Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-13 / 9. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 feoron» Eger, 1926 január 13 szerda. XLIII óvf. 9. se. Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A kisipar helyzete. Irta: Perlaky György nemzetgyűlési képviselő. A kisipar ma a legsúlyosabb válsággal küzd. A válság oka az, hogy az iparosság elveszítette fogyasztőközönségének legnagyobb részét. Ugyanis a kisipar fogyasztóközönsége a középosztály volt, amelynek felvevő- képessége azonban a súlyos gazdasági válság miatt, mintegy 25%-ra csökkent. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy az iparosság létszáma a háború alatt és a háborút követő időben igen jelentős mértékben emelkedett. A létszám emelkedés az egyes iparágakban eléri a békebeli létszám ötszörösét. Természetes, hogy a megcsökkent anyagi erővel rendelkező fogyaBztőközönség ilyen tekintélyes módon megnövekedett kisiparosságot eltartani sem tud. Ezzel szemben nem azt akarom mondani, hogy az ország gazdasági helyzetére nézve káros a kisiparosok létszámának emelkedése. Sőt ellenkezően! Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy ez az emelkedés csak örvendetes, mert hiszen végeredményben, különösen a viszonyok javúltával ez az ország gazdasági erejét növeli. Viszont annak, aki a kisiparosságot a válságból ki akarja vezetni, ezzel a ténnyel számolnia kell és ennek a körülménynek a figyelembevételével kell az intézkedéseket megtennie. Nézetem szerint a válságból kivezető út az, hogy a csökkent magyar fogyasztást a külföldi fogyasztással kell pótolnunk. A kisiparnak különösen kelet felé lenne tág tere a terjeszkedésre. A keleti országokban a piac megszerzése és megtartása nem lehetetlen. Ezekben az országokban a kisipar termékeinek lehet piacot teremteni. Ezt legjobban igazolja a bútorasztalosok szövetkezetének kísérlete. Ez a szövetkezet több száz bútorasztalost foglal magában és több külföldi állam fővárosában állított már fel üzleteket. Ezeken a helyeken a magyar kisiparnak jő hírnevet és becsületet szerzett. E minta szerint kellene a többi iparágat is megszervezni és termékeinek értékesítését lehetővé tenni. Hiszen a bútoriparon kívül még sok olyan iparágunk van, amely képes fel-* venni a külföldi versenyt nemcsak árával, hanem minőségével és művészies kivitelével is. így például a kárpitosipar, a cipőipar, a szőrmeipar és még több olyaD, amelyet felsorolhat- nők, azok az iparaink közül, amelyek követhetnék a mübutor-. asztalosok példáját és átvehetnék az értékesítésnek ezt a bevált módját. Nem hiszem, hogy a kormány ilyen irányú komoly akció támogatása elől elzárkózna. Sőt bátran állíthatom azt, hogy ilyen megmozdulás a legnagyobb megértésre és támogatásra találna, úgy a kereskedelmi, mint a pénzügyi kormányzat részéről. Ma már minden józan közgazdász tisztában van azzai, hogy a kisipari válságon csakis az értékesítés lehetővé tételével és ezzel egyidejűleg munkaalkalom Eger, január 12. Hevesvármegye törvényhatóságának közigazgatási ‘bizottsága Isaák Gyula főispán elnöklete alatt a vármegyeház kistermében, ma délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését, melyen Okolicsányi Imre alispán a következő jelentést tette az elmúlt hőről: A múlt év november és december havában rendkívüli nagy havazásokkal beköszöntött erős fagy következtében természetszerűleg felmerült annak lehetősége, hogy hirtelen olvadás esetén vármegyénk Tisza-menti része árvíz veszedelmének lesz kitéve. Ennek következtében a preventív intézkedéseket egy netaláni vízáradás esetére még december ellő felében megtettem. Balsejtelmünk, sajnos, valóra vált, az olvadás ugyanis még a karácsonyi ünnepek előtt bekövetkezett, amely mindinkább fokozódva és langyos esővel súlyosbítva, a vízáradás veszélyét teremtésével lehet segíteni. Minden más eszköz, amelyet egyes apostolok hirdetnek, céltalan, mert nem nyújthat gyökeres orvoslást. Politikai rendszerváltozás a kisipar súlyos helyzetén javítani nem tud. A sokszor hangoztatott sérelmek és jogos kívánságok orvoslása és teljesítése némi enyhülést hozhat, segíthet valamit, azonban gyökeres megoldást csakis az előbb vázolt utón és mődon lehet elérni. Ehhez a munkához a kisiparosság egyetemes megmozdulása szükséges. A kisiparosoknak keresni kell az egymáiközötti békét és az együttes, harmőnikus munkához való légkört maguknak kell megteremteni. Ha továbbra is pártpolitika üzésével, széthúzás-1 sál dolgozik a kisiparosság és ezen az utón keresi boldogulásának lehetőségét, akkor a megmentés teljesen lehetetlen. A kisipar élet-halál harcában észre kell térni és minden józan kisiparosnak ki kell venni részét a mentésért folytatott munkából. napről-napra növelte. A múlt év december 28-án vettem a kir. földmivelésügyi miniszter ur távirati rendeletét, amely a Tisza és mellékfolyóinak felső szakaszain mutatkozó jelentős árvízről tesz említést és amelyben az itteni védelmi intézkedések megtételére kaptam utasítást: Azonban már ezen miniszteri rendelkezést ^megelőzőleg a múlt év december 28-án vettem a tiszafüredi járási főszolgabíró telefon jelentését, melyben a Tisza vízállásának emelkedését és a netaláni bekövetkezhető veszedelmet jelezte. E naptól kezdve a fejleményeket szakadatlanul figyelemmel kísértem. Ehhez képest már december 23-án újból jelentette a tiszafüredi járási főszolgabíró, hogy a lisza vízállása egy nap alatt 450 cm-ről 510 cm-re emelkedett, ami 60 cm-res emelkedést jelentett. Ez a vízállás december 31-ig 565 cm-re emelkedett. Ez az emelkedés nem is lett volna aggasztó, mivel gátjaink 7 méteren felüli emelkedést is kibírnak, azonban Poroszló község főjegyzője december 30-án jelentette, hogy aznap reggelre az árteret 1 és fél méter magas vizáradat lepte el, mely viz azonban nem a Tisza medréből, hanem Borsod megye irányából az ártéri földeken át zudult Poroszló község felé. A feltevés az volt, hogy a tiszabábolnai kanyarulatnál valami jégtorlasz keletkezhetett a Tiszán, mely a Tisza vizének szabadfolyását elzárván, annak medréből a felduzzadt vizet az ártérre zúdította. Ezen ártéri vizáradásnak igazi okát azonban 48 órán át nem voltam képes megtudni. Nem pedig azért, mivel az eziránt telefonon megkeresett borsodi alispán azt közölte, hogy Tissabábolna, Tiszavalkközségekkel minden összeköttetése megszakadt és képtelen az ott előállott változások indító okairól meggyőződést szerezni. Végre újév napján őa még inkább január 2 án kétségtelenül megállapítható lett, hogy a Tiszavalk irányában a Tisza kanyarulatnál lévő nagy jégtorlasz idézte elő a Tisza vizének az ártérre való nyomulását, aminek következtében Poroszlónál az a helyzet állott elő, hogy nem a Tisza medréből folyt a viz az ártérre, hanem o magasabb vízállás folytán az ártérről a Tiszába. Amint a ticzavalki helyzet ismerté lett, azonnal intézkedtem, hogy a íMiskolcről Poroszlóra irányított műszaki katonák a ti- szavalki jégtorlasz ártalmatlanná tétele érdekében a jelzett veszé- lyeztetett helyre továbbíttassanak A helyszínére magam is kimentem és intézkedtem, hogy ott, ahol a gátak erősítést igényelnek, a szükséges munkálatok azonnal hajtassanak végre. Végeredményben jelenthetem, hogy a Tisza vizének áradása, illetve annak veszedelme A Tisza áradásának veszedelme elmúlt. Okolicsányi Imre alispán jelentése az árvízről.
