Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-30 / 97. szám
2 KÜK! JMEFU JöAU 1926. április 90 Mi újság? — Walkó és Vass miniszterek állami szőnrendelőssel, útépítéssel és beruházási munkálatokkal enyhítik a salgótarjáni bányászok helyzetét. — Május elsején permanens szolgálatot tart az egész rendőrség. \ — A vasárnapi vásárokat fokozatosan megszűntetik. — Fodor Rózsi karcagi leányt a dévai oláh rendőrkapitány fia gyilkolta rneg.j — Becsben letartóztattak egy bandát, mely magyar egymilliósokat akart értékesíteni. — A Simplon-express Karán- sebesnél belefutott egy tolató mozdonyba. 2 vasutas meghalt, több megsebesült. — Angliát ismét veszedelmes szén-sztrájk fenyegeti. — Párisban nem szabad tiszta búzalisztből kenyeret sütni: legalább 8*/• rozslisztet kell a búzalisztbe keverni. — Oroszországban a Volga mellékfolyóival együtt kiáradt. A lakosság nagy része a háztetőkön lakik. — Az Amerikai Egyesült Ál- lamok uj elnökjelöltjei: Borah szenátor és Smith newyorki kormányzó. BEßSßßKK-eEEEEeeKEBßHESaEHj: Májusban több uj bíborost nevez ki a pápa.' Róma, április 29. MTI. XL Pius pápa májusban konzisztőriumot hív össze és ez alkalommal több uj bíborost fog kinevezni. Mennyit költenek az amerikaiak újság hirdetésekre? Az amerikai újságkiadók egyesülete egy ismertető reklámfüzetet adott ki az amerikai lapok hirdetési üzletköréről. A röpírat mindenekelőtt megállapítja, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában 2.100 naponként és 1000 hetenként egyszer, vagy kétszer megjelenő angol nyelvű lap van. Ezek a lapok évenként több, mint 200 millió dollárt (tizennégy billió magyar korona) keresnek a hirdetéseken. Az ismertetésben 118 nagyhirdető nővszerint is föl van említve. Ezek mindegyike évenként legalább 100.000 dollárt (7 milliárd korona) hirdet el. Több, mint felének évi 250.000 dollár (13.5 milliárd korona) a hirdetési költsége. 34-en félmillió dollár (35 milliárd K.) meghaladó értékű hirdetéseket közölnek. 14-nek évi 1 millió dollár (70 milliárd K) a hirdetési büdzséje. A hirdető királyok a Ford Compagnie és a Sludebaker Corporation, egyenként 2 millió dollár (140 milliárd magyar korona) hirdetési költséggel. Néhány megjegyzés a vízvezetéki kutak fúrásához. Miért késik az első artézi kút elzárása? Eger, április 29. Az egri vízvezeték ügyét lelkesedve támogató polgárok hetek óta bizonyos aggodalommal szemlélik az artézi kút fúrásánál tapasztalt, érthetetlen jelenségeket. Mintegy három hónappal ezelőtt megtalálták a vizet. Tudjuk, megértjük, hogy idő kell ilyen kűt-fenék elzárásához, de azt mégis bajosan helyeselhetjük, hogy a kút elzárása három hónap óta még máig sincs befejezve. Azt senkinek sem kell külön magyarázni, hogy ez a hosszú idő súlyos milliók felesleges kiadását jelenti a városra, illetve annak adófizető polgáraira. — A fúrást teljesítő vállalatnak munkájáról gyakoroljanak kritikát a hivatalos szakértők, mi ezúttal csak arra akarunk rámutatni, hogy 8okalljuk azt az időt, munkát, illetve pénzt, melyet az első kútra fordítanak és ha mind a három kutat így fogják elkészíteni, akkor csak a kútfúrások költségei több mint egy milliárdba kerülnek. A kút cső kibélelésére szükséges vörös- fenyő csövek késedelmes megrendelése szintén időpazarlást jelent, s itt az idő mindenütt egyúttal pénz is, mert a szakmunkásokat fizetni kell, akár van dolguk, akár nincs. Nem akarunk bővebben foglalkozni ezzel az üggyel, de a közvélemény megnyugtatására magyarázatot kérünk, miért tart Budapestről jelentik: Makoldy Sándor dr. a Magyar Néprajzi Társaság felolvasóülésén »A káromkodás elterjedése és büntetése hazánkban 1850-ig«, címen előadást tartott. Bizonyította, hogy a magyar káromkodás nem török eredetű, mint azt sokan vélik. Káromkodásunknak legrégibb formáját a felolvasó szerint az ázsiai puszták nomád életének szabadosságából hoztuk magunkkal, s viszontagságos múltúnk folyamán a nemzeti elkeseredésnek és a magyar vérmérsékletnek közrehatásával annyira kifejlesztettük, hogy a XVI. században már a világi törvényhozás is szükségesnek látta fellépni ellene. Az isten- káromlást főbenjáró bűnnek minősítették és az előzetes bírságolás vagy testi fenyítések után halálos büntetést (lefejezést, meg- kövezést) mértek reá. olyan sokáig az artézi kútnak az elzárása, miért folyik derűre- borúra el az a rengeteg meleg viz. (A kút megnyitása óta mérnöki számítások szerint több mint 16 millió hektoliter víz folyt el.) A nagy késlekedésnek és terv- szerűtlenségnek tudható be az is, hogy a napokban az Egerpatak- nak betonozott [magas partja, ott, ahol az artézi kút meleg vize a patakba zuhog, beomlott. — A beomlás azonban oly nagy méretű volt, hogy kisebbfajta földcsuszamlásnak is megfelelt. Ennek helyreállítása szintén csinos összegbe kerül. Ezt az őszszeget pedig nem a beomlást okozó meleg víz fogja megfizetni. És ezt is elkerülhettük volna, ha a pár lépésnyire lévő uszodai vízlevezető csatornán vezették volna el az artézi kút vizét. Itt vannak a városnak a szakértői, miért nem bízták meg őket a munkálatok felügyeletével ? Ezekkel a sorokkal pedig nem a hiba-keresés volt a célunk, csak fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy a vízvezeték felépítése minden egri polgárnak közös óhaja, de oly kevés pénz áll rendelkezésre és oly szegény ma a város, hogy ezeknél a költséges munkálatoknál a leggondosabb beosztásra, a legnagyobb takarékosságra és főleg minden fölösleges kiadás elkerülésére van szükség. Eger városában még az 1790. esztendőben is folytattak le és fejeztek be súlyos ítélettel egy káromkodási pert. Egy hevesmegyei parasztember kocsmában és egyebütt gyakran szidta ennek meg annak »teremtését«. Ezért bírói szék elé állították, s a törvényszék, minthogy ebben a gyakran ismételt szidalomban a Teremtő, b egyben a vallás gyalázását látta, a megátalkodott bűnöst, elrettentést statuálandó hőhérbárd által való halálra, azt megelőzőleg pedig káromkodó nyelvének kitépésére ítélte. Az előadó azzal végezte felolvasását, hogy az istenkáromlásnak elhatalmasodása a magyar népnek 6em eszmevilágába, sem vallási életébe nem illik bele, tehát nemcsak a tudatos rossz szándékkal, hanem a csupán szokásból használt káromkodásokat kiirtani nemcsak erkölcsi, hanem hazafias kötelesség is. Szüretig százezer hektoliter bort exportálunk. Jelentés az országos borpiacról. Minden gazda és minden bor- kereskedő most a szőlőfakadá- sát lesi és ebből gondolja a helyzet javulását, rosszabbodását vagy tartósságát megjósolhatni. Az utolsó napok melege folytán most már országszerte erősen fakad a szőlő, itt-ott már levélkék látszanak és 8—10 napon belül már a fürtök számára is lehet majd hozzávetőleges számítást csinálni. Kétségtelen azonban már ma is, hogy nagy, sőt esetleg jő közepes termés nem lesz, de azért még ez irányban nincs ok aggodalomra. A jól ke-- zelt szőlő most is meg fogja tenni kötelességét. A fogyasztás azonban nem tart lépést az idő haladtával. Az uj szürettől már csak 4y2—5 hőnap választ el és a tavalyi termésnek valószínűleg 65—76 százaléka még meg van, esetleg még több is. Az osztrák vám ciökkenésétől valami nagy élénkséget nem várhatunk 8 alig csalódunk, ha a szüretig remélhető kivitelünket kereken százezer hektoliterre becsüljük. A többivel magunknak kellene megküzdenünk, csak azt nem tudjuk hogyan, ha a községek elzárkóznak attól, hogy a fogyasztási adó elengedésével a bort olcsóbbá tegyék. Az utolsó héten befutott cse- kélyszámu vidéki jelentés a borforgalomról a következő képet mutatja: Gyöngyösön az ünnepek után nagyon megcsappant a borforgalom, úgy, hogy alig tudnak a termelők bort elhelyezni, utolsó eladások 10 és fél fokos 3200 K, 11 fokos 3800 K, 11 és fél fokos 4200 korona. Villányban az utolsó napokban élénk kereslet indult meg, 11 fokos borért 4000 K, 11 és félfokos borért 4500 koronát fizettek. S. A.-Ujhelyről jelentik, hogy gyenge (8—9 fokos) borért 2500 K-t sem lehet kapni, nehezebb őszamorodninak 9—10 ezer K az ára, de nincs vevő. Cseh rémlátás. Besztercebányáról jelentik: Egy csehországi különlegességgyár utazója a minap betért az egyik besztercebányai kávéházba, ahol kávét rendelt. Alighogy kávéját megitta, felugrott és harsogó hangon csehül kiabálni kezdett : »Irredenták, magyarónok« ! A szintén cseh nemzetiségű tulajdonos ijedten rohan hozzá, hogy mi történt. Kiderült, hogy «— -—frtt'~• • * rr mo»>»><!»• nr »>nrr nnitcnmimn mum A magyarok az ázsiai puszták nomád- életéböl hozták magukkal a káromkodást. 1790-ben hóhérbárd általi halálra és ezt megelőzően nyelvének kitépésére ítéltek egy hevesmegyei földmivest.
