvízsujtotta vidékeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom