Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-27 / 70. szám
Ára "2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1826. március 27. szombat. XLIIL évf. 70 m. Előfizetési díj postai szélütéssel: agg hóra 40.000 fi, neggedévre 120.000 fi. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. T elefonszám: 11. Március vége felé a hét év előtti rémségek emlékezete kísért. A szomorú múltnak ez a nyomasztó képe talán sohasem ia fog elhalványodni a lelkűnkben. Sohasem lehet elfelejteni a szégyenletes korszakot, melyben arra kényszerültünk, hogy legalább hallgatólag és ezinleg, megtagadjuk a lelkünk mélyén gyökerező ideálokat.Nem lehet, de nem is szabad feledésbe merülnie annak a megaláztatásnak, melyet akkoriban élt át a csonka ország polgári társadalma. Pedig ez a társadalom manapság már úgy tesz, mintha keresné a feledést vagy legalább nem irtóznék tőle. Közéletünkben ismét a tekintélytísstelet ijesztő hanyatlása, társadalmunkban a teljes atomizálódás jelei mutatkoznak. Mindezen elszomorító jelenségek mögé pedig a gazdasági válság szolgáltatja a napról- napra sötétedő hátteret. A nagy- ratartott székesfőváros utcáin egyszer-kétszer már csak messzemenő katonai felkészültséggel lehetett elejét venni a forradalmi manifesztáciőknak. Mindezen beszédes tények mellett mégis meglepő érzéketlenséggel halad el a közvélemény s mérvadó körökből ia elég sűrűn halljuk a bátor szózatot, hogy nálunk a forradalom megismétlődésétől egyáltalában nem kell tartani. A forradalom azonban nem himlő, amelyen ha egyszer ke- resztülestünk, mindörökké védve vagyunk ellene. A bolsevizmus mételyével szemben korántsem lettünk immunisakká a hét év előtti tavaszon, sőt életerőnk egy részét is felőrölte a négyhőnapos láz s egyik-másik Ízületünk mélyen azóta is ott lappang a visszamaradt kőranyag. Semmi ok sincsen tehát az eibizako- dásra! Annál kevésbé volna ez helyénvaló, mert közéletünk egyébként is beteg s a rombolásnak minden baktériuma benne hálás talajra talál. A bolsevizmus kitörésének s berendezkedésének évforduló napjain tehát kevesebb önelégültséget óhajtanánk látni, mint aminővel vezető tényezőink egyike-másika szerepel a főrumos. Annál fontosabb volna ellenben a szociális gondolkodás kimélyülése és általánosulása, hogy az osztályok között ledőljön végre a kölcsönös meg nem értés, bizalmatlanság és féltékenység kínai fala s jogalkotásunkat és közigazgatásunkat, személyes érintkezésünket és egész közéleti tevékenységünket a társadalom mostoha sorsban részesülő rétegei iránti megértés, jóakarat, megbecsülés hassa át. Éneikül, még ha nagyobb veBudapest, március 26. A nemzetgyűlés mai ülését Vs 12 után nyitotta meg Zsitvay Tibor al- elnök. Bejelentette II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 250-ik évfordulóját. A Budavári koronázó templomban, valamint az országos Rákóczi ünnepélyen ő maga vesz részt a nemzetgyűlés képviseletében. Kéri a nemzetgyűlés tagjait, hogy minél számosabban jelenjenek meg, majd igy folytatja beszédét: Nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének évfordulójáról, amely nemzetünk egyik legfényesebb borszak emlékét ragyogtatja felénk. Az ő életpályája nemcsak nemzeti létünk, alkotmányos szabadságunk védelmére évszázadokon át folytatott küzdelmünk egyik tragikus korszakát töltötte be, hanem az ideális hazaszeretet tündöklő embernagyságának, a mindent feláldozó önzetlenségének bőséges példáját szolgáltatja. Az 1906. évi 20. te. II-ik Rákóczi Ferenc emlékét a nemzet bálájának jeléül törvénybe iktatta a fejedelem hamvainak hazahozatalával egyidőben. Mintha a végzet a visszatérésben is ott borongott volna emléke felett, néhány esztendő múltán a haza- testéből elszakított területté tette a pihenőhelyet. A világtörténelem legkegyetlenebb hálátlansága, amelyben a nyugat civilizációja II. Rákóczi nemzetének évszázadokon keresztül teljesiszélytől egyelőre nem is kell tartanunk, a maradék magyarság értékes erőit összefogni lehetetlen, belső egység híján pedig kifelé nyomatékbal fellépni sohasem leszünk képesek. Fölbecsül- hetetlen jelentőséggel bír tehát társadalmi életünk ily értelemben való ujjáteremtése. Ezt a reformot azonban mindenkinek saját magán kell elkezdenie, kialakítani igyekezvén önmagában a mélységesen szociális érzületű embar típusát. tett szolgálataiért fizetett. Recrudescunt vulnera, igy ujittat- nak meg az ő manifesztáciőjá- nak szavai, a magyar nemzet lelkében ezen az évfordulón is, amikor áldást mondva halhatatlan emlékére, az erősség türelmével várjuk az igazságosztó idők teljességét, amely ezt a hálátlanságot is jővá fogja tenni. A nemzetgyűlés tagjai az al* elnök beszédét állva hallgatták végig. A Gárdonyi Társaság felolvasó ülése. Or. Bozsik Pál prépostplebános, gyöngyösi nemzgy. képviselő Eger törvényhatósági jogára is kitért felolvasásában. Eger, 1926. március 26. A Gárdonyi Társaság,Gyümölcs- oltó Boldogasszony napján, délután 6 órakor, a ciszterci gimnázium tornatermében, felolvasó ülést tartott. Az ülésen a Társaság tagjain és Eger közéleti kitűnőségein kivűl, nagyszámú közönség jelent meg. Breznay Imre alelnök, elnöki megnyitójában, a magyar nyelv tisztaságának védelmére buzdított. Hangoztatta, bogy a mai magyar írók nyelve, tisztelet a kevés kivételnek, színtelen, idegenszerű, nyelvrontő. Érdekes példákat hozott fel arra is, hogyan szorítja ki a régi [tisztes szavakat a használatból a «pesti magyarság.» Küzdi Aurél r. tag «Gárdonyi természetfilozófiája» címen tartott élvezetes, mély tudásból fakadó felolvasást. Megállapítja, hogy Gárdonyi nem materialista, hanem határozottan tranzcen- dentális goadolkozású írő volt, akit buddhisztikus gondolataiért sem tudunk elitélni, hiszen nem hit volt ez nála, hanem csak az értelem tapogatózása a természetfölötti után. Dóró Gábor r. tag (Hatvan) a nemrég elhunyt Farkas Dezső r. tagról emlékezett meg költői stílusú felolvasásban. Farkas Dezső, a »palóc király« szolgabirő majd főjegyző volt Hatvanban. Hírneve nem állt arányban nagy tehetségével, mert a sors, a körülmények, megakadályozták teljes kibontakozását. Mint a palóc néplélek kitűnő ismerője, néhány karcolatéval és dalával, megbecsülendő értéket hagyott hátra a magyar irodalomnak. Bozsik Pál rendes tag (Gyöngyös) «Törekvések Egerben egyetem létesítésére»címen mindvégig rendkívül érdekes és figyelemre méltó előadásával egyik közeli számunk külön cikkében foglalkozunk részletesen. Az egri ka- tholikus egyetem megvalósítása, mint szebb jövő álma lebegett a felolvasó élőit, mikor gazdag történeti áttekintéssel ismertette az egri főpapok egyetem létesítésére irányúlő törekvéseit. Külön ki kell emelnünk a felolvasásból az alábbi részletet: Eger varázsa. «Eger nagy emberei többnyire nem a város szülötteiből kerültek ki. De nem is kell Egerben lakni ahhoz, hogy valaki Egerhez tartozónak érezze magát s e város igézete alatt legyen. Az itt töltött ifjúság, az egyházi kapcsolat, Eger felé irányítja messzi vidékről a kultűrtörek- vésekat nemcsak Havesmegyő- ben, de a szomszédos megyékből is. Egertől távol is Egsrért éltek és élnek az egri varázs alatt kifejlődött férfiak. Éppen ezért, — engedtessék meg nekem az őszinte sző, — mi, kik a távolban is egri polgároknak érezzük magunkat, bizonyos fájdalommal látjuk, hogy Eger városa most törvényReorudescunt vulnera ... II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 250. évfordulója a nemzetgyűlésen.
