Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-10 / 7. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. január 10. A frankhamisítás ügyében a rendőrség befejezte a nyomozást Budapest. Január hő 9. M. T.I. A tegnapi kihallgatások azt iga­zolták, hogy a frankhamisitők rengeteg embert igyekeztek ter­vüknek megnyerni. Azonban a kapacitálások sok tekintetben eredménytelenek maradtak. Egé­szen bizonyos, hogy a letartóztatott frankértékesítő­kön kívül még egész sereg fiatalember kapott megbízást erre a jól jövedelmező mű­veletre, amit a francia ren­dőrség jelentése is igazol, amely szerint tudvalévőleg az európai nagy városok nagy részét teljesen elárasz­tották hamis bankókkal. A nyomozást vezető rendőr- tisztviselők szerint a rendőrség a nyomozást már befejezte. Most a jegyzőkönyvet másolják, az aktákat rendezik és átküldik az ügyészségre. A hivatalos jelen­tés, mint értesülünk, avval fog végződni, hogy a budapesti ál­lamrendőrség a frankhamisítás ügyében a nyomozást már be­fejezte. Egyes lapok megemlékeznek arról, hogy Záborszky Oszkár detektívfelügyelő napokkal ez­előtt Hágába utazott és érint­kezést keresett a hágai, majd később az amszterdami rendőr- főnökséggel és információt kért a bűnügy politikai hátterére vo­natkozóan. Munkatársunk ez ügyben felkereste a politikai nyomozőosztály egyik tisztvise­lőjét, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy ez a hír nem felel meg a valóságnak. Bónis Arkangyal ferencrendi szerze­test egyik főkapitáDyhelyettes lakásán hallgatták ki. Állítólag az ő vallomása tette szüksé­gessé Zadravecz tábori püspök kihallgatását. A pénteken át­szállított 12 uj letartóztatott szombaton kerül át a főkapi­tányságról az ügyészségre. Egy 96 éves szegedi asszony öngyilkos akart lenni, mert nem vehetett részt a disznóölésben. Körrendelet a városokhoz a gyámpénztári és egyéb városi tőkék kamatoztatásáról. \\ A pénzügyminiszter a napok­ban körrendeletét intézett a vá­rosokhoz a gyámpénztári és egyéb városi tőkék kamatozta­tásáról. A miniszter arra utasítja a városokat, hogy az említett tő­kék elhelyezésénél legfeljebb csak 3 százalékkal magasabb kamatot kérjenek, mint a min­denkori váltőleszámitolási ka­matláb. Indokolásában kimondja a mi­niszter, hogy a városi pénzek magasabb kamatlábon való gyü- mölcBÖztetése a hiteléletnek re­organizálását károsan befolyá­solná. A repülő szárny. A Wiener Stimmen érdekes cikkben foglalkozik a Junkere, nőmet repülőgépgyár legújabb alkotásával, a kizárólag szárny­felületekből állő repülőgéppel. Németországban is korlátok közé szorította a békeszerződés a re- pülőgépépitést, ezért a Junkers- gyár Dániában Mahnöben ren­dezett be fióktelepet és itt építi meg a »J. 1000«-et, a világ leg­nagyobb repülőgépét. A gép futó szerkezete, leve­gőbe emelkedése után behúzható az óriás szárnyakba, amelyekből csak a parancsnoki torony áll ki. A gép főalkotő részei acél­bői és alumíniumból készülnek. A szárnyak belsejében vannak elhelyezve a négy légcsavar haj­tásához szükséges motorok külön géptermekben. 80 alsó és felső világositásu fülke egy az egész szárnyon végig huződő menet­irányban kilátást nyújtó kereszt- folyosó, dohányzőterem és szalon áll az utasok rendelkezésére. 20 más kabinban a személyzet fog­lal helyet. A személyzet egy kapitány­ból, alkapitányből, több kormá­nyosból, gépészmérnökből és gépészből áll. A gépeket menet­közben leszállás nélkül lehet ja­vítani. A repülőizárnynál fog­ják alkalmazni először a nyers­olajat benzin helyett hajtóerőül. A technikai köröket főleg a ta­lálmánynak ez a titka érdekli. Mert a benzin- és nyersolajmo­torok 1: 3 kg. volt az arány a motorsuly és a lőerőteljesitmény között a benzinmotor javára. Vagyis, mig a benzines repülő­gépek súlyára lőerőnként átlag 1 kg. motorsuly esett, a nyers­olajmotoroknál ennek három­szorosa. Junkere professzor 1910 óta dolgozik a repülöszárny prob­lémáján, amit a legtökéletesebb repülési módnak tart. Szeged, január 4. (Az Egri Népújság szegedi munkatársától.) Özv. Tóth János- né Nemesiakács-utca 10. sz. alatti lakos Bicsérdyt ée a többi élet- bölcselőket meghazudtolva, a napokban elérte a 96 esztendőt anélkül, hogy a földi életben egyszer ia beteg lett volna. — Szombaton este azután hozzá­tartozóinak nagy rémületére ön­gyilkosságot akart elkövetni. Egy kis zsebkéssel átszúrta a torkát. Súlyos sérüléseivel az egyetemi sebészeti klinikára szállították, ahol most operációval akarják az életnek megmenteni. A roagaskoru matrónának nem mindennapi öngyilkossági kísér­lete nagy feltűnést keltett a vá­rosban. A legkülönbözőb verziók keringtek özv. Tóth Jánosné ön- gyilkossága körül. Az utca fan­táziája már gyilkosságról regélt, állítva azt, hogy a 96 éves öreg­asszonyt úgy akarták eltenni láb alól, mivel a hozzátartozóira élete már csak nyűg volt és elvisel­hetetlen teher. A rendőrség aztán mindent tisztázott. Ismertté váltak élet- körülményei és az indító ok íb, amely az ^öngyilkossági szándé­kot felébresztette Tóth Jánosné* ban. így kitűnt, hogy a 96 éves matróna már négyszer ment férjhez. Legutoljára 80 éves korában állott az oltár előtt. Férjei sorrendben kidőltek mel­lőle. Legutolsó ura tiz esztendő­vel ezelőtt halt meg s azóta az öregasszou y mostoha fiánál la­kott, akik gondozták öreg nap­jaira. — Egész életét a legna­gyobb egészségben élte le, ami­kor az utóbbi esztendőben már- már elhagyta az ereje, noha teljes szellemi frisseséget árult el. Szombaton Tóth Jánosné hoz­zátartozói [disznóölésre készü­lődtek. A házi örömnap előké­születeiben azonban a 96 éves anyóka már nem vehetett részt, mert mostoha fiai nem engedték meg, hogy a nedves, esős idő­járásban kimenjen az udvarra. Tóth Jánosnénak az eltiltás na­gyon zokon esett. Haragját úgy mutatta ki, hogy szombaton, a disznővágás napján a déli pap­rikásnál és az esti hurka-hol- bászos vacsoránál egy falatot sem akart enni. Felkelt az asz­taltól, kitotyogott a konyhába, ott elővette zsebkését és a torkát átszúrta. Hozzátartozói néhány perc múlva ráakadtak, amikor elré* mülve vették észre, hogy az öreg asszony torkából vér folyik és felső ruhája teljesen véres. Vasárnap délután már ki is hallgatták öngyilkosságának oka felől. Tóth Jánosné a legnagyobb lelkinyugalommal mondta el, hogy már rég készülődik a ha­lálra, mert a természetes halál ugy­látszik, nem akarja megkeresni. Nagyon elunta már igy munka nélkül az életet és az: keserítette el legjobban, hogy a disznóölés­nél nem akarták megengedni, hogy segédkezzék s ekkor tá­madt fel benne legerősebben az öngyilkosság gondolata. Orvosai bíznék a 96 éves élet­unt 1 felgyógyulásában, aki az orvosi vizsgálat szerint oly erős szervezetű, hogy valószínűleg a százévet is meg fogja haladni hátralevő életében. A vacsora miatt dühöngő férj vasvillával halálra sebezte fele­ségét és apósát. Kassáról jelentik: Kohárifalva községben Horvátznyik János állandóan intrikált a leányánál veje: Kenderesi István ellen. Szerdán este a férj későn jött haza a korcsmából és vacsorát kért. Az asszony ingerülten vá­laszolt, hogy nincs vacsora. — Kenderesi erre felkapott egy fej­szét és tört, zúzott mindent a konyhában. Azután a szobába akart berontani, de az ajtót be­zárták előle. Kenderesi fejszével ment neki az ajtónak, félméteres rést vágott rajta, azután kifutott az istállóba és vasvillával tért vissza. A résen azután bedobta a vasvillát a szobába. A villa az apóst találta és nyakán a fő­ütőeret vágta keresztül. A má­sodik döfés Kenderesi 15 éves Mária nevű leányát találta a szi­vén. A nagy lármára csendőrök jöttek és nagy üggyel bajjal meg­fékezték a dühöngő embert. A két súlyos sebesültet a kórházba szállították, de néhány őrai szen­vedés után mindketten meghal­tak. Kenderesit a csendőrök le­tartóztatták. Az £1. N. panaszkönyve. Vettük a következő levelet: »Tekintetes Szerkesztőség! — A Szépasszonyvöigyban levő *Kőkút> elromlott — és mivel a Hatvan I. és II. negyedben ez az egyetlen közkút, melynek vize ivásra alkalmas, így a lakosság kénytelen a kút fedőlapját fel­bontani és edényeit kötélen a kútba ereszteni, hogy vízhoz juthasson. Ez viszont a legna­gyobb járványveszedelmet rejti magában egy olyan nagyfor­galmú kútnál, amelyet naponta 500—600-an vesznek igénybe. Tisztelettel kérjük szívesked­jenek felhívni az illetékes ható­ság figyelmét, hogy vessen véget ezen tarthatatlan állapotnak, még mielőtt tifuszos megbetegedések elő nem fordúlnak, miként ez a múltban is többször előfordúlt, mikor a kút hosszabb időn ke­resztül hasonló állapotban volt. Eger, 1925 január 9. Egy Hatvan II. n. lakos.» A Keresztény Szociális Egyesület­ben ma délelőtt 1/tll órakor Mi- titzky Pál kertész tart ismeret­terjesztő előadást a növények szeretőiéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom