Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-21 / 89. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. április 21 szerda XLII1 évf. 89 sz. Előfizetési di) postai szállítással: •KB hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKUS NAPILAP. Ffismkesztö: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. A valorizáció elég későn bár, de végre is homlokterébe került immár gazdasági politikánknak. Először az állami tisztviselők fizetését rendezte az állam, mert enélkül az államgépezet megszűnt volna funkcionálni. Másodszor, de már fukarabban gondoskodtak a már félretett és elkoptatott géprészekről: az állami nyugdíj ásókról. A magántisztviselők nyugdij- járandőságait is rendezte egy uj törvényjavaslat, amely nemsokára tető alá kerül. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása és végleges biztosításával nem késhet soká azoknak kártalanítása sem valamely formában, akik vagyonukat adták át az államnak részben vagy egészben, hogy a magyar állam élet- és halál harcában megállhassa a helyét. A német katonai párt elmulasztotta a XV. Benedek Pápa éa a IV. Károly király által előkészített békekötési lehetőségek felhasználását és a háború elveszett. Elveszett és megsemmisült az a vagyon is, amelyet az állam a háborúskodás folytatására igénybe vett. Az állam azonban nemcsak a kereső és dolgozó polgárainak hadikölcsönökbe fektetett tőkéjét költötte el, hanem majdnem teljes egészükben kényszerhatalommal hadikölcsönt vásároltatott az egyházi, közművelődési, jótékonysági és gyámpénztári alapok tőkéin is. A magyar kultúra fájdalmasan nélkülözi azon hatalmas támaszt és segítséget, amelyben ezen alapok jövedelmei a közoktatás, a népjólét ügyét részesítették. Németország járadékokban részesíti azon keresetképtelen és keresetnélküli kötvénytulajdonosokat, akik nyomorognak. Miután a hadikölcsönök általános valorizációja sokáig meg fogja még haladni az állam fizetőképességét ; teljesíthető és az állam erejét meg nem haladó követeléseket lehet csak az egyenlő elbánás alapján támasztani. A magyar kultúra érdekében követelnünk kell az egyházi, közművelődési és jótékonysági alapok hadikölciöneinek valorizációját, vagy ezen alapok járadékban való részesítését, hogy feladataiknak meg tudjanak felelni, másodsorban pedig szükséget szenvedd kötvénytulajdonosok kártalanítását tőketörlesztés vagy járadék utján. E nélkül a magyar állam hitele a belföldön nem állítható helyre. —p. —e. Pallavicini örgróf újabb éles támadása a miniszterelnök ellen. Schandl Károly államtitkár a demokratikus blokkra értette csongrádi súlyos megállapításait. Budapest, április 20. A nemzetgyűlés mai ülését VaU után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A költségvetés első szónoka Schandl Károly, aki reflektál Hegymegi Kiss Pálnak csongrádi beszédével kapcsolatos felszólalására és kijelenti, hogy szavaiért vállalja a felelősséget. A demokratikus blokknak március 2-án felolvasott deklarációja többek között tiltakozott az ellen, hogy a Bethlen-kormány képviselje Magyarországot Ganf- ben, mert a miniszterelnököt bizalomra méltónak nem tartja. Ezt nem lehet inéiként magyarázni, mint felhívásnak a Géniben tartózkodó külföldi kormányok részére, hogy bizalmukat vonják meg a miniszterelnöktől. A miniszterelnökkel szemben a bizalom megóvására csak az ország alkotmányos tényezői hivatottak tehát a kormányzó és a nemzetgyűlés. Ez a felhívás tehát a külföld felé irányul és felhívás volt az ország belügyei- re való beavatkozásra. Az ország pártatlan közvéleményére bízza, hogy az ilyen felhivás ősBzeegyeztethető-e egy msgyar képviselővel. Végül megjegyzi, hogy szavait csak a demokrata blokkra értette. A költségvetést egyébként elfogadja. A következő szónok Pallavicini György őrgrőf: Kijelenti, hogy kizárólag a frankügyröl óhajt beszélni. A kormány megtagadta tőle azt a módot, hogy a kormány ellen emelt vádjai tisztázódjanak. Még 1921-ben megmondotta, hogy a kormány részes a szokolhamisításban, illetve a kormánynak tudomása volt arról, hogy Nádosy a szckol- hamisításban gyanúsítható és a miniszterelnök mégis \Nddosyt bízta meg a frankügy kiderítésével. Rába vallomása szerint is tudott a miniszterelnök a dologról. Nádosy azt mondta Jankó- vicsnak, hogy Kánya előtt mindent őszintén elbeszélhet. Logikailag arra a következtetésre juthat, hogy a miniszterelnök szereplése alapos gyanút kelthet. — ó már régebben érintkezést keresett Vass Józseffel, aki előtt Jankovich-Bésán Endre gróf társaságában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a töbségi pártból uj kormányt kell alakítani és közben megkérdezte Vass Józsefet, hogy mit tud újabban a frankügyről ? Vass József erre azt válaszolta, mrmwmz mm* tsmm hogy őt csak január elején informálták és igy nincs tudomása a titkos társaságok szervezetéről sem. Ez is elég jelenség arra, hogy a miniszterelnök kompromittálva van a frank-ügyben, mert Vass Józsefet, aki hónapokon keresztül helyettesítette a miniszter- elnököt, csak januárban informálta és Vass Józsefet nem merte megbízni abban, hogy intézkedjék. Áttérve a titkos társaságok kérdésére az a véleménye, hogy a titkos társaságokat feloszlatni nem lehet. Mindenféle ankét nevetséges. A titkos társaságok legnagyobb részét hazafias célok vezették, amelyektől később eltértek. — Nádossy, Szörtsey, Bethlen, Rakovszky Iván belügyminiszter és Töreky Géza tanácselnök is egyformán tagjai a titkos társaságoknak. Olyan kormánynak kell jönnie, amely függetleníteni tudja magát a titkos társaságoktól és amely nem használja fel a titkos társaságokat saját céljaira. Dolgozó nemzetgyűlést akarunk! A keresztény gazdasági és szociális párt kiáltványa. Budapestről jelentik: A Keresztény Gazgasági és Szociális Párt Zichy János gróf elnökletével kiáltványt szerkesztett a nemzethez. A kiáltvány többek között igy hangzik. — Testvérek! A 60k vitából és sok beszédből nem lesz kenyér és feltámadás. Bár igaz, nemcsak kenyérrel él az ember, de kenyér nélkül meg nem élhet. Akikre tehát a nemzet sorsa bízva van, a kormány és a törvényhozás, megélhetésről gondoskodjanak. Dolgozó nemzetgyűlést akarunk, amely azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek a dolgozó milliók égető sebeikre vannak hivatva gyógyulást hozni, amely saját tekintélye érdekében felülemelkedik a személyeskedéseken és az egyéni harcokon. Magunk csak olyan parlamenti és politikai eszközökkel kívánunk élni, amelyeket országunk különlegesen kényes helyzete megkíván. — Keresztény bázison kell hogy álljanak alkotó nagyjaink. Ez ami alapunk is és ezen akarjuk egyesíteni mindazokat, akik mint mi, meg vannak győződve, hogy csak nemzeti, keresztény, szociális és demokratikus alapon a jogi folytonosság tiszteletben- tartásával lehet eredményesen munkálni a magyar jövőt. Akarjuk a békét az országban és a külső hatalmakkal, de a békének sem áldozzuk fel a jogot, az igazságot és a nemzet életét, csasa x* HEasasasoasaesraesEa A kereskedők sérelme. Budapest, április 20. MTI. A kereskedők köreiben nagy nyugtalanságot keltett a kormánynak tegnap kiadott rendeleté, az üzlethelyiségek felszabadítása és a boltbérek további emelésére vonatkozólag. A kereskedelem a mai helyzetében semmiféle új terheket ne bir el. És ezért a kereskedők értekezletre gyűlnek össze, hogy kísérletet tegyenek a súlyos helyzet elhárítására.
