Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-06-17 / 134. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 komim Eger, 1 926 június 17. csütörtök XLIIL évf. 134 bz Előfizetési dij postai szállítással j *9B hóra <0.000 K, neggedévre 120.000 K. POUTíEá? H&PiLAP. Főszerkesztő: Úr. Óriás Nándor. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Műveltség és jólét. Mezőgazdaságunk súlyos fel- j adatok elé van állítva. A jövő kérdései méltán tölthetik el ag­godalommal. Európa oly helyén, ahol mindenütt a haladás ver­senyével kell lépést tartani, be­illesztve felfelé törekvő ambició­zus államok közé, s szemben állva egy olyan uj európai vám- politikai irányzattal, a mely még az iparos államokat is a mező­gazdasági védővámok felé te­reli : földmivelésünkneb nagyon össze kell szsdnie magát. Nagy küzdelem vár a magyar őster­melésre, s ezt nemcsak magáért vívja, mert hiszen sorsa egy az országával. A mezőgazdaság erősödése az ország felemelke­dését jelenti, hanyatlása pedig ennek ellenkezőjét. Az európai versenyben nagy tehertöbblettei indul a magyar mezőgazdaság. A termelés fel­tétele, az olcsó hitel és a forgó­tőke egyaránt hiányzik e ez a körülmény már előre sokat le- ' csip a magyar gazdák iparko- dásának eredményéből. Egyet­len mód van rá, hogy a pénz­ügyihátrányokat kiegyensúlyoz­zuk: a magyar mezőgazdaság kulturális főlénye és versenyké­pessége. Ezen a ponton a siker reménye biztat. A magyar nép kulturképességét nem nyirbál­hatta meg Trianon. A földmivelésügyi kormány feladata azokat a kész kulturá­lis, gyakorlati és elméleti érté­keket munkába állítani, amelyek gyümölcse a földmivelés termelő munkájának emelése. A földmi- velésügyi kormány a legjobban mérlegelheti, hogy mezőgazda­ságunk mily irányú nevelésével mozdítsa elő azt a termelő mun­kát, mert ennek eredménye fogja a legközelebbi évtizedekben el dönteni külkereskedelmi mérle­günk egyensúlyát. Ha ezt az egyensúlyt mezőgazdaságunk nem bírná biztosítani, akkor nincs hatalom és kormányzati ügyesség, amely itt jó pénzt és ezen alapuló ipari, kereskedelmi, sőt társadalmi eredményeket tudjon biztosítani. A magyar ember és a magyar föld ezer év őta ismerik egymást, de még nem ismerik eléggé. Mennyi tudás, ismeret, haladás halmozódott fel ezen a téren, anélkül, hogy egy-egy Bzerány erecskén kívül e tudomány nagy eredményei a Nyugatról hozzánk is átszivárogtak volna. Hogy halad a Nyugaton a földismeret, a jó növényvédelem, az állat­egészségügy, a szövetkezeti gon­dolat ! Meg kell nyitni a Nyugat is­mereteit a magyar mezőgazda­ság irányában. Hadd hömpölyög­jön ide hozzánk a mezőgazdasági tudás, amire boldogabb népek már eljutottak és gyarapítsa azt a vagyont, amit nekünk a meg­hagyott termőföld jelent.-iSMS«® A kormány - beavatkozás a mezőgazdasági termelés mene­tébe csak ügy lehet teljes, ha kiterjed az egész mezőgazdasági iskola-probléma irányítására, a tananyag megállapítására, s szak­embereket léptet azokba a pozí­ciókba, ahol az. agrár nevelés irányát megszabni hivatottak. Bismarck mondta: a 70-es évek porosz győzelmét a franciákon a német iskolamesterek nyerték. A magyar mezőgazdaság győ­zelmét a jövő gazdasági háború­jában egyedül CBak az agrár nevelés «Schulmeister».ei biz­tosíthatják. M. G. «awwBiSN*»» ■"««*.',1 <*#* Genfi tárgyalásairól nagy beszámolót tartott a miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésén. »Mindenkinek a bírálatát elfogadom, csak azokét nem, akik hozzájárultak az ország leromlásához« — mondotta Bethlen István gróf a szociáldemokratáknak. Budapest, június 16 M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Bála elnök, úgy a kormánypárt, mint az ellenzéki padsorok nagy érdeklődése mellett. Herceg Béla a mentelmi bizott­ság, Szabó Zoltán a kivándorlási bizottság jelentését terjesztette be. — Az elnök bejelenti, hogy a népszövetségi ügyekben Peyer Károly, Ruppert Rezső, Pakots József, Szilágyi Lajos és báró Szterényi József jelentkeztek fel­szólalásra és kaptak arra enge­délyt. Mielőtt azonban erre át­térnének, Bethlen miniszterelnök kíván felszólalni. Bethlen gróf: A szokásnak meg­felelően, visszatérve, megteszi jelentését a genfi tárgyalásokról. Szükségesnek tartja felszólalása alkalmából, hogy eloszlasson bi­zonyos félreértéseket, amelyek a genfi határozatok jelentőségé­ről a közvéleményben már el­terjedtek. A mostani tárgyalások­nak célja az volt, hogy a sza­nálási idő leteltével megállapít­sák azt, hogy Magyarország az egész vonalon megfelelt kötelességének. Második feladata volt az, hogy levonassanak a megállapítások konzekvenciái; likvidálják azt a tervezetet, amely a szanálási Pro­gramm véghezvitele érdekében fennállott; elsősorban a magyar pénzügyek feletti ellenőrzést, továbbá, hogy likvidálják azo­kat a kérdéseket, amelyek a likvidáciőval kapcsolatosak. E tárgyban három kérdést kell kiemelni: Először meg kell állapítani azt, hogy kik a bizalmi férfiak, akik a hitelezett ősz­szegre felügyelnek, mikép fog­ják működésüket kifejteni; má­sodszor a jegyzőkönyvben meg­szervezett úgynevezett párisi kontroli-bizottság miképpen fog a kormánnyal a jövőben érint­kezni és végűi a megállapítandó kérdések csoportja a kölcsön megmaradt részére vonatkozott. Mielőtt azonban e kérdések taglalását megkezdené, ismerteti azt a memorandumot, amelyet a Népszövetség elé terjesztett an­nak az igazolására, hogy az or­szág az egész vonalon eleget tett vállalt kötelezettségének. Felsorolja a kormánynak az elmúlt 2 és fél évi működésének teljesítményeit. Összefüggő ké­pet ad arról, amit a pénzügyi és gazdasági szanálás ügyében a kormány és az ország tett. Éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a közvélemény erről tudo­mást szerezzen. A memorandum kiterjeszkedik azokra is, amelyek a szanálási' létszámcsökkentést szükségessé tették. — Ismerteti az 1922—1923. években fennálló pénzügyi ne­hézségeket, az 1923 elejétől 1924 április végéig tartó részben dip­lomáciai, részben pénzügyi tár­gyalásokat, amelyek lehetővé tették a külföldi kölcsön felvéte­lének segítségével a szanálás keresztülvitelét. Részletesen fog­lalkozik a memorandum a sza­nálási programm végrehajtásá­val, azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kormány a kiadások csökkentésére tett. Az állami bevételek vonatkoznak a tiszt­viselők terményekben! ellátásá­nak megszüntetésére. Ismerteti a tisztviselők létszámának csök­kentését, a 38.000 tisztviselőt kitevő létszámapasztást. Rámu­tat arra, hogy a kormány új alapokra helyezte a községek, városok, vármegyék költségve­tését és egy egészen új adó­rendszer alapjait vetette meg és újjászervezte az egész admi­nisztrációt. Ismerteti azokat az adőengedményeket, amelyekkel a kormány ez adőterheken igye­kezett csökkenteni, a kötött for­galomról a szabad forgalomra való áttérést, a kiviteli és be­hozatali tilalmak megszűntetését, a legnagyobb kedvezmény alap­ján megkötött tarifális szerző­déseket. Hasonló akciót folyta­tott a kormány abból a célból, hogy az állami üzemek hasznot- hajtókká tétessenek. Ez az akció sikerrel járt. A memorandum olyan töme­gét sorolja fel az intézkedések­nek, amelyekre a parlamentáriz- mus történetében alig van példa. (Helyeslés, taps a kormánypárt­ban. Nagy zaj és ellentmondás a baloldalon.) Bethlen: Ne feledjük el, hogy 1918-ban legyőzött állam vol­tunk, amelyben forradalmat csi­náltak (állandó zaj és ellent­mondások a baloldalon), amely züllésbe vitte az országot, úgy gazdaságilag, mint pénzügyileg, amelynek következménye volt az idegen megszállás. Propper: Ne feledkezzünk meg a háborúról sem. Bethlen: Mindenkinek a bírá­latát elfogadom, csak azokét nem, akik hozzájárultak ahhoz, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom