Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-25 / 69. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 25. Az újjászülető Érsekkert. Hatalmas virágkörönd készül tavaszra a park közepén. A városi kertész tervei. Mi újság? — Szombathely 9 milliárdot kép a népjóléti tárcából kórházépítésre. — A Bükköt látogató túrista diákok részére több miskolci iskolában diákszállókat rendeznek be nyárra. Ezzel kapcsolatban rendes utakat építelek a Bükk ősemberi lakóhelyeihez, a híresebb barlangokhoz. Tizenkét vádlottat. ítélt el a bíróság a hatvani cukorlopás ügyében. Eger, 1926. március 24. 1924. decemberében és 1925. januárjában Tóth István, Petro- vies András, Varga Péter óa Petrovics László boldogi lakosok nyolc métermázsa kockacukrot és két nagy gépszíjjat tulajdonítottak el a hatvani cukorgyárból. A nagy cukorlopás bűnügyéből kifolyólag 14 vádlott felett ítélkezett az egri kir. törvényszék büntető tanácsa Prettenhof- fer Ödön tanácselnök elnöklete alatt. Két mpon át tartó tárgyalás után hirdette ki az Ítéletet Prettenhoffer Ödön elnök. Lopás büntette miatt Tóth István 30 éves boldogi lakost kát évi és hat hónapi fegyházra, 5 évi hivatal- vesztésre és politikai jogainak öt évre való felfüggesztéséra ; Petrovics Andrást egy évi és hat hónapi börtönre s négy évi hivatalvesztésre, valamint politikai jogainak ugyanannyi időre való felfüggesztésére, Petrovics Lászlót 10 hónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre, Varga Pétert 1 évi és 2 hónapi börtönre « 3 évi hivatalvesztésre Ítélte a törvényszék. Koczka László boldogi kereskedőt, aki Tóth Istvántól 180 kilogramm cukrot vásárolt, orgazdaság vétsége miatt 6 hónapi börtönre és 1 évi hivatalvesztésre Ítélték. Sápi András boldogi földműves, aki a cukrot a gyár kerítése mellől Tóth István lakására szállította, bűnpártolás vétsége miatt 14 népi fogházat és egy évi hivatalvesztést kapott. Kalmár Sándor túrái mészáros és kereskedő a lopott cukorból 210 kilogrammot vásárolt orgazdaság vétsége miatt 3 hónapi fogház ős egy évi hivatalvesztés büntetést szabott ki rá a törvényszék. Ifj. Koczka János boldogi földműves ugyancsak orgazdaság vétsége miatt kapott 1 hónapi és 14 napi fogházat, valamint egy évi hivatal- ős politikai jogvesztést. Futó András boldogi korcamárost és Barát István boldogi fűszerkereskedőt magán tulajdon elleni kihágás címén fejenként 600 ezer korona pénzbüntetésre Ítélte a törvényszék. A többi vádlottat felmentették. A hatvani cukorlopás bűnügyében tehát ;12 .vádlottra összesen 6 évi és lO jhőnapi elzárást éa 1,200.000 korona pénzbüntetést szabottjki bíróság. Eger, 1926. március 24. Eger város kertészete a háborút követő években a kísérletezés nehéz időit élte át. E nyolc esztendő nem maradt ugyan eredmény nélkül való: a várost beparkoaították, fákat ültettek, ámde a vízvezeték hijján a kertváros gondolata nem valősűl- hatott meg. A vízvezeték megoldásának a kérdésével már most komolyabban lehet remélnünk, hogy Egerből árnyékos ligetes kertvárost varázsol a közeli jövő. A városi kertészet élőre tehetséges, világlátott ember került, Heykál Ede, aki értékes tapasztalatait a város szolgálatában akarja hasznosítani. Heykál Edének már most szomorú tapasztalatai vannak a fák rongálását illetően, amelyhez hasonló vandalizmust a külföldön sehol sem látott, pedig járt Francia- és Németországban és a kertészeti iskolát Bácsben végezte. A napokban volt alkalmunk a város főkertészával beszélgetni, aki elmondotta, hogy az utcák fásítása mindaddig kidobott pénz, amíg szigorú rendeletekkel és büntetésekkel hozzá nem szoktatják az utca éretlenebb és ifjabb közönségét, hogy a fiatal fákat kitördösni nem szabad. Nem is említve, hogy ez kegyetlen cselekedet és durva lélekre vall. Majd pár szóval tájékoztatott bennünket a városi kertészetről, ahol tulajdonképpen csak most indűlt meg a munka. A kertészet melegágy állományát száz új ablakkal szaporították, ami lényegesen előmozdítja a termelést. A főkertész ezután szóvá tett egy másik kérdést, amely nekünk, egrieknek, nem kis lelki- ismeretfurdalást okoz, egy súlyos mulasztást, amit ezidőtizerint nincs módunkban helyre pótolni: as Érsekkert pusztulását. — Roppant csodálkoztam, amikor Egerbe jöttem— mondotta —, hogy lehet ilyen szép fekvésű, hatalmas parkot, mint amilyen az Érsekkert, lassú halálra ítélni! Vele nem törodeni! Amikor a városnak dísze! Pihenőhelye ! Fái elkorhadt, odvas vén gesz- tenyefák, tipikus fa-veteránok, amelyeket máról-holnapra pótolni nem lehet. Rosszúl nevelték, rosazűl gondozták az egész parkot Új fásításról nem gondoskodtak. Egy évtized munkájába kerül, amíg valahogy rendbe lehet hozni! Siralmas, mint egy vadon! Jobbról és balról, a középen, szégyenkezik t'gy-egy nyomorúságos virág-kör. Sehol semmi virág, amely vidámítaná a szemet! Ezért elhatároztam, hogy ezt a parkot meg fogom gyógyítani! A főkertésszel kisétáltunk az Érsekkertbe, ahol már javában dolgoznak a munkások. Az avart még napokkal ezelőtt eltakarították és csak most szembetűnő igazán, milyen nyomorúságos, vézna és beteges az érsekkerti híres gesztenye-allé, fekete-üszkös ágait fölfelé nyújtogatja. — Az Érsekkertből ezeket a fákat a jövő évben ki kell vág nunk — mondotta a főkertész — és teljesen űj, fiatal allét ültetnünk. A park többi részét fokozatosan kell fásítanunk, mert — 8mint meggyőződésem — legtöbb fája elvónűlt, korhadt. Hatalmas angol parkot lehet itt létesíteni, ha egy kissé törődünk a dolgokkal. S ez a fürdőváros szempontjából is fontos. Már ebben az esztendőben is igyekezem egy kis formát adni az Érsekkertnek. Ez elsősorban a park teljes megtisztítását, kitakarítását és tisztántartását jelenti. — Középen a tisztáson az alsó éa felső gesztenysfasort, valamint a tisztás szélén körbe húzódó fákat egy hatalmas 36 méteres átmérőjű virágkörönddel kötjük össze. A köröndben négy kisebb virágkort négy szalag virágágy köt össze és ölelik át a középső majesztétikus gruppot, mely 14 méter átmérőjű lesz. A körÖDd mellett 8 méter széles főút kapcsolódik folytatólagosan a fasorok vonalába. Itt állandó lesz a nap és napfürdőnek szántam a sütkérező fürdővendégek számára, a körönd legszélén pedig az árnyékos utat a köröndöt övező fák lombjainak a hűsében ugyancsak megtalálja a közönség. Ez a körönd az egész Érsekkertet széppé, vonzóvá, kedélyessé teszi éiénkszioű virágaival. Közben megtekintettük a ké szülő köröndöt, amelynek méreteiről mindenki fogalmat alkothat, ha meggondolja, hogy az egész rétet a körönd céljaira munkálják. Az Érsekkert tehát végre- valahára a város egyik legszebb ékessége lesz. De ha szép parkot akarunk, víz is kell hozzá. — A patak az Érsekkert szélén folyik, 50—60 m. távolságra a köröndlől. Egy szívó-nyomó gép beszerzése alig kerülne pár millióba s a szép parkot a perzselő havű nyári napok idején is, amikor minden kiaszik a forrőeág- ban, üdén és pompás virulásban tartaná. * Örömmel látjuk egyébként, hogy a kertészeti és szépészeti bizottság által kiküldött 3 tagú bizottság, Braun Károly, Bayer Henrik városi tanácsosok és Radii Károly képviselőtestületi tpg úgy a városi parkoknak, mint az Érsekkertnek a rendbehozatala érdekében a legnagyobb tevékenységet fejtik ki és minden törekvésük oda irányúi, hogy a városi kertek a közönség ízlését a legteljesebb mértékben kielégítse. — A magunk részéről azonban az Érsekkert megnyitása körűi aggodalmaink vannak. A falombok és a kivágott fák roncsait ugyanis még nem takarították el a parkból. Ilyen körülmények között aligha tudják megnyitni az Érsekkertet májú* 1-én. Ötvenezer autó a chikagói eucharisztikus kongresszuson. A chikagói eucharisztikus világ kongresszus rendezősége újabb jelentés szerint 50 ezer automobilt foglalt le a bongresz- szus tartamára a kongresszusi résztvevők számára. Az 50 kilométernyi nyílegyenes autőutat Chicago és Mundelein között a kongresszus résztvevői számára tartják fenn. Magyarországról Csernoch bíboros, Prohászka Glattfelder, Hanauer, Rótt, Mikes és Horváth püspökök vezetésével ezer tagú zarándoklat készül Chicagóba. A bíborosokat az Egyesült Államok kormánya saját költségén, diszhadi- hajőn viszi ki s hozza vissza Génuába. A farkasok uralma Oroszországban. A vadászfegyverek elkobzása és a régi úri vadászok kiirtása óta rettentően elszaporodtak a dúvadak, különösen a farkasok Oroszországban. A szovjetnek nincsen ereje ilyen kisebb jelentőségű ügyek elintézésére s ezért megelégszik avval, ha a dúvadak kártevéseiről évenként statisztikát készit. Ennek a statisztikának a számai évről-évre rohamosan emelkednek. 1925-ben a farkasok rovására a következő kártételeket Írták: 52 000 lő, 50.000 tehén ős borjú, 25.000 más háziállat, 4 millió arenyrubel összértékben. Ennyit pusztítottak el a jőőtvágyú farkasok abból, amit a szovjet pribékek meghagytak. A szovjet-statisztikára jellemző, hogy a farkasoknak áldozatul esett emberéleteket nem is említi, pedig az is több ezerre rúg. Mert a csapatokba verődött ordasok a falvakba betörve, még az embereket is megtámadják, csosa » b gsim^isBaasaes mussagi E héten Beniczky Miklós és Pán- ezé) Árpád gyógyszertára tart éjszakai inspekciót.
