Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-05 / 124. szám
Ára 2 000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 június 5- szombat XLIII. évf. 124 sz Előfizetési díj postai szállítással: agg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefouszám: 11. A követ ur aktatáskája. Már fennen és javában lobog a bosszúhadjáratnak lángja, melyet a prágai sajtó szítására a francia kormány lapjai és külügyi sajtóirodájának készségesen szolgáló ellenzéke is egyre éleszt, hogy a frankitélet foglalkoztassa azt a népszövetségi tanácsot, mely ép most kellene hogy feloldja a szanálási mü tervezetében lefektetett elvek tiszteletbentartása érdekében a magyar pénzügyi ellenőrzést. Egységesen folyik a beharangozása a prágai tervnek, mely a nemzetek szövetsége elé akarja erőszakolni azt a politikai botrányt, amit ép ők, nemzetközi szövetségeseik és belülről a magyar parlament elvakult, valóságos szadizmustalkéjelgő szélső baloldala készítettek elő. A radikális baloldal és Francia- ország pacifikálni szeretné a magyar államot oly értelemben, hogy az örök gazdasági romlásba sülyedve, nemzeti felfogásától megfosztva és destruálva vilégpolgári eszméktől, soha fel ne támadhasson, nyomorából életre ne keljen és újjáépítése maradjon be nem váltott jelszónak a genfi központ tagjai és a történelmi szemforgatás számára. Ámde ennek a hajrának, mely újra keresztül gázolni próbál a magyar ügyön, fegyverei nem az igazság tárából s a támadók nyilai nem a tisztességes diplomáci tegzéből kerülnek ki, hanem, amint azt francia sajtőszemelvényekből tudjuk meg, a követ ur aktatáskájából. A követ urat Clinchantnak hívják, foglalkozására nézve képviselője Briand kormányának Magyarországon s hivatására nézve, úgy látszik, őrposztja a kieantant-érdekeknek, kedvtelésre nézve hirhordőja a valótlanságoknak, érzelmileg gyűlölködő ellensége annak a nemzetnek, amelynek szimpátiáját volna kötelessége felkelteni és kimélyítenie önön hazája iránt. Hát nyíljék ki csak a követ ur aktatáskája és szedje elő belőle adatait a franküggyel kapcsolatban, amint azt prágai megbízói számára egybeszortirozták. — Magunk is kiváncsiak vagyunk az aktatáska titkos tartalmára, mert nekünk sem törvény, sem jog, sem igazság, de még a világ előtt sincs takargatni, titkolni valónk. És kerüljön csak el az aktatáska Genf zöld asztalára is, sőt egyenesen óhajtanánk, hogy öntsék ki az abroszra a diplomáciai hamisságnak adathalmaEger, junius 4. Az egri szőlősgazdák Űrnapján, délben, a városháza nagytermében dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, kir. közjegyző elnöklete alatt rendkívül népes nagygyűlést tartottak. A gyűlésen Isaák Gyula főispán, Okoli- csányi Imre alispán ős Trak Géza polgármester is megjelentek, így is bizonyítván, hogy szivükön viselik a bortermelők ügyét. A szőlősgazdáknak az itt látott óriási tömege és a fokozott érdeklődés, mellyel a gyűlés szónokait hallgatták, arról tanúskodnak, hogy valóban a válság legsúlyosabb óráit éli át a magyar szőlőmívelés. Dr. Lipcsey Péter elnöki megnyitója után dr. Nagy János kanonok, nemzemzetgyülési képviselő élénk figyelem mellett mondotta el a szőlősgazdáknak, mennyit dolgozott mint képviselő az érdekükben a kormánynál. Dr. Baross Endre a Magyar Szőlősgazdák Egyesületének igazgatója, nagy helyesléssel fogadott beszédében kiemelte, hogy Olaszországban 42 millió hektoliter bor terem, de ebből alig 2—3 millió hektolitert visznek ki külföldre, mert a többit Olaszország 40 millió főnyi lakossága fogyasztja el. Itt tehát oly nagy a belfogyasztás, hogy egy emberre átlag egy hektoliter esik évente. Hol tartunk mi magyarok az ilyen bél- fogyasztástól ! Pedig nálunk is elsősorban a belfogyasztást kell emelni. A.borfogyasztási adót vegye vissza az állam a maga kezeibe, szállítsa le és az ebből támadó zát azok mellé a jogsérelmek mellé, melyeket nekünk vannak alapos okaink szintén a béke- szerződés be nem tartásáról ellenfeleinkkel szemben kiteregetni s az ellenünk acsarkodó állandó békebontó bosszúhadjáratról napfényre hozni. — S. Sz. hiányt más módon kárpótolja a községeknél. Olaszországban a borfogyasztási adó sokkal kisebb, mint nálunk és a sör ott sokksl drágább, mert nem védi kormány a sörgyárakat. Ausztriában 1200 koronára szállították le a borfogyasztási adót, Németországban pedig teljesen eltörölték. Ezután felhívta dr. Baross Endre az egri szőlősgazdák figyelmét arra is, hogy junius 13-án országos nagygyűlést tartanak Budapesten a magyar szőlősgazdák. Ugyanekkor minden borvidéken is gyűlést tartanak és ezekről a gyűlésekről táviratot küldenek a miniszter- elnöknek, akitől a borfogyasztási adó eltörlését kérik. Föl kell vonulni az egész társadalomnak olyan erővel, amelyet föltétien tekintetbe kell venni minden kormánynak és politikusnak. Kormánypárti ember, de kénytelen szőt emelni, hogy a kormány ne folytassa tovább a magyar bortermelés kérdésében azt a struccpolitikát, amit eddig csinált. Dr. Balázsy Ferenc min. tanácsos hangsúlyozza, hogy a mai borválság nem magyar válság, hanem mindenütt, egész Európában érezhető, de talán sehol sem robbant ki oly súlyosan mint hazánkban. Maga is a borfogyasztási adó leszállítását tartja szükségesnek, bár az egyedül nem oldja meg a válságot. Első sorban a belfogyasz- tást kell emelni, hogy a pincében heverő tételek még szüret előtt vevőre találjanak. A második segítség a kereskedelmi szerződésekben várható. A harmadik a hitel terén való köny- nyités. A bort ugyanis a pénzintézetek nem tekintik ma olyan értéknek, mely hitel fedezetére elégséges. Az államnak azonban kötelessége a támogatás. A bortermelés szempontjából sokkal súlyosabb állapotok vannak ma Magyarországon, semhogy a közel jövőben nagy javulást várhat nának. Ma a termelő a termelési költséget sem kapja ki a borból. Nem értékesítési válság, hanem termelési válság ez. Legnagyobb hiba az, hogy minőség szempontjából nagyon sokféle borunk van. El lehetett volna igen nagy készleteket helyezni, ha akadt volna kereskedő, aki Németországban a bojkottált olasz árú helyett ugyanolyan minőségű magyar tételeket tudott volna szállítani. Más termelési rendszerre kell áttérnünk. Borvidékek szerinti típusokat kell nagymennyiségben előállítanunk. A földmivelésügyi minisztériumban most foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Magyarországon túl- nagyok a termelési költségek. A napszám mellett való dolgoztatással eszközölt termelés rendszere sehol sincs már meg más- ütt, csak nálunk. A földművelésügyi minisztérium meg akarja szervezni a magyar bortermelést. Olcsóbban, jobbat, és töbhet termelni 1 Ezt az elvet akarják megvalósítani. Holdankint 12 hektoliter borból nem lehet termelni. Aki nem tud elérni holdankint legalább 20 hektoliteres termést, az vágja ki a szőlőt! Természetesen nem érti ezt az elemi csapásokra. A kormány termelő szövetkezetek formájában akarja eszközölni a megszervezést. E szövetkezetek célja az lesz, hogy borvidék és jelleg szerinti bort termeljünk. így akarják lehetővé tenni, hogy egy-egy borvidék nagy és állandó típusú bortételekkel rendelkezzék. Dr. Nagy János képviselő ezután felolvasta annak a táviratnak a szövegét, melyben az egri Szőlősgazdák nagygyűlése az egri Városházán. Határozati javaslatban kérik a kormány segítségét a bortermelők.
