Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-08 / 126. szám
Ára 2 COO, vasárnap 3000 Soron & Előfizetési di) postai szállítással: •gg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Eger, 1926 június 8 kedd XLIIf évf 126 sí. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal; Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Külföldi fürdőzés. Ilyen időtájban, a nyári pihenő kezdetén, ezernyi ezer magyar családapának fő a feje a «pihenés» gondjától. S ilyen időtájban ezernyi ezer magyar család kerekedik fel, s viszi keservesen összekapart magyar koronáit az olasz tengerpartra, az osztrák alpesekbe, a cseh fürdőkbe, a világ minden tája felé. Megengedem, hogy vannak esetek és betegségek, amikor tényleg valamely speciális külföldi gyógyhely (sajnos, valamely elrabíott magyar gyógyhely) segíthat; de nsgyon „is jellemző, hogy a bülfőldrajongők általában mentegetni szokták magukat, s szemforgatókká válnak, ha ismerősökkel a nyaralás aktuális problémáiról beszélgetnek : valahogyan érzik, hogy másképp is meg lehetne oldani a dolgot, hogy talán saját hazájukkal szemben is volnának kötelességeik, de a divat, s más egyebek a kötelességnél nagyobb vonzóerővel bírnak. Mi ez egyéb, mint a lelkiismeretnek a megmozdulása ?! Jő jel s biztató fénysugár a szürke láthatáron: az emberi e hazafiúi lelkiismereteknek ez a megnyilatkozása. Mi mindnyájan, akik így vagy amúgy gondolkodunk, érzünk és cselekszünk, alkotjuk a társadalmat s a magatartásunkból kiáradó erők helyzeti energiájuknál fogva ahhoz a társadalmi küzdő táborhoz fognak csatlakozni, amelynek győzelmét óhajtjuk. Minél többen leszünk, akik felemeljük szavunkat a hazaszeretet nevében hazai fürdőink támogatása, színvonalának emelése érdekében s egyénileg jő példával járunk elől a cselekvésben, annál előbb remélhető, hogy eljön az az idő, amikor rendszeres külföldi nyaralásra csak az fog menni, aki orvosának őszinte lelkiismerete szerint itthon gyógyulást nem találhat. Azonban nehogy félreértsen valaki! Nem gondolok kínai falra: a magyar ember járja csak bátran és nyitott szemmel a külföldet, tágítsa ismeretkörét ! De ne a könnyebb végét fogja meg a külföldi ismeret szerzésnek: a szórakozó, léha fürdőző helyek meglátogatását s a pompázó, hivalkodó, a magyar űri gondolkozástól annyira Kápolna, junius 6. Vasárnap délelőtt nagyszabású kegyeletes és hazafias ünnepség keretében avatták fel a kápolnai tömegsír fölött emelt és a közelmúltban renovált honvéd emléket. Okolicsányi Imre alispán, Mártoríffy Lajos vármegyei árvaszóki elnök, Trak Géza Eger város polgármestere, a vármegye valamennyi járásának főszolgabirája, a vármegyei máeodföjegyzők és aljegyzők, Bayer Henrik, Frank Tivadar és Kálnoki István dr. egri városi tanácsosok, Makiár, Mezőtár kány, Kerecsend, Aldebrő, Besenyőtelek, Füzesabony, Fel- debrő, Tófalu, Egerssólát, Vériét, Kompolt, Egerszalók, Kál és Kápolna községek jegyzői, elöljáróságaik élén igen impozáns számban jelentek meg az ünnepélyen, melynek különös fényt adott a hírneves Egri Dalkör teljes számban való részvétele, nemkülönben Egér város hölgyközönségének bájos .csoportja, élén az alispánnéval és a polgármesternővel. Mindezeken felül pedig szinte történelmi nevezetességet adott a napnak az a körülmény, hogy a m. kir. honvédség Hevesmegyében ezúttal először tisztelgett hivatalosan hősi elődeinek, a kápolnai csatasík elesett honvédéinek emlékoszlopánál. Vitéz Csörgey Károly ezredes, egri helyőrség-parancsnok, Ghiczy Ferenc ezredes, ezredparancsnok, Rampacher Ernő és Baaden Antal őrnagyok, Csoltkó és Csegezy főhadnagyok ős Kápol- nay tiszthelyettes alkották a honvédség díszes küldöttségét. Az Egerből érkező vendégeelütő idegen sallangélet megkedvelését. Az utazás, az ismeretszerzés szükséges valami, de nyaralni, pihenni itthon is lehet. Dr. Urbán Gusztáv. két a káli állomáson dr. Szabó Gyula főszolgabíró és Ridárcsik Miklós főkáptalani gazdatiszt fogadta. Ridárcsik Miklós üdvözlő szavaira vitéz Csörgey Károly ezrtdes válaszolt. »Örömmel jöttünk ide, — mondotta, — mert úgy érezzük, hogy a 48-as elődökről megemlékezni minden igaz magyar embernek kötelessége « Az állomásról végeliáthatatlan hosszú kocsisor vitte a vendégeket Kápolnára. Elől szinte repült vitéz Csörgey ezredessel Ebneth Farkas káli községi bíró pompás négyes fogata, melyet a bíró maga hajtott. A kápolnai templomban dr. Csepela Lajos esperes-plébános ünnepi szentmisét énekelt, melyen az Egri Dalkör szebbnél- szebb egyházi énekszámmal mű ködött közre. A mise végeztével zárt sorokban, zászlók alatt ezrek és ezrek vonultak fel a honvédemlékhez. — Itt Csepela Lajos dr. esperes-plébános mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd. — Nemes vármegyénk lakossága mintegy 60 esztendeje jár, zarándokol el évente a kápolnai honvédemlékhez, hogy meggyújtás előtte a hazaszeretet messzevilágítő máglyáját, kezdte beszédét az esperes,a »48—49»! Varázs-szó ez minden magyar ember előtt. Erre a két számra «recrudeseunt vulnera . . .» kiújulnak a régi sebek, dobpergés, ágyúzaj zúg a lelkekben, megjelenik lelki szemeink előtt a tizenhárom, nagy Széchenyi Istvánunk, a távozó Kossuth Lajos, a nagy emigráns magyar. A történelem lapjairól a 48— 49-et kitörülni nem lehet. Sohasem fogjuk elfelejteni azokat a történelmi nagyjain- kat, akik életüket és vagyonukat áldozták fel a nemzet legdrágább kincséért, a szabadságért. Ezután a 49-i gyászos események dátumai mellé egy uj dátumot, 1920. junus 4-ét, a trianoni békekötés napját állítja az ünnepi szónok. A mi ellenségeink ármánnyal és nem fegyverrel győztek le bennünket és felosztották maguk között ezt az országot, melyben a minden háborúnál gyilkosabb béke őrületbe, bűnbe, öngyilkosságba űzi a polgárokat. Ne törjünk pálcát azok fölött, akik hazafiságból még frankot is hamisítottak, hogy felhívják borzalmas helyzetünkre azok figyelmét, akik a pénzes zsákokon ülve nem hallják meg egy nemzet fájdalomszavát és csak akkor szisszennek föl, amikor pénzüket érinti valamely esemény. Ez a piramis, a halott honvédek csontjai fölött arra tanít bennünket, hogy ha eljön az idő. amikor újból vér, élet és minden áldozat kell a magyar nemzet szabadságáért, akkor mi mind kövessük a 48—49-i idők legendás hőseinek példáját. A szabadságharc és a világháború hőseinek lelkei a hitben és szeretetben találkoztak már és ezek üzenik, hogy magyar anyák, adjatok nekünk hős lelkú fiakat, adjatok nekünk szenteket, adjatok nekünk vértanúkat, akkor az az ábránd, mely éjjelnappal foglalkoztatja lelkünket, meg fog valósulni, akkor el fog következni a várvavárt, nagy, magyar feltámadás. Dr. Csepela esperes ünnepi beszéde után a Kápolnai Iparos és Földmives Dalárda Blaskó Béla vezetése alatt nagy hatással énekeit el egy hazafias dalt. Az Egri Dalkör Huszthy Zoltán karnagy vezényletével a halott hősökről énekelt, Pálik Ferenc, az egri jogászifjuság elnöke pedig Sajó Sándor legszebb költeményét, a°«Magyar ének»-et szavalta el gyűjtő hatással. — Ezután következett A régi fénnyel, új lelkesedéssel hódolt Hevesvármegye közönsége a kápolnai tömegsírban pihenő honvédhösök emlékének. A m. kir. honvédség küldöttsége, a vármegye és Eger város vezetősége, az egri hölgyek, az Egri Koszorús Dalkör, az egri Kaszinó tagjai és a szomszédos falvak több ezer főnyi közönsége ünnepelte a restaurált emlékmű felavatását.
