Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-04-08 / 78. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 április 8. csütörtök. XLIIL évf. 78 sz, Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. K. A. B. A Központi Anyagbeszerző felállításának monstruozus gon­dolata idegesíti egy bőnap óta a közvéleményt. A frankögy zavaros hullámai egy ideig .'el­borították azt a sziklazátonyt, amelyet a legnagyobb csendben készültek összehordani az érde­keltek a magyar gazdasági élet mérhetetlen kárára. Ha a K.A.B. barátainak állás­pontját elfogadnék is — csodál­koznunk kell azon, miért pár* tolják e Központ felállításának tervét éppen azok, akik nem is oly régen a legelkes6redettebben harcoltak a gazdasági és for­galmi korlátozások, a hadi köz­pontok, a be- és kiviteli enge­délyek rendszere ellen. A magyar társadalmat a frank- ügynél százszorta érzékenyebben fogja érinteni a K. A. B. tevé­kenysége és azért addig kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, míg azt a kormány le nem veszi a napirendről. Radii Károly húsvéti cikké­ben már behatőan foglalkozott a K. A. B. felállítása ellen szőlő gyakorlati érvükkel. Ha ezek után rámutatunk arra, milyen hatással lenne a Központ a magyar politikai élet fejlődé­sére és ekkor tudni fogjuk azt is, hogy u kormány is, meg libe­rális politikusaink is, akik eddig a nemzetgyűlésben életüket is hajlandók lettek volna feláldozni a gazdasági szabadságért, miért oly csendes, de annál makacsabb hívei a K. A. B.-nek. Az ötven éves liberális éra annyira kifejlesztette Magyar- országon az álllami omnipoten- ciát, hogy a kormánynak a ren­delkezésére állő hatalmi eszkö­zökkel bármikor módjában volt a választási erőszak és más be­folyásolás utján akaratát az or­szágra erőszakolni. A KAB. felállítása után a kor­mánytól függő existenciák szá­ma rendkívül meg fog szapo­rodni. A hivatalnokok százezrei­hez hozzákapcsolódnak a KAB- vel szoros összeköttetésben állő kereskedelmi és ipari vállalatok tisztviselői és munkásai. A poli­tikai függetlenség hiánya széles tömegekben mindig megbosszulj a magát. Bár a mindenkori kor­mánynak igen kényelmes a nép kiszolgáltatottsága, a függés tu­data enerválja és gerinctelenné teszi a tömegeket, az ilyen tö­megeken könnyű uralkodni, de az ilyen korlátlan uralom elmos­sa az összes egyéni értékeket, amelyet egyetlen egy állam sem nélkülözhet tartósan. Elsatnyul a kezdeményezés bátorsága, a cselekvés tempója, tartalmatlan­ná válik a politikai és társadal­mi élet, mert minden fizikai és szellemi megmozdulás előtt ag­gódva figyeli mindenki, hogy a kormányfő jobb, vagy bal lábá­val kelt fel az ágyból s s szem­öldöke mosolyra derül, vagy ráncokba húzódik össze. A haladás, a szép, tartalmas emberi élet legfőbb előfeltétele, az egyének anyagi és erkölcsi függetlensége. A keresztény szociálpolitiku­sok nem hiába hirdetik, hogy a mai társadalmi és politikai nyo­morúságokat nem abszurd böl­cseletekkel és liberális vagy bol­sevista politikai rendszerekkel, hanem a független és mérsékelt jólétben élő existenciák szaporí­tásával lehet megszüntetni. Ame­rikában ezért nincs szociálde­mokrácia, mert ott a munkás- osztály polgári jólétnek és füg­getlenségnek örvend. Ford autó- gyáros több mint százezer mun­kásából 60 %-nak saját autója, és 45 %-nak saját háza van. A K.A.B. ahelyett, hogy a hőna alá nyúlna a nyomorral küzködő magyar kisiparosság­nak, a gyárakban összpontosított megrendeléseivel a legsivárabb proletár sorsra kárhoztatná ma­gyar kézműves osztályunkat. A vagyontalan proletárok tö­megének növekedése mindenütt fokozza a különböző osztályok súrlódási felületeit. Hihetetlennek kell tartanunk, hogy épp most, a forradalmak tapasztalatai után, az úgyneve­zett keresztény kormányzat ide­jében akadjon nemzetgyűlés, amely hozzájárúlna a nehezen fentariott társadalmi egyensú­lyunk megbontásához, számtalan eddig független existencia bizo­nyos tönkjéhez és a szolgaság és függés faktorainak további szaporításához. Dr. Pálosi Ervin <mnm> a—» m> Kanada a hevesmegyei magyarok földi mennyországa. Ebben az évben több mint ezer ember vándorolt ki Hevesmegyéböl az új „Eldorádóba“. — A munkanélküliség és a vagyonszerzési vágy hajtja idegen földre véreinket. — Csak kevésnek akadt jó dolga odakünn. Eger, 1926. április 7. A világháború után bekövet­kezett nagy pénzromlás őta egé­szen a múlt év elejéig nemcsak a városi irigység által táplált közhit szerint, hanem a valóság­ban is, aránylag a földmives- embernek volt legjobb sora eb­ben tengődő csonka országban. Kifizette békebeli és háborús adósságait, gyarapodott, földet vett, házat épített, sok része pe­dig még nagyobb gazdasági spekulációkba is belefogott. Aki szereti a magyar föld ősi népét, csak örömmel nézhette, mint emelkedik a faluban zsúp- fedeles, mestergerendás kunyhók helyén, új, öt-hatszobás, padlős, sőt néhol parkettes, modern szép házak egész sora. Finom búto­rok, azelőtt falun talán még so­hasem látott kényelmi berende­zések kerültek az új nagyházak­ba. A zongora még párosával sem volt ritkaság ezekben a csi­nos épületekben. A jő mód más külsőségekben is megnyilvánult^: nyakkendő került az inggalérra éB gummisarkat vertek patkó helyett az ünneplő csizmára. Azt lehetett látni, hogy a magyar népnek ez a zöme elindult a bol­dogulás, a jólét felé. Közben persze politikában és közélet­ben is nagy teret nyert a gaz­daságilag előrerukkolt társada­lom : mint a hogy a kisgazda csa­ládok finom új házaiba került a zongora és a drága bőrfotöj, azonmód és körülbelül ugyan­abban az időben növekedett meg természetszerűleg a politikai am­bíció is, mely képviselői, sőt mi­niszteri székbe ültette a falu né­pének egy-egy kimagasló vezér- férfiát. Ám jöttek a szanálásos nehéz idők. A földet is jobban sújtotta az adó, mégjobban a sáska, az aszály, az árvíz, a jég és egyéb károk. A föld egyszerre elvesz­tette gazdasági vonzó erejét, a gazda ismét kölcsönt vett rá, ha el nem adta. És a magyar ipa­ros, kereskedő és tisztviselő tár­sadalomnak panaszos kórusába egyszerre belesikoltott a földmi- vés tömegek fájdalmas segítség- kiáltása is. Ma már ott tartunk, hogy kisbirtokot, nagybirtokot, egyformán, hatalmas adósság terhel, nagyobb mint a há­ború előtt. A 80—100 holdas gazda ma már, nem az a falusi nagyúr, aki volt két évvel ez­előtt. Sőt még az 500—600 hol­dasok is nagyrészt el vannak koldúsodva. Közgazdasági poli­tikánknak sikerült elérnie, hogy egységes nívót teremtett gazda­sági téren minden társadalmi osztály számára : mert mindenki egyformán panaszkodik, fül- doklik. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a tömegekben is bizo­nyos áramlatok indulnak meg. 1924-ben és 1925-ben iparosaink indultak el ezerszámra Francia- országba, Törökországba, meg­élhetést keresni. Az idén pedig a földmives tömegek fognak ván­dorbotot és indulnak az isme­retlen sors felé : Kanadába. A földműves nép munkanél­küli gyermekei csillogó szemmel ábrándoznak Kanada földjéről. Földi mennyországnak, a meg­gazdagodás hazájának tartják ezt az angol gyarmat-államot, melynek urai az odatévedt ma­gyar földművesek olcsó verejté­kével óhajtják müvelhetővé ten­ni a kanadai tundrákat, ezekkel a szerencsétlenekkel akarják kiirt- tatni a mérhetetlen őserdőket. Szegény kivándorló magyarok itthagynak hazát, családot, min­dent s fizetnek fejenként nehe­zen összekapart 20 millió koro­na útiköltséget csak azért, hogy néhány hónap múlva az ö haza- vágyó sóhajtásaiktól visszhan­gozzék, a Winnipeg, Ontario és Nagy-Rabszolga tavak kör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom