Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-17 / 13. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. január 17. Tamási Rozália. Vevő: Dr. Bárány Kálmán és neje Katinizky Erzsébet. Nagykocs, külsőség, 2638 . négyszögöl. Vételár: 51 millió korona. Eladó: Szabó Ignác és neje Bukucs Teréz. Vevő: Virág András és neje Bőta Szidónia. Makiári u. 16, ház, 42 négyszögöl. Vételár: 24 millió korona. Eladó:‘Szabó Ignác és neje Bukucs Teréz. Vevő: Bóta István és neje Szakácsi Teréz. Makiári u. 14. sz., 30 négyszögöl. Vételár: 26 millió korona. Eladó: Corvin János és neje. Vevő: Fenyves Aladár és neje. Schwarcz Aranka. Ciiky S. u. 43/a, ház, 104 négyszögöl. Vételár: 180 millió korona.^ Eladó: Fodor Ferencnő és társai. Vevő: Szabó Ilona. Kis- völgy-u. 4. sz., 57 négyszögöl. Vételár: 40 millió korona. 31 C. fokos melegvizet találtak az artézi kút fúrásánál 43 méter mélységben. A fúrást folytatni fogják, mert a forrás vízbösége minimális. Az artézi kút próbafúrásánál elérték a 43-ik métert s amint az előrelátható volt, kaptunk is vizet, de a víz a szokástól eltérően nem lövellt föl, a víznyomás gyönge, ami az bizonyítja, hogy a meleg forrás sikér és órák múltán is csak másfélmé- tért emelkedett a fúrás-csövekben. A víz hómérőzése után kiderült, hogy 31* C. a hófoka, tehát azonos a férfiuszoda hőfokával és ugyanaz a víz, ami a férfiuszodát táplálja. A forrás vörös agyagrétegen tör keresztül és emiatt a víz is agyag-vörös színű. A fúrást tehát folytatni kell mindaddig, amig bőséges vizű artézi forrásra nem akadnak. Szakértők véleménye szerint legalább is ugyanannyit (még 43 métert) kell fúrni, hogy vizet találjunk, de 90—120 méter mélység között a rétegeződés alakulásához képest föltétlenül artézi vizet nyerünk. A nagyobb mélységben persze a víz hőfokának növekedésével is számolni kell. Karnevál herceg pénztárcája, vagy drága mulatság a farsang. Egy félmilliárdot költ Eger a farsangra. — Egy-egy lakosra százötvenezer farsangi költség jut. — Az Egri Népújság munkatársának előszava a báli naptárhoz. Id gatlanfor galom Egerben 1925. december 24.-től. Eger város területén a múlt év december 24.-től a következő ingatlanforgalomról szereztünk értesülést: Eladó: Ferenozi János és neje Kovács Katalin. Vevő: Kelemen Sándor és neje Tolvaj Eszter. Tihaméren pince, 109 négyszögöl. Vételár: 4 millió korona. Eladó : Ruzsin Bertalan.Vevő : özv. Mlinkő Ferencné ős gyermekei. Ház, Orom-u., 43 négyszögöl. Vételár: 45 millió korona. Eladó: Szabó József és társai. Vevő: Egri fa- és építőanyag- kereskedelmi rt. Belsőség, Deák Ferenc-u., 618 négyszögöl. Vételár: 250 millió korona. Eladó : özv. Mlinkő Ferencné és gyermekei. Vevő: Szabő György és neje Szepesi Mária. Szalapart 27. sz. ház, 39 négyszögöl. Vételár: 25 millió korona. Eladó: özv. Viazák Gézáné sz. Gömöri Róza. Vevő: Erdei Györgynő sz. Macsek Aranka. Takács-u. 10. sz. ház, 143 négyszögöl. Vételár : 50 millió korona. Eladó: Balázs József és neje Szőnyi Erzsébet. Vevő: Révász Róbert és neje Kreok Jolán. Almagyar dűlő, külsőség, 3600 négyszögöl. Vételár: 46.500.000 korona. Eladó: Nagy Sándor és neje. Vevő: Szarvas Béla és neje Rozanyai Mária. Ház, Darvas u. 33. sz., 36 négyszögöl. Vételár: 8 250.600 korona. Eladó: Mihály Andrásné sz. Tóth Szidónia. Vevő: özv. Ve- szelovszky Károlyné sz. Német Teréz. Ház, Szüz-u. 1., 51 négyszögöl. Vételár: 18 millió korona. Eladó: László Ferenc és neje Vincze Katalin. Vevő: Geöcze Elemér és neje Szőke Mária. Ozeglédi dűlő, külsőség, 794 négyszögöl. Vételár: 25 millió korona. Eladó: Schulcz István és társai. Vevő: Győrffi Mihály és neje Krinszki Katalin. Kőporos dűlő, külsőség, 3 hold 1441 négyszögöl. Vételár: 85 millió korona. Eladó: Somodi Jőzsefné szül. Májer Mária. Vevő : Tóth Mátyás és neje Pokk Mária. Ház, Kovács János-u., 47 négyszögöl. Vételár: 50 millió korona. Eladó: Balázs Ferenc és neje Kocsis Anna.Vevő: Domborőczki Miklós és neje Bóta Teréz. Kertész-utca, kert, 445 négyszögöl. Vételár: 20 millió korona. Eladó: Kelemen János. Vevő : Pap József. Nagykocs dűlő, külsőség, 1806 négyszögöl. Vételár: 16 millió korona. Eladó: Urbán Ignác. Vevő: Domborőczky Lajos és neje Bóta Verőn. Kisgalagonyás, külsőség, 1452 négyszögöl. Vételár: 15 millió korona. Eladó: Tóth Jőzsefné szül. . . . Mert Karnevál herceg pénztárcájáról akarunk írni, árvái a sőher bugyellárisról; amelyből a papírpénzt már kiszorította a pengő és a parvenü pengőt pedig a szerzett jogaira hivatkozó papírpénz. így aztán az a vers vége, hogy se pengő, se papírpénz a valuták nagyböjtjéé dulakodásában. Imigyen fest Karnevál hercegnek pénztárcája az Ur 1926 ik esztendejében, s a farsang birodalmának államkasszájából őhercagsége aligha tudja segélyezni a farsangi bálozőkat. S így azokat veszi kegybe, akik mérsékelt igényekkel ússzák át ezt a B-lisztás farsangot. Az Egri Népujnág munkatársa kiváncsi volt, hogy egy olyan városban, mint Eger, mennyibe kerül a farsang ? A földművesek farsangi ivói a költségvetésben nem okoznak különösebb megterheltetéseket. Minden héten van egy ivó, amibe illik elmenni, illik a belépődíjat megfizetni, illik táncolni, egy liter bort meginni, ami legényenként 80—100,000 koronából kitelik. Ha szeretője van, ebből a pénzből még a belépődíjat is megfizetheti, mert a földműves lánynak a legény váltja meg az ivóba a jegyet. Ez a tempó; a gavalléria; így dukál. A lánynak nem kell báliruhán törnie a fejét, se a legénynek szmokingon, vagy frakkon. Az ünneplő ruhában táncolják át a farsangot. Nine* szükség gardedámra se, tud a földműves lány magára vigyázni. A farsangi költségek tehát a földműves családban nem kerülnek rovásra. Az iparos társaság már nem mondhatja el ugyanazt. Ha farsang, legyen farsang és a farsang arra való, hogy táncoljon az ember és legalább 2 bálba illik megmutatni a férj- hezmenendő lányokat. Tehát megy a papa, a mama, a kislány, olykor többesszámban. A lány báíi ruhája legalább is 1 millióba kerül, cipővel ésatöbbi- vel másfélmillióba. Családjegy a bálba három személyre mérsékelt számítás szerint 80—100 ezer korona. Az édespapa közben kirúg a hámból (150 ezer korona) szupéköltségek, két vacsora három személyre 60 ezer korona, egy liter bor szódával 30 ezer korona, süteményre, borravalóra, cigánynak 50 ezer korona. A papa szupé utáni költségeire 50 ezer korona. Polgári számítás szerint egy bál a bálijruhát nem számítva, minden gavalléria mellőzésével is 500 ezer koronával teszi könnyebbé az egri iparoscsalád pénztárcáját. Ha két bálba megy el (a kislány átalakítja a ruháját) 2 millió és 500 ezret költ a farsangra, ami egyáltalán nincs arányban havi jövedelmével. A tisztviselő család, ha mind a négy, esetleg három farsangi bálba megy az 500 ezres báli kontót véve alapul báli ruhákon kívül két milliót, báli ruhával három milliót is elkölt. A farsang báli forgalma. Három iparosbál, két elitbál, három teaestély, egy mókaestőly tarkítja Eger báli naptárát. Egy egy bálon aránylag megjelenik harminc család, amely átlagos számítás szerint 15 milliót költ el egy bálon. A fiatalember 200 ezer koronából szerényen átvigadhat egy báli éjszakát. Ötven fiatembert számítva a bálon az aranyifjuság 10 milliót herdál el a farsang javára. Egy bál forgalma tehát körülbelül 25 millió. A teaestély a családoknál mondjuk 250.000, fiatalembereknél 100.000 koronába kerül; egy íeaestély forgalma eszerint 8—9 millió, háromé 24 millió, tehát 3 teaestély kerül annyiba, mint egy bál. A hat bál 150 milliót, a farsang „teaestélyekkel együtt Egerben 147 milliót emészt föl, a báli és jelmezruhákkal együtt háromszáz milliót, ha pedig a mamák és a férfiak báli ruháit is figyelembe vesz- szük, nem járunk messze a fél- milliárdtől. A számítás szerint Egerben a pólyásbabától az aggastyánig százötvenezer farsangi kiadás esik minden lakosra, különösen, ha a földműves-osztály kiadásait is tekintetbe vesz- szűk. így farsangolunk el mi egriek, 40,000-et pengőben, de csak papiroson, mert a valóságban a családapák beérik egy félliter borocskával, a hölgyek egy-egy pohár limonádéval, vagy süteménnyel. Az aranyifjuság pedig a bálban táncolni szokott és nem költeni. Lopás a gazdakörben kártyázás közben. Kiss József feljeletést tett a gyöngyösi kapitányságnál, hogy a gazdakör helyiségében kártyázás közben ellopták a pénztárcáját. A nyomozás kiderítette. hogy a lopást Jáger Lsázló kereskedősegéd követte el, aijrit a rendőrség az egri királyi ügyészségnek adott át.
