Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-16 / 12. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1826. január 16 szombat. XLIII övi. 12 sz. Előfizetési díj postai szállítással : agg faóra «O.OOOíK, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Benes, a humorista. Zsebrákoknak keresztelte el a régi magyar közvélemény a Felsőmagyarország egyes vidékeire időnként belopőzott cseheket, akik felhasználva az akkori közbiztonsági viszonyok zavarait, éhesen loptak, raboltak, sarcoltak és gyilkoltak, ahol lehetett. Ahol azonban akár az állami erő, akár pedig a helyi érdekeltek körmükre tudtak koppintani, onnan irgalmatlanul eltakarodtak és vagy más vidékre, vagy cseh hazájukba húzódtak vissza. Nevezetes korszak e tekintetben is Mátyás király ideje, aki huzamosabb időre elvette kedvét ezeknek a zsebrákoknak a Magyarországon való portyázástól s aki elől véres fővel szaladtak Magyar- országról. Ma a trianoni béke idézett elő zűrzavart Felsőmagyarország rendészetében s a zeebrákok rögtön el ie árasztották a jólétben élő területeket és gömbö- j lyüre hizlalták hasukat a magyarság ős a’ testvér tót nép rovására. Evés közben jön meg az étvágy. A fiatal cseh államnak, úgy látszik, már ez sem elég és mindegyre azon töpreng, hogy mit lehetne még Magyar- országból büntetlenül felfalni. A frankhamisítás ügye a magyar kormány erélyes intézkedése folytán jórészt már kibogozódott. A francia kiküldöttek támogatásával dolgozó budapesti rendőrség idáig megállapította, hogy ez közönséges bűnügy, amelyben bár magas állású ember is volt érdekelve, nem különbözik semmi más, sajnos, gyakori bűnesettől. A vétkesek francia frankot hamisítottak és azt Nyugateurópa egyes pontjain értékesítették, vagy kívánták értékesíteni. Franciaország budapesti követének helyettese a napokban tett egy általánosan ismert nyilatkozatot, amely szerint ehhez a bűnügyhöz a francia államnak sincs semmi köze, mert ez a francia bankra tartozik, minthogy az 5 általa kibocsátott bankjegyeket hamisították. Ezt megerősítik a francia nagy lapok híradásai is, sót ép most vesszük azt a hirt, hogy az angol kormány a kisantant fészkelődésére kinyilatkoztatta, hogy a frankhamisítási ügy teljesen a magyar kormány bel- ügye és angol részről semmiféle beavatkozásnak helye nincsen. Ebben a helyzetben legnagyobb meglepetéssel látjuk, hogy Csehország hű marad régi hagyományaihoz, a régi vér nem vált benne vízzé és minden áron keresni szeretne valamit ezen a frankhamisítási ügyön. Sót nem is valamit, hanem jó sokat. Prágából röppent fel ugyanis az a hir, hogy a csehek a nép- szövetség elé szeretnék vinni a frankhamisítás ügyét, melyért kártérítést követelnének Magyar- országtól. Bármennyire megszoktuk is a prágai köröknek képtelen acsarkodását és folytonos izgatását Magyarország ellen, Budapest, január 15. Az ellenzék körében megértéssel ^fogadják Bethlen István gróf miniszterelnöknek azt az intelmét, hogy a világ szenzációvá dagadt bünügy szenvedélytől mentesen kerüljön megvitatásra a nemzetgyűlésen. Az ellenzék maga is nagy 6ulyt helyez arra, Eger, 1926. január 16. Irak Géza polgármester a múlt évben megbízta Pálmay József egri városi levéltárrendezőt, az országos nevű heral- dikust és geneologuss, hogy állítsa össze Eger város polgár- mestereinek névsorát. Pálmay hosszú levéltári kutatások alapján ma fejezte be értékes munkáját és 1456-tól Eger város polgármestereinek, illetve főbi- ráinak teljes névsorát összeállította. 1688 tői a mai napig az egri városi 'levéltárból szerezte az adatokat, a régebbi főbirák neveit pedig az érseki illetve amelynek legszebb részeit minden történelmi jog és hadi érdemek nélkül, csupán diplomáciai furfangoskodásukkal elha- ráciolták, bármennyire bosszantó is ez a legújabb perfid hadjáratuk nemzetünk ellen : erre a legújabb hírre igazán nem tehetünk egyebet, minthogy hangosan és teljes szívből felnevessünk. Mi az ördögért járna Cseh- országnak kártérítés ? Hiszen Windischgraetzők francia frankot hamisítottak, a francia bank pénzjegyeit. Hogy kerül ebbe Csehország ? Ez a legújabb cseh követelés annyira badar és sü- letlen, annyira visszatetsző, sőt komikus, hogy bizonyára nevetni fog rajta az egész európai közvélemény. A nevetségesség j pedig öl. NI. S. hogy a frankhamisítási ügy parlamenti tárgyalásánál minden oldalról megőrizze a nyugalmát. Azért az ellenzék reprezentatív Bzőnokai teszik szóvá az ügyet. Mindenesetre megnyugvást fog kelteni az a körülmény, hogy az ellenzéki pártok szónokául Ap- ponyi Albert grófot kérték föl. káptalani levéltárból, Bartalos Gyula hagyatéki irataiból, részben pedig Gorové, Kandra Kabos és Szabó Ignác műveiből kutatta ki. Pálmay József díszes keretbe foglalta az illusztris névsort, mely ezentúl a polgármesteri hivatal falát fogja ékesíteni, rég letűnt korok dicsőségét, vagy szomorú idők oktató példáit hirdetve a késő unokák előtt. A díszes névtábla szövege a kővetkező : IV. Bélának 1261. szeptember 30.-án kelt adománylevele sze- ' rint püspöki, Lipót királynak j 1688. évben kelt adománylevele szerint szabad királyi, majd érseki, végre rendezett tanácsú Eger városának főbírái illetve polgármesterei: 1456: Literati Tamás. 1551: Petöcze András deák, Hevesvármegye részéről főbiró. Az egri vár védelmében esett el Dobó mellett. 1551—1552: Balogh András, Borsodvármegye ’részéről főbíró. 1586; Szabó János. 1577 : Kelemen Zs. 1578—79: Lakatgyártó László, Hevesvármegye részéről főbíró. 1578—79: Nagy Albert, Borsodvármegye részéről főbíró. 1583: Szabó Sebestyén. 1688—89: Domokos Jakab, a kamarai biztos által kinevezett birő. 1690—92: Borsitz János, a kamarai biztos által kinevezett birő. 1692—95: Faragó András. 1695—98 : Mlinkő Mátyás. Ezen időben a főbíró jus gladii-val (pallosjoggal) bírt. 1699: Tiba István. 1699— 1700: Szabó András. 1700— 1710 : Ziska Mátyás. 1711— 1712 : Brozováy Mihály. 1712— 1716 : Haas Károly. 1716—1745: Rottensíein Antal. 1746—1749 : Wallner József. 1750-1752: Forst Antal. 1752—1783: Herner Ferenc. 1764—1765: Koczka István. 1777—1782: Farkas János. 1783—1791: Najmajer Ignác. 1791—1826 : Najmajer János. Közben több ízben akadályozva volt; 1790: Killiány István, 1799: Ally Pál, 1804: Koczka Ferenc, 1820: Simonyi János volt a fungens bíró. 1827—1841: .Csepány János. 1841—1847 : Rózsa Károly. 1847— 48 : Gáhy József. 1848— 49 : Schaffner János. 1849 : Josef fi György. 1849 : Scheidl Adolf. Windisnhgraetz herceg a várost megszállván, új tisztikart nevezett ki melynek élére Scheidl nyug. őrnagyot tette, ki azonban öngyilkos lett. 1848—51: Bohács János Scheidl bevonulásáig volt főbíró. 1852 — 58 : Barnett Ferenc. A Ferenc József rend keresztese. 1859 : Lakner Antal cs. és kir. Apponyi Albert gróf lesz az ellenzék szónoka a frankhamisítás ügyének parlamenti tárgyalásánál. wm*Q&m>m*i*&****** Eger város polgármesterei 1456-tól a mai napig.] Pálmay József hosszas levéltári kutatás után állította össze az érdekes névsort.
