Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-03 / 2. szám
Előfizetési dij postai szállítással: agg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. szereplésük alapja, hogysem keményen megvethetnék rajta lábukat politikai életünkben. A vezérek szellemi vértezete is fogyatékos. Már pedig az állam hajójának kormányzásához kellő szakértelem is szükségeltetik. Az elvtársak karácsonyi hangoskodása tehát bizony csak farsangi komédia. Nehogy ennél több legyen belőle, arra ezután is gondja lesz a kormánynak s ebben a kérdésben a hazafiasán gondolkodó magyar társadalom osztatlan egyetértéssel támogat' ja a kormányt. Budapest, január 2. MTI. A kormányzó ma reggel 8 órakor feleségével együtt Vésztőre érkezett. A kormányzót a községházán Vésztő község főjegyzője üdvözölte és tájékoztatta az árvízről. Ezután a kormányzó megtekintette a munkások ellátását, majd a menekültek elhelyezéséről érdeklődött és jelentést tétetett magának Kis László főszolgabiróval. Megnézte a katona» csapatok munkáját, azután felment a templom tornyába, ahonnan az egész környék jól látható. Hosszasan szemlélte az árvíz által elöntött területeket. Majd kiment az ártengerhez és sorra járta a határt. Délben visszatért Békéscsabára és onnan megy Gyulára. Körülbelül egy őrahosszat időzött a kormányzó a rombadőlt házak között és hosszasan elbeszélgetett a károsultakkal. Azután magánpénztárából a vésztői árvízkárosultaknak 25 millió koronát adományozott. mh., ***&&*» Öt év helyett ezentúl csak hat év után léphetnek elő a városi tisztviselők Megjelent a városi tisztviselők státusrendelete. Ä vörösek lármája nem nagyon zavarta a csonka ország ünnepi hangulatát. A szocialista kongresszuson máskor is bőven termett a zöldség, ez idén különösen is sok zagyva- ságot hordtak össze rajta az elvtársak. Égigérő hangon szavalták a semmit s bizony megint csak kiállították tudásukról és érzésükről a kiáltó szegénységi bizonyítványt. Persze a művelt nyugatra sűrűn hivatkoztak ezúttal is. A csakugyan művelt, de egyszersmind nemzeti alapon is álló, angol szocialista vezérek gondolatait próbálták elültetni a magyar munkásság leikébe. Hogy ezek a nagyratörő eszmék nálunk, a kicsiny mezőgazdasági államban, gyökeret nem verhetnek, azzal az agitátor elvtárs nem törődik. <3 csak kiabál. Hiszen minél jobban győzi hanggal, annál hamarább fogja kivezényelni a pártvezetősőg — nemzetgyűlési képviselőnek a magyar parlamentbe. Havi nyolc mUliő korona pedig nem csekély jövedelem, kivált ha mindig három hónapra előre kiadják. Nagyságos képviselő úrnak lenni, ez sem utolsó dolog. Otthagyni a műhelyt vagy a szakszervezeti irodát s munka helyett besétálni naponkint a gyönyörű országházba ős kiabálni, kiabálni, kiabálni — kényelmes foglalkozás. Erre lehet kilátása a kicsi elvtársnak, ha nagy a tüdeje. Hogyne harsogna hát az istenadta, ahogy a torkán kifér?! Hogyne szédítené a szegény magyar munkást, hogy így meg amúgy: a munkásság vezető szerepre van hivatva a gazdasági és politikai életben! Jól esik az ilyen beszéd a munkás fülének. Az ember szívesen elhiszi, hogy a társadalom gépezetének épen ő a legfontosabb srófja. Angliában például volna is valamelyes alapja annak a kívánalomnak, hogy az ipari munkásság fokozott mértékben nyerjen beleszólást az ország ügyeinek intézésébe. Hiszen Angliában több évszázados fejlődés óriási ipari gócpontokat s ennek megfelelően műveltségre és számEger, 1926. január 2. Csütörtökön jelent meg a törvényhatósági tisztviselők létszámviszonyainak és illetményeinek, valamint az ^özvegyeket és árvákat megillető ellátási dijaknak szabályozásáról szőlő belügyminiszteri rendelet, amely az eddigi státus és illetményrendezések mintájára a sérelmek egész halmazát hozta újévi ajándékul a városi tisztviselők részére. A rendelet a vármegyei szanálással egyöntetűen kezeli a városi tisztviselők rangfokozati és il- letményrendezési ügyeit, a ledegradált státussal párhuzamban, kimondva, hogy a fokozatos előléptetések alapjául beszámítható időt a minisztérium az eddigi öt év helyett hat évben állapítja meg. A törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei az V. fizetési osztályba, a rendezett tanácsú városok polgármesterei pedig a VI. fizetési osztályba, továbbá a törvényhatósági joggal felruházott városoknak a VII. fizetési osztályba sorozott tisztviselői közül a polgármesterhelyettes, árvaszéki elnök és tiszti főügyész a VI. fizetési osztályba, a rendezett tanácsú városoknak a VIII. fizetési osztályba sorozott tisztviselői közül pedig a polgármester- helyettes és főügyész a VII. fizetési osztályba akkor is előlép- tethetők, ha ebben az állásban csak 3 évet töltöttek el, de ösz- szes szolgálati idejük a 25 évet meghaladja. A magasabb fizetési osztályba való előléptetés kérdésében a választott tisztviselőkre vonatkozóan a törvényhatósági bizottság, kinevezett tisztviselőknél pedig a főispán dönt, a belügyminiszter utólagos jóváhagyásával. A gyakornokokra, dijnokokra, altisztekre és szolgákra, valamint a családi pótlékot élvezőkre ugyanaz a rendelkezés irányadó, amely eddig is meg volt állapítva. A műszaki főtanácsosi állás sérelmes eltörlésével kapcsolatban a rendelet úgy intézkedik, hogy a jelenleg alkalmazásban levő műszaki főtanácsosok megtarthatják ugyan jelenlegi állásuk elnevezését, azzal a fenntartással, hogy újabb kinevezés esetén a jövőben ez teljesen megszűnik. Az A és B csoport beosztása egyénenkénti megállapítás szerint történik. A rendelet megjelenése után két hónapon belül a létszám- apasztás végrehajtásának megállapítására kiküldött bizottságnak meg kell állapítania, hogy milyen állások megtartására van feltétlen szükség. Ebben az irányban az eddigi létszámot felülvizsgálják és a törvényhatóságok utján a belügyminiszterhez felterjesztik. A városi közigazgatási alkalmazottak létszámának iiy módon megtörtént megállapítása után a rendelet szabad kezet ad a törvényhatóságnak a megüresedett állások újabb betöltésére. A lét- számapasztással megüresedett állások tisztviselői C-státusba, illetőleg rendelkezési állományba kerülnek. A nyugdíjasok, nyugbéresek, özvegyek és árvák járulékainak megállapításánál a 7000—1925. M.E. számú rendelet VIII-ik fejezetének intézkedései irányadók. Az uj státus tehát a rendelet alapján a következőképpen alakul a magasabb fizetési osztályokban. VI. fizetési osztály: polgár- mester. VII. fizetési osztály: polgármesterhelyettes, tanácsnok, főjegyző, árvaszéki ülnök,főügyész, műszaki tanácsos, főszámvevő. VIII. fizetési osztály: főorvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, főmérnök, erdő- mester, főlevéltárnok, főszám- vevő-helyettes, főpénztárnok, tűzoltó főparancsnok. ra nézve is hatalmas ipari munkásosztályt teremtett. Nálunk ellenben az ipari munkások csak csekély hányadát teszik az ország lakosságának. Ennek a hányadnak is ma már igen jelentékeny része a keresztényszocialista szervezetekben tömörül. A szociáldemokrata pártvezetőség tehát népünknek csupán vékonyka rétegére tá- maszkodhatik s ennek is számos tagja csak a kényszer hatása alatt, fogcsikorgatva támogatja a vörös szakszervezeteket. Sokkal ingatagabb tehát az ő A kormányzó az árvízsujtotta vidékeken.
