Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-08 / 78. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926 április 8. csütörtök. XLIIL évf. 78 sz, Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. K. A. B. A Központi Anyagbeszerző felállításának monstruozus gondolata idegesíti egy bőnap óta a közvéleményt. A frankögy zavaros hullámai egy ideig .'elborították azt a sziklazátonyt, amelyet a legnagyobb csendben készültek összehordani az érdekeltek a magyar gazdasági élet mérhetetlen kárára. Ha a K.A.B. barátainak álláspontját elfogadnék is — csodálkoznunk kell azon, miért pár* tolják e Központ felállításának tervét éppen azok, akik nem is oly régen a legelkes6redettebben harcoltak a gazdasági és forgalmi korlátozások, a hadi központok, a be- és kiviteli engedélyek rendszere ellen. A magyar társadalmat a frank- ügynél százszorta érzékenyebben fogja érinteni a K. A. B. tevékenysége és azért addig kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, míg azt a kormány le nem veszi a napirendről. Radii Károly húsvéti cikkében már behatőan foglalkozott a K. A. B. felállítása ellen szőlő gyakorlati érvükkel. Ha ezek után rámutatunk arra, milyen hatással lenne a Központ a magyar politikai élet fejlődésére és ekkor tudni fogjuk azt is, hogy u kormány is, meg liberális politikusaink is, akik eddig a nemzetgyűlésben életüket is hajlandók lettek volna feláldozni a gazdasági szabadságért, miért oly csendes, de annál makacsabb hívei a K. A. B.-nek. Az ötven éves liberális éra annyira kifejlesztette Magyar- országon az álllami omnipoten- ciát, hogy a kormánynak a rendelkezésére állő hatalmi eszközökkel bármikor módjában volt a választási erőszak és más befolyásolás utján akaratát az országra erőszakolni. A KAB. felállítása után a kormánytól függő existenciák száma rendkívül meg fog szaporodni. A hivatalnokok százezreihez hozzákapcsolódnak a KAB- vel szoros összeköttetésben állő kereskedelmi és ipari vállalatok tisztviselői és munkásai. A politikai függetlenség hiánya széles tömegekben mindig megbosszulj a magát. Bár a mindenkori kormánynak igen kényelmes a nép kiszolgáltatottsága, a függés tudata enerválja és gerinctelenné teszi a tömegeket, az ilyen tömegeken könnyű uralkodni, de az ilyen korlátlan uralom elmossa az összes egyéni értékeket, amelyet egyetlen egy állam sem nélkülözhet tartósan. Elsatnyul a kezdeményezés bátorsága, a cselekvés tempója, tartalmatlanná válik a politikai és társadalmi élet, mert minden fizikai és szellemi megmozdulás előtt aggódva figyeli mindenki, hogy a kormányfő jobb, vagy bal lábával kelt fel az ágyból s s szemöldöke mosolyra derül, vagy ráncokba húzódik össze. A haladás, a szép, tartalmas emberi élet legfőbb előfeltétele, az egyének anyagi és erkölcsi függetlensége. A keresztény szociálpolitikusok nem hiába hirdetik, hogy a mai társadalmi és politikai nyomorúságokat nem abszurd bölcseletekkel és liberális vagy bolsevista politikai rendszerekkel, hanem a független és mérsékelt jólétben élő existenciák szaporításával lehet megszüntetni. Amerikában ezért nincs szociáldemokrácia, mert ott a munkás- osztály polgári jólétnek és függetlenségnek örvend. Ford autó- gyáros több mint százezer munkásából 60 %-nak saját autója, és 45 %-nak saját háza van. A K.A.B. ahelyett, hogy a hőna alá nyúlna a nyomorral küzködő magyar kisiparosságnak, a gyárakban összpontosított megrendeléseivel a legsivárabb proletár sorsra kárhoztatná magyar kézműves osztályunkat. A vagyontalan proletárok tömegének növekedése mindenütt fokozza a különböző osztályok súrlódási felületeit. Hihetetlennek kell tartanunk, hogy épp most, a forradalmak tapasztalatai után, az úgynevezett keresztény kormányzat idejében akadjon nemzetgyűlés, amely hozzájárúlna a nehezen fentariott társadalmi egyensúlyunk megbontásához, számtalan eddig független existencia bizonyos tönkjéhez és a szolgaság és függés faktorainak további szaporításához. Dr. Pálosi Ervin <mnm> a—» m> Kanada a hevesmegyei magyarok földi mennyországa. Ebben az évben több mint ezer ember vándorolt ki Hevesmegyéböl az új „Eldorádóba“. — A munkanélküliség és a vagyonszerzési vágy hajtja idegen földre véreinket. — Csak kevésnek akadt jó dolga odakünn. Eger, 1926. április 7. A világháború után bekövetkezett nagy pénzromlás őta egészen a múlt év elejéig nemcsak a városi irigység által táplált közhit szerint, hanem a valóságban is, aránylag a földmives- embernek volt legjobb sora ebben tengődő csonka országban. Kifizette békebeli és háborús adósságait, gyarapodott, földet vett, házat épített, sok része pedig még nagyobb gazdasági spekulációkba is belefogott. Aki szereti a magyar föld ősi népét, csak örömmel nézhette, mint emelkedik a faluban zsúp- fedeles, mestergerendás kunyhók helyén, új, öt-hatszobás, padlős, sőt néhol parkettes, modern szép házak egész sora. Finom bútorok, azelőtt falun talán még sohasem látott kényelmi berendezések kerültek az új nagyházakba. A zongora még párosával sem volt ritkaság ezekben a csinos épületekben. A jő mód más külsőségekben is megnyilvánult^: nyakkendő került az inggalérra éB gummisarkat vertek patkó helyett az ünneplő csizmára. Azt lehetett látni, hogy a magyar népnek ez a zöme elindult a boldogulás, a jólét felé. Közben persze politikában és közéletben is nagy teret nyert a gazdaságilag előrerukkolt társadalom : mint a hogy a kisgazda családok finom új házaiba került a zongora és a drága bőrfotöj, azonmód és körülbelül ugyanabban az időben növekedett meg természetszerűleg a politikai ambíció is, mely képviselői, sőt miniszteri székbe ültette a falu népének egy-egy kimagasló vezér- férfiát. Ám jöttek a szanálásos nehéz idők. A földet is jobban sújtotta az adó, mégjobban a sáska, az aszály, az árvíz, a jég és egyéb károk. A föld egyszerre elvesztette gazdasági vonzó erejét, a gazda ismét kölcsönt vett rá, ha el nem adta. És a magyar iparos, kereskedő és tisztviselő társadalomnak panaszos kórusába egyszerre belesikoltott a földmi- vés tömegek fájdalmas segítség- kiáltása is. Ma már ott tartunk, hogy kisbirtokot, nagybirtokot, egyformán, hatalmas adósság terhel, nagyobb mint a háború előtt. A 80—100 holdas gazda ma már, nem az a falusi nagyúr, aki volt két évvel ezelőtt. Sőt még az 500—600 holdasok is nagyrészt el vannak koldúsodva. Közgazdasági politikánknak sikerült elérnie, hogy egységes nívót teremtett gazdasági téren minden társadalmi osztály számára : mert mindenki egyformán panaszkodik, fül- doklik. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a tömegekben is bizonyos áramlatok indulnak meg. 1924-ben és 1925-ben iparosaink indultak el ezerszámra Francia- országba, Törökországba, megélhetést keresni. Az idén pedig a földmives tömegek fognak vándorbotot és indulnak az ismeretlen sors felé : Kanadába. A földműves nép munkanélküli gyermekei csillogó szemmel ábrándoznak Kanada földjéről. Földi mennyországnak, a meggazdagodás hazájának tartják ezt az angol gyarmat-államot, melynek urai az odatévedt magyar földművesek olcsó verejtékével óhajtják müvelhetővé tenni a kanadai tundrákat, ezekkel a szerencsétlenekkel akarják kiirt- tatni a mérhetetlen őserdőket. Szegény kivándorló magyarok itthagynak hazát, családot, mindent s fizetnek fejenként nehezen összekapart 20 millió korona útiköltséget csak azért, hogy néhány hónap múlva az ö haza- vágyó sóhajtásaiktól visszhangozzék, a Winnipeg, Ontario és Nagy-Rabszolga tavak kör-
