Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-20 / 88. szám

Ära 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1826. április 20. kedd. XLIIL évf 88 sa. Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő! Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ezáltal mérhetetlen kárt okozza­nak gazdasági életünknek. Ezt a nemzeti követelményt nagyon jól megérezték a németországi szociáldemokraták, ahol nem is gondolnak arra, hogy május 1-ét henyéléssel és utcai tüntetésekkel töröljék ki a munkában eltöltött esztendőből. Nagyon sok ellenérvet tud­nánk felsorakoztatni mi is az ellen, hogy a május 1. i munka- szünet még csak hallgatólagosan is szankcionáltassék, de erre semmi szükség sincs már, mert a belügyminiszter idejekorán tá­jékoztatta a társadalmat arról, hogy semmiféle május 1.-i utcai tüntetést nem engedélyez. Osz­tatlan elismeréssel találkozott a belügyminiszternek eme rendel­kezése, mert az az ország, ame­000»IHIQOO WHO« 0000fl»OQQOOH»ttU HUQálQO A Magyar Külügyi Társaság vándorgyűlése Egerben. Berzeviczy Albert hatalmas beszédben ismertette külügyi helyze­tünket. — A Népszövetség be akarja olvasztani a nemzeti kisebb­ségeket. — Eöttevényi Olivér és Ambrózy Gyula előadása. lyiknek súlyos sebe a többek között a munkanélküliség is, nem engedheti meg azoknak a szerencsésebbeknek, akiknek munkaalkalmuk van, hogy ezzel visszaélve, önkényesen a munka ellen tüntessenek. Súlyosbítaná ezt az eljárásukat még az a kö­rülmény is, hogy ez az egynapos sztrájk náluk csak ürügy arra, hogy a politikát az utcára vive szolgálhassák a nemzetközi des­trukciót. A polgári társadalom ezekben a súlyos esztendőkben nem tűrheti el, hogy a szeme előtt vörös zászlókat lengesse­nek, amikor annyi keserűség és nyomor eméczti a nemzet széles rétegeit, hogy azon csak a meg­feszített és soha le nem állított munka segíthet. M. S. A május l.-i munkaszünet. A nemzetközi szociáldemok­raták május l.-ét az ő külön ünnepükké sajátították ki, amely alkalommal szokássá vált előttük minden törvényes alap nélkül a munkabeszüntetés. Csupán a tár­sadalom és a törvényes rend türelmességének lehet tartani, hogy a szocialisták május l.-i munkabeszüntetését nem tekin­tette sztrájnak, mert ha jogilag vizsgáljuk ezt a magatartást, nem találjuk semmi alapját sem annak, hogy egy társadalmi osz­tály saját kezdeményezéséből el­határozhassa magát arra, hogy önkényesen kitöröljön egy teljes napot a munka időjéből. A pol­gári társadalom türelme boldog időkben elnézte a izociálisták- nak, hogy május 1-ét «a gépek leállítására» szentelte, de abban a pillanatban, amikor ezt a mun- kátlanul eltöltött napot osztály­érdekekből politikai célokra hasz­nálták ki, már probléma lett, hogy megengedhető dolog-e, hogy egy társadalmi osztály kiszakítva magát az állami rend egyete­mességének tradícióiból és jog­viszonyaiból, önállóan iktasson a naptárba munkátlanságnak szentelt ünnepnapot. A szociál­demokraták tagjai a magyar állam szervezetének és polgárai a társadalomnak, a éppen ezért csak helyeselni tudjuk, hogy a belügyminiszter még csak hall­gatólagos beleegyezését sem adta ahhoz, hogy május 1-én tüntesse­nek a nemzetközi szociáldemok­raták politikai elveik mellett. Ha ezt a napot a dolgozó munkás­elemek valóban a pihenésnek szentelnék, még elnézné talán a polgári társadalom munka­beszüntetésüket, de amikor évről- évre azt tapasztalja, hogy a május l.-i munkaszünet, egy jn- ternacionális eszméket valló tár­sadalmi osztálynak arra szolgál, hogy utcai tüntetések keretében lázítson a fennálló társadalmi rend ellen, már semmiképpen sem tartjuk megengedhetőnek, hogy a türelem irányukban továbbra is érvényesüljön. A trianoni béke nyomorúságait szenvedő nemzet nem engedheti meg magának, hogy ezrek és ezrek ott hagyják a munkát, s Eger, április 19. Vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Magyar Külügyi Tár­saság egri vándorgyűlésére im­pozáns közönséggel telt meg az egri városháza díszterme. Az egyházi, katonai és polgári elő­kelőségek, nagyszámú egri hölgy, a városi képviselőtestület igen sok tagja, főiskolai ifjúságunk és az érdeklődő komoly polgár­ság képezték a hallgatóság sűrű sorait. Dr. Berzeviczy Albert belső titkos tanácsos, nyug. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, s a Külügyi Tár­saság társelnöke, dr. Ssmrecsá- nyi Lajos belső titkos tanácsos egri érsek társaságában a kö­zönség harsány éljenzése között lépett a terembe. Irak Géza polgármester meg- illetődvs üdvözölte Eger város nevében a kiváló vendégeket és fölkérte Berzeviczy Albertet,hogy foglalja el az elnöki széket és tartsa meg Eger közönségének nagy érdeklődéssel várt elő­adását. Berzeviczy Albert beszéde. A tisztelet és szeretet szinte lélegzetet visszafojtó csendet te­remtett a zsúfolásig megtelt tá­gas teremben, mikor az ősz tu­dós, a magyar szelleműek ez a világszerte tisztelt reprezentánsa, szólásra emelkedett. Néhány ked­ves bevezető sző után ezeket mondotta Berzeviczy Albert: — Külpolitikai helyzetünk ta­gadhatatlanul nem jő, aminek okai kisebb részben saját eljá­rásunkban és mulasztásainkban, nagyobb részben a ránk kény­szerítőit, szerencsétlen helyzet­ben rejlenek. Helyzetünk, s eb­ből folyőlag külpolitikai gondol­kozásunk is kiegyenlithetetlen ellenmondásokban szenved. Bé­kére, nyugalomra van szüksé­günk, de nem tudjuk feledni a rajtunk esett sérelmeket s azok orvoslását kell remélnünk. Ideiglenesnek tekintjük mai állapotunkat, de csak annak alapján rendel­kezhetünk be gazdaságilag is állandóbb szerződési viszonyok­ra. Bizalmat követelünk szom­szédainktól, [de azt alig [viszo­nozhatjuk, látva ellenséges in­dulatukat. Támaszt csak egyos hatalmak barátságában és a Népszövet­ségnél kereshetünk. — A hagyományos barátságot Németországgal szövetségi for­mában nem újíthatjuk meg, mert akkor ellenünk fordul Francia- ország, sőt újabban Olaszország is. Angolország és Olaszország eddig mindenben támogattak bennünket. Olaszország szövet­séget kötött Jugoszláviával, mert egyes ellentétes érdekeik áthi­dalása ezt megkívánta; velünk szemben ilyen szerződésre szük­ség nincs, mert érdekeink azo­nosak. Románia hivatva volna velünk barátságos viszonyba lépni, mert közös veszélyek ellen kell véde­keznünk, de nemzeti sovinizmusa, Trianon és a magyar kisebbsé­gek elnyomása, válaszfalat emel közénk. — A Népszövetség eddig, a szanálásunkban való, meglehe­tősen passiv, közreműködésen kívül értünk vajmi keveset tett. A magyar kisebbségek védelme elől eddig ridegen elzárkózott, ■őt újabban a Melló Franco-té\o törvénymagyarázat által a ki­sebbségek beolvasztását látszik célul elfogadni. A lefegyverzést, melyet a béke­szerződések határozottan meg­ígértek, a Népszövetség szem­betűnő halogatással kezeli és tűri. hogy a győztes hatalmak folyton növelik fegyveres kész­ségüket. A külpolitikai helyzetben némi javulást jelent a háborúért való felelősség kérdésének higgadtabb elintézése, a békeszerződésekkel és a Népszövetség működésével való elégedetlenségnek terjedése és a locarnói egyezmény létre­jötte, de ez utóbbi, miután Né­metország felvétele a Népszövet­ségbe egyelőre meghiúsult, ma még végrehajtatlannak tekinten- tendö. Rosszabbodott a helyzet a nem­zeti kisebbségek állapotának rosszabbodása s a Népszövet­ségnek e kérdés Iránti bebizo­nyult közönye által. Továbbá az által, hogy a le- fegyverzett államok közti kiáltó

Next

/
Oldalképek
Tartalom