Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-14 / 10. szám

Ära 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926 január 14 csütörtök. XT.TTT óvf. 10 sz. Előfizetési di) postai szállítással: POLITIKAI NAPILAP. agg hóra 40.000, K, neggedévre 120.000 K. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. gyei kapcsolatban konkrét kö­vetelést lehetne támasztani. Ugyan mi köze volna ehhez a dologhoz a Népszövetségnek, amely nemzetközi szervezet és nem ilyen kérdések intézésére alakult. Csehszlovákia ebből az aknamunkából súlyos vereség' gél fog kikerülni, mert fö pat- ronusa Franciaország sem haj­landó felülni izgatásainak. Jel­lemző, hogy azokat a híreket, amelyeket a cseh sajtóiroda költ, a francia nagy lapok le sem közük, ami miatt érthető módon méltatlankodnak Benesék. Nagyon érdekes, hogy a fran­cia kormány hivatalos közle­ményt adott ki, amelyik szól a cseh távirati irodának, hogy bí­zik a magyar kormány erőlyé- ben s nem látja szükségét annak az akciónak, amit Benesék indí­tottak. Ugyancsak erélyesen fel­lépett a cseh izgatások ellen Olaszország is. Ma már tisztán látjuk, hogy ez a bűnös akna­munka teljes kudarccal fog vég­ződni s hazánk emelt fővel áll­hat meg továbbra is a becsüle­tes nemzetek között. M. S. Nem lesz kormánypárti interpelláció a frank-ügyben. Budapest, január 13. Az Egri Népújság tudósítója jelenti: Po­litikai körökben nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a frank­hamisítás ügyét a nemzetgyűlés első ülésén sürgős interpelláció alakjában kormánypárti oldal­ról vetik fel. Az Egri Népújság tudósítójának kérdésére AImássy László, az egységes párt ügy­vezető alelnöke, kijelentette, hogy ez a hir valótlan. dotta, Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozni fog a frankhamisítás ügyéről és a párt akkor fogja elhatá­rozni, hogy a következőnapi ülésen szükségesnek látja-e kü­lön interpelláció benyújtását. — Addig semmiféle döntés vagy határozat nem történhetik, úgy, hogy véleményem szerint a kor­mánypárti interpellációról szóló hírnek nincs semmi alapja. A hétfői értekezleten, mon­Jules Emmery francia detektiv tanács­kozása Bauer Ernő rendörtanácsossal. A franciák mégis politikumot szeretnének találni a frankhamisítás mögött Budapest, január 13. M. 7. I. Tegnap este Jules Emmery meg­beszélései folytatott Bauer Er­nővel és újabb adatokat szol­gáltatott a rendőrtanácsosnak a nyomozás tovább való kiegészí­tésére. A francia detektívek külföldön nyomoznak és felkeresik mind­azokat a városokat, ahol hamis pénzeket gyártottak és hamis bankjegyeket találtak. Igyekez­nek felderíteni, hosrv a külön­böző hamis bankjegy terjesztők között miféle kapcsolatok voltak. Windischgraetz hercegre vo­natkozólag a franciák adatai szerint különböző szélsőséges politikai pártoknak tudomásuk lehetett a pénzhamisitásról és különösen azt igyekeznek kide­ríteni, hogy a magyar pénzha­misítók milyen összeköttetést tartottak fenn a bajor horogke- resztes párttal. Cseh aknamunka. A frankhamisítási ügy jó al­kalmat szolgáltatott ellenségeink­nek arra, hogy hazánk jő hír­nevét minél inkább aláaknázni igyekezzenek. Elől jár ebben a bűnös machinációban a cseh sajtóiroda. Dacára annak, hogy a magyar kormány a legmesz- szebbmenő erélyéről tett tanú­bizonyságot, biztosította az or­szág belső rendjét és nyugalmát, dokumentálta a külföld előtt, hogy a bűnösökre a legkegyet­lenebb szigorral sújt le. Cseh­ország mindezzel nem elégedett meg. Ádáz hadakozást folytat a külföld n8gy nemzeteinek saj­tójában ellenünk, felszólítván Európa nemzeteit, hogy éljenek retorzióval hazánkkal szemben. Nyilvánvaló ma már, hogy ez az aknamunka nem vezet sikerre, mert az angol és francia körök loyalitása nem hajlandó felülni Benes sajtóirodája ugratásainak. Nagyon figyelemreméltó jelen­ség, hogy nemcsak a nagyantant körében érte Csehországot ez a kudarc, de a kisantant országai­ban is. Tudva lévő, hogy Jugo­szlávia és Románia úgyszólván a cseh sej tőiroda irányításának van kiszolgáltatva s még ilyen körülmények között sem sikerült ennek a két országnak közvéle­ményét hazánk ellen úgy át­gyúrni, amint azt Benes szerette volna. A radikális cseh felfogás, amelyik hazánk ellen retorzióról és holmi demarsról álmodott, nem talált támogatásra Jugoszlá­via hivatalos köreiben, mert en­nek az országnak a kormánya hivatalosan jelentette ki, hogy amennyiben Csehszlovákiának ilyen szándékai volnának, ah­hoz ő nem csatlakozik. Ép úgy meg fog törni az a cseh óhaj­tás is, amelyik a Népszövetség elé szeretné vinni a frankhami­sítás közönséges büncselekmé nyét. Lehetetlenség, hogy ez meg­történjen, mert sem a trianoni békeszerződésben, sem pedig a népszövetségi egyezményben nincsen olyan jogi támpont, ame­lyik lehetővé teDné, hogy Ma­gyarországgal szemben ezzel az egyes emberek által elkövetett közönséges pénzhamisitáei ügy­Albániában monarchista mozgalom fejlődik. Belgrádból jelentik: Tiraná­ban hírek keringenek, amelyek szerint Albánia mostani köztár­sasági elnöke Achmed Beg Zo- gu a köztársasági államformát monarchiává akarja megváltoz­tatni és önmagát akarja Albánia királyává kikiáltatni. Már huza­mosabb idő óta történtek meg erre az előkészületek és csak bi­zonyos külpolitikai meggondo­lások akadályozták meg Achmed Beg Zogut a terv keresztülvite­lében. Mint hírlik, Achmed Beg Zogu azt állítja, hogy a köztár­sasági államforma nem válik Albánia előnyére ős csakis sze­mélyes diktatúra és diktatórikus monarchista forma segítségével lehet az egyes törzseket féken tartani és az országnak a békét biztosítani. Két hónap múlva forgalomba kerülnek a pengöértékü bélyegek. 4, 8, 16, 20, 32, 40, 50, 80 filléres I, 2 és 5 pengős bélyegek. A kereskedelmi minisztérium­ban az érdekképviseletek bevo­násával ankét volt, amelyen a postavezérigazgatóság bejelen­tette, hogy a posta üzemében még a pengőszámitás érvénybe­lépése előtt áttérnek az uj fizető- eszközben való számolásra. A tervbevett uj rendezésnek alapelve, hogy a postai és tele­foni dijak pengőértékre szóié­nak. Miután azonban pengőőr- tékü pénznemek még ez évben nincsenek forgalomban, az uj pengő-fillér értékű bélyegek a négy fillér többszöröseire szőla nab, hogy 500 és 1000 koronás bankjegyekkel lehessen azokat megfizetni. A posta a következő értékű uj bélyegeket fogja kibocsátani: 4, 8, 16, 20, 32, 40, 50 és 80 fil­lér, azonkívül 1 pengő, 2 és 5 pengő. A bélyegek most vannak nyomás alatt. Egyelőre az uj díjtételek a legtöbb esetben át­számított ellenértékei a korona­valutára szőlő díjtételeknek, azonban több vonatkozásban mérsékléseket tartalmaznak. így a levélnél és nyomtatványnál a [magasabb sulyfokozatokban lényeges leszállítás történik. Az eddigi 20 grammos fokozat he­lyett visszaállítják a régi, béke­beli hármas sulyfokozatot. A tervezet szerint távolsági forga­lomban 20 gramm súlyig a le­velek szállítási dija 2000 K (16 fillér), 250 gramm súlyig 3500 K (40 fillér) lesz. A helybeli levelezőlap szállí­tási diját a tervezett 600 K-ről 500 K-ra (4 fillérre) szállítják le. Ugyanúgy az utalványdijaknál, a pénzesleveleknél és az érték- nyilvánítással ellátott csomagok után járó biztosítási dijak mér­séklését is tervezik. A távirat

Next

/
Oldalképek
Tartalom