Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-06-01 / 121. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 3 1926. június 1 anreZB • liVßmtxamutBsaKttnniWtstBKtKnuaäKnBnnM Dr. Lipcaey Péter módosító indítványt lerjeszt elő, melyet azonban csak akkor tart fenn, ha Radii Károly visszavonja a saját indítványát Subik Károly az állandó választmány javaslata mellett foglal állást. Láng Nándor a Radii indítványát te£ jes egészében kéri elfogadni. Dutkay Pál kijelenti, hogy értesülése szerint úgy áll a dolog, hogy a villanygyár gépei már ócikavasszámba mennek és nem tudjuk, melyik pillanatban borulhat teljes sötétség Egerre. — Éppen ezért indítványozza, hogy miután a szanálás kapcsán úgyis szakértő vizsgálja felül az üzemet, vizsgáltassuk meg a gépeket is. Velcsey István az üzletmenet felülvizsgálására kér szakértőt. Dr. Petro Kálmán jogi szempontból érvel Radii Károly indítványa ellen. Dr. Heller József szintén. Ivánszky Béla a Radil-féle indítvány mellett foglal állást és szociális szempontokból emel kifogást a villanygyár két vezetőjének magas fizetése ellen. Ringelhann Béla villanygyári igazgató hosszasabban fejtegeti a tartalékok és forgótőke szükségét, ismerteti az eddigi különféle beruházások tekintélyes értékét és a tartalékra fordított összegek nagyságát. Felsorolja működésének eddigi eredményeit és kijelenti, hogy hajlandó az ipari célra felhasznált áram egységárát rövidesen leszállítani, ellenben a világítási áram eddigi egységárának fenntartását kéri. Radii Károly: Bár nyolc oldalra terjedő indítványomban és indokolásomban kifejtettem a gazdaságos ügykezelés hiánya miatt aggodalmaimat, mégis kénytelen vagyok tájékozásúl megismételni azt a körülményt, hogy a háború alatt engedélyezett fizetési járulékok batálytalanitása alatt a különféle pótlékokat, nevezetesen a családi pótlékot, személyi pőtlé kot és jóléti segély megszüntetését kívántam a törzsfizetések érintése nélkül. Ezt is csak az igazgatónál ős a főkönyvelőnél, a többi tisztviselők alacsony fizetésével szemben aránytalanul magas összjárandőság miatt. Vagyis az igazgatónál a 8,400.000 korona törzsfizetősen felüli 680.000 korona családi pótlék és 900.000 korona jóléti segély (!) összesen 1.580.000 korona járulék megszüntetését, ami összesen havi 9.980.000 koronát tesz ki a havi 2 500.000 korona értékű termő szetbeni lakás, fűtés és világítás értőkén kívül, vagyis összesen havi 12.480 000 koronát. A főkönyvelőnél a 337.000 korona személyi pótlékot, 510.000 korona családi pótlékot és 874000 havi jóléti segélyt (!) vagyis összesen 1,732 000 korona külön járulékok megszüntetését a havi 4,550.000 korona törzsfizetés és havi744.000 korona lakbér, fűtés és világítás érintése nélkül, amely összeg készpénzben 7,025000 koronát tesz ki. Ezen mellékjárandősá gok megvonását azért kérem, mert a villanygyári tisztviselők nem városi tisztviselők, ők Eger város ipari vállalatának magán- tisztviselői és igy nekik ez nem jár, mert semmiféle ipari vállalatnál ily pótlékokat a háború alatt sem fizettek, sőt a rendes fizetősen kívül még lakbért is csak ritka esetben adnak egyes régi nagyobb vállalatok. — Mindenütt szanálnak, sőt a fizetést is redukálják, ahol a jövedelmezőség nem kedvező és igy szerzett jogról sem lehet szorosan vett értelemben beszélni, mert ez egy háborús segélyezés volt és ma már jogtalan. Nem azért van egy városi üzem, hogy ott egyesek túl nagy javadalmazásokat élvezzenek, de azárt, hogy ez alkalmazottak rendes megélhetését biztosítsa, a váró* közönségének is némi kedvezményt nyújtson, amit mindenki joggal el ii várhat akkor, amikor másfél év őta fizetjük a mostani egységárakat, holott a fokozatos olcsóbbodás magvan. Csakis ez esetben szabad egy városi üzemnek nagyobb tartalékolásra gondolni. Ezért indítványoztam, hogy a világítási egységárak 800 boronára, a motorikus áram 400 koronára le- szállíttassák és hogy az egységárak megállapítása mint a háború elejéig is igy volt, ezután, a mostani normális viszonyok mellett ismét a képviselőtestület hatáskörébe visszautaltalak. Indítványom utolsó pontjának a végrehajtását annál is inkább kérem, mert a szanálási bizottság három hónap előtti egyhangúlag hozott határozata alapján már régen megkelleít volna hívni a műszaki szakértőt, az 52 tagbői álló túlmagas személyzeti létszám szükségessége és a gazdaságos ügykezelés megállapításának az átvizsgálása végett, hogy tisztán láthassuk a helyzetet és a szükséges intézkedéseket megtehessük. A képviselőtestület az állandó választmány azon javaslatát, hogy az indítvány amennyiben előkészítve nincsen, adassék ki a jogügyi bizottságnak, hogy az igazgatósággal együttesen hozott javaslet alapján a legközelebbi közgyűlésre beterjeszle»- sék, 58 szavazattal 39 szavazat ellenében (19 szótöbbséggel) elfogadta. Legányi Dezső szőlőbirtokosnak egedi telepén a kért trágya- telepet egyhangúan engedélyezte a közgyűlés. Radii Károlynak a MOVE sport- egyesülettel az Érsekkerti terület használatára kötött szerződés felmondása iránt benyújtott indítványa került ezután tárgyalásra. Subik Károly lendületes beszédben védi a MOVE érsekkerti sporttelepének szükséges- Bőgét. Hangsúlyozza, hogy a törvény ie kötelezi a várost sporttelep létesítésére, ami ma legalább másfálmilliárd koronába kerülne. Kijelenti, hogy a fürdőváros ős az érsekkerti sportpálya Összeegyeztethető, amennyiben úgy a város közönsége részére, mint a fürdőszálloda megépítése után a fürdő- vendőgeb részére is elég tágas az Érsekkert. A fürdővendégek különben is többnyire sportkedvelők. Felolvassa a középiskolák igazgatóinak tiltakozását az érsekkerti sportpálya megszüntetése ellen. DutkayPáljhazafias szempontokból tartja szükségesnek a sportpályát az Érsekkertben. A cse hek és a románok nem a mi szép szemünkért-adják vissza az elszakított rásseket, hanem azoknak az ifjaknak erejével vesszük vissza elrabolt hazánkat, akik az iskoláben élesítik elméjüket és a sportpályán acélozzák izmaikat a jövő nagy harcára. Kéri az indítványozót, hogy a felhozott súlyos indokokra való tekintettel, vonja vissza indítványát. Radii Károly: Indítványomban világosan benne van, hogy a szerződéses két évi felmondási jog tartama miatt e szerződést mondják fel és adjon a város a kétségtelenül hazafias célt és nemes hivatást teljesítő MOVE részére, amelynek magam is tagja vagyok, a város belső területén, lehetőleg a törvényszék mögötti vásártéren, egy megfelelő területet. Tettem ezt a város érdekében, mert a jövö évben meg akarjuk építeni a gőzfürdőre, azt átépítve, a két emeletes fürdő-szállodát és akkor ügy a mi közönségünk, mint az idegen fürdővendégek részére szükségünk lesz az Érsekkertre, mint üdülő parkrs, amennyiben kincses fürdőinkkel ez az ütőere a fürdőváros létesítésének, ha megfelelő idegen forgalmat akarunk biztosítani, hogy a városnak ebből egy tekinEger, 1926. május 31. A közönség legnagyobb része nem ismeri Éger város villamostelepe ügyében legutóbb elfoglalt álláspontomat és a képviselőtestülethez is beadott indítványom okát. A szombati közgyűlésen alig pár szóval érintettem indítványom első pontjának, a fizetések szabályozására vonatkozó részének fontosságát. Ugyanis a két első tisztviselőnek már a békében is az akkori viszonyokhoz képest aránytalant magasan megállapított fizetések alapján a háború után folyósított állandó és külömböző pótlékok oly tekintélyes összegekre emelkedtek, hogy ez egy városi, tehát közvagyont képező ipari vállalatnál meg nem engedhető. Más a helyzet egy részvénytársasági alapon működő nyerészkedési vállalatnál. Ott a részvénytársaság tetszése, kénye- kedve szerint osztogathatja a nagy fizetéseket akkor is, ha nincs miből, ha a tönk szélén is áll. Mint a közgyűlésen felolvasott nyolc oldal terjedelmű indítványom adatai, valamint felszólalásomról közölt tudósításból is megállapítható, nem a törzsfizetések leszállítását őhajtom, de az ipari magánvállalatoknál egyáltalán nem szokásos különféle fizetési pótlékok megszüntetését, amelyek a háború utáni időkben a városi tisztviselőknek folyósított és azonos pótlékoknak megfelelően lettek folyósítva. Véleményem szerint elég helytelenül, mert a már túlmagas törzsfizetés mellett ez nem volt indokolt, sőt helytelen volt, mert bár vá- ro»i ipari vállalatról van sző, de nem városi, hanem magántisztviselőkről. Egy városi ipari vállalatnak első sorban arra kell törekedni, hogy az adózó közönségnek némi kedvezményt nyújtson, és csak azután arra, hogy bűsásan nyerészkedjen az adózó közönség télyes jövedelmi forrása legyen. Most tulajdonképen csak az Érsekkert fele áll rendelkezésünkre, mert a Kioszk mögötti terület sétánynak nem alkalmas. Szükségünk volna a MÖVE által bírt legegészségesebb és napos terület középső rász8 egy gyermek-játszótérnek, a többi tennisznek és sétánynak. Indítványomnak az volt a célja, hogy a két évi felmondási időtartam alatt megjelölt és létesített új sporttelep átvétele után adassék vissza a mostani terület, amely terület jövedelmezőség szempontjából jövő évben már alig lesz alkalmas a Movenak, amennyiben a düledező kőfal helyett, annak anyagát az egész Érsekkert szélességében alapfalazatnak felhasználva, egy sodronyfonatú vaskerítést létesítenek egészen a patakig, amit az ingyenes látogatók egy év alatt tönkre fognak tenni a falmászással, mint a mostani kőfallal is tették. Miután Radii Károly indítványát visszavonta, napirendről levették. által megfizetett magas villanyáram bevételei alapján. Nálunk, sajnos, fordított a helyzet és ami a legnagyobb baj, nem tudjuk, mi az takarékoskodni és ezzel a jövedelmet gyarapítani. Ezen fizetési pótlékok megszüntetése azért is fontos, mert a villanygyár alkalmazottainak nyugdijrendezése napirendre ke rül rövidesen, de fontos azért is, mert aránytalanul magasabb az azonos állást betöltő közigazgatási tisztviselők fizetésénél. A műit héten értesültem, hogy a két hőnap előtt egy kegydijjal ellátott villanygyári alkalmazottnál a családipótlék teljes összege is folyósítva lett. Ugyanezen jogcímen követelhetnék a következendő nyugdíjazandők is. Ez pedig nem mehet igy. Amikor a városi tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesültek és felvették a karácsonyi aján- dékképen engedélyezett egy havi fizetést, akkor a múlt évi nyereségből ugyancsak igényt tartanak egy havi fizetésnek megfelelő remuneráciőra is, ami 50 millió koronának felel meg. Ez egy lehetetlen helyzet. Egyszer mint városi üzemi tisztviselők, azonos elbánás alapján a városi tisztviselőkkel együtt felveszik a pótlékokat és karácsonyi ajándékot is, most mint ipari vállalat tisztviselői igényt tartanak a nyereségből remuneráciőra is. Vagy az egyik, vagy a másik, de egy rókáról két bőrt lehúzni nem lehet. És ha telt legutóbb a villanygyári igazgatói irodába 2 képet 12 millió koronáért megvenni, és ha jutott a villanytelepen 5—6 millió korona értékű virággrup- pokat — nem is avárosi kertészetből — de mással csináltatni és a mikor telik sok mindenre, a mi szerintem határozottan felesleges, akkor adhatjuk a villanyt is olcsóbban, mert elsősorban kötelességünk — ha már ilyen bőkezűek vagyunk — a köz önÁlláspontom Eger város villamostelepe ügyében.