Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-13 / 59. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 forrnia Eger, 1926, március 13. szombat XLIIí. évf 59 sz. Előfizetési dij postai szilUtással: POLITIKAI NAPILAP S^fXSSf? * E 0 « r, Líceum. „ (,nnmir . I Kiadóhivatal: Líceumi nuomda. a8B hóra 40.000 K, ne0Bedévre 120.000 K. | Főszerkesztő : Dr. Óriás Nándor. g Telei o nszá m: 11. Kinek hiányzik? Ét ki volna az, aki sürgősen kívánná, hogy sürgősen »mun­kába« lépjen ismét a magyar nemzetgyűlés ? Közéletünknek ugyan melyik ága sínyli meg hiányát a nspről-napra megis­métlődő parlamenti skandalu­moknak ? Az országnak vájjon minő érdeke követeli meg, hogy mielőbb elkezdődjék megint a dunaparti kabaré? Az egyetlen, a drága, az ötvenmilliárdos ! Most tudniillik két hétig zárva vagyon a törvényhozás csar­noka. »Alusznak ők, a hős fiák, dúló csaták után« zeng fülünkbe a költő szava s szívből kívá­nunk a parlamenti crána dij- birkőzőinak és vásári kikiáltói­nak csendes és főleg hosszan­tartó álmokat. A fáradság hogy úrrá lett fölöttük, valóban nem is csoda. Emberül megdolgoztak megint az országért. No meg a mandá­tumért. Egy kicsinykét persze a havi tízmillióért is, melyet a hon­atyáknak, kitűnő szolgálataik szerényke ellenszolgáltatásaké- pen, pontosan kiizzad az elcsi­gázott ország. Mindenkinek kü- lön-külön havi tízmilliót s ne­hogy túlságos gyakran kelljen a cifra reneszánsz palotába fá­radni ezért a bagetell pénzecs­kéért, mindjárt háro,uhavonkint fizet a háznagyi hivatal. Ter­mészetesen előre fizet. Hitelbe vagy utólagos elszámolásra va­lóban nem dolgozhatnak nem­zetünk legjobbjai. írva vagyon, hogy »méltó a munkás az ő bé­rére«, hitelbe dolgozni azonban manapság ugyan ki volna ké­pes ? Kiváló lévén pedig a műnk a, persze hogy illően magasnak kell lennie a bérnek is. Gondos körültekintéssel, igazi szociális érzékkel valorizáltak a képviselő urak. Legalább akkor, mikor az ö bőrükről esik vala szó. így aztán nem fizetnek reá a munkájukra. A pihenés után is, a vásári veszekedések után is illően ki kijár a nyugalom. Genfi tartózkodása idejére most a miniszterelnök engedélyezett a képviselő uraknak vakációt, nehogy távollétében újabb követ dobjanak a kútba. Mire a kor­mányelnök hazajön, innen-onnan a huivét ünnepe is lassacskán majd csak elkövetkszik s a hivő lelkek jámbor áhítatával fogják msgülni honatyáink. Fáradt fejüket mialatt békén pihentetik, zavartalan csendben fognak dolgozni a miniszterek. Á bizottságokban is nyugodtan folyhat a szakszerű alkotó mun­ka. Egyszer aztán a radikális ellenzék is majd csak beleundo­rodik a frankvitába s amit ad­dig a minisztériumok és bizott­ságok letárgyaltak, nagysietve megszavazza az »unalmai« ülés­re bevetődő nehány képviselő. A szuverén nemzetgyűlés így alkotja a törvényt s mindez az országnak alig kerül évi ötven­ezer millióba. Ugy-e hogy megéri ? G. a»»» it— A kisantant-sajtő kudarca Genf ben. Genf, március 12. (MTI.) A Népszövetség tanácskozásai va­sárnap kezdődtek meg és az eddig ott történtekből következ­tetve ma már a legsötétebben látók sem hihetik, hogy a frank­botrányért az ártatlan Magyar- országnak kellene megszenved­nie a genfi tárgyalásokon. Gróf Bethlen István miniszterelnök a pénzügyi bizottság pénteki ülésén sző ezerint ezeket mon­dotta a frank-ügyről: — Az általam ismertetett frank- hamisítási affér semmiféle befo­lyást nem gyakorol az ország pénzügyeire. És a Magyar Nem­zeti Bank minden kísérlettel szemben, amely a magyar valu­ta lenyomására irányult, sikeres ellenállást tanúsított. Ez volt mind, ami a Népszövetség előtt edd'g a magyar frankhamisitási ügyről elhangzott. Már most kizártnak tekinthető az, hogy bármilyen formában is szóba kerülhessen ez az ügy a Népszövetség előtt, mert a szo­kások szerint kizárólag a ma­gyar bizottság volt az alkalmas főrum az ügy esetleges ezőba- hozatalára. A magyar bizottság 8 perces ülése után a Pesti Hír­lap genfi tudósítójának alkalma volt a magyar kiküldöttekkel együtt ebédelni, ahol az előkelő diplomaták között gróf Bethlen István miniszterelnök is jelen volt. Az újságíró megjegyzi, hogy talán sohasem látta Bethlen litván grófot olyan jókedvűnek, mint ez alkalommal. A miniszter- elnök jókedvét az okozta, hogy a gyorsírói jegyzetekből az új­ságíró felolvasta a magyar bi­zottság titkos ülésének történetét úgy, ahogy azt a kisantant for­rásból célzatosan terjesztik. Ez a rosszindűlatű és teljesen va­lótlan híresztelés azt adja elő, hogy amikor Bethlen István mi­niszterelnök utőlsőnak a terembe lépett, senki sem nyújtotta neki a kezét és Chamberlain is el­fordult, mintha sürgős be­széde lett volna valakivel. Leírása szerint Bethlen István miniszterelnököt kellemetlenül érintette ez a fogadtatás. Nagy zavart és elfogódottságot muta­tott és csak ismételt felszólításra tudott halk és az izgalomtól fá­tyolos hangon annyit mondani, hogy nincs semmi megjegyzése a bizottság javaslatára. Az új­ságíró kijelentette továbbá, hogy nem tudja: nevetett-e valaha Bethlen miniszterelnök olyan édesden, mint akkor, amikor felolvasta előtte ezt a szamár­ságot. Migbízhatőbb és teljesebb cáfolatot el sem lehet képzelni, mint ezt a szívből jövő nevetést. Az igazság az, hogy a kis- antantot is meglepte az a szí­vélyes és jó fogadtatás, amely- ban Bethlen István miniszter- elnöknek a népszövetségi körök­ben része volt. A kisantant tagjai fenyegetőztek, hogy majd megmutatják ök a magyaroknak Ganfben, hogy a frankügyben mii tudnak elérni. Végül is nem tudtak megmutatni semmit. Úgy látszik, vannak még nagyobb urak is Európában. Azután avval fenyegetőztek, hogy majd meg­látja Bethlen István, milyen fo­gadtatásban lesz része Genfben. Ez a fenyegetőzés sem vált be, mert Bethlen miniszterelnököt éppen olyan jól fogadták mostan, mint máskor. Határozottan rossz jósnak bizonyűltak azok, akik azt jósolták, hogy Bethlen mi­niszterelnökkel Genfben eenki- sem fog kezet. Budapesten az ellenzéknek egyik vezérszerepet játszó nem szocialista tagja a parlament folyosóján Pallavicini György beszéde után azt a megjegyzést tette, hogy már most mehet Bethlen Genfbe. A szivében a kés. Szívbéli örömmel és látható megelégedéssel mondotta ezt az ellenzéki vezér, akinek most azt üzenik Ganfből, hogy nagyon tévedett. Bethlen miniszterelnök Genf­ben nagyon jól él; jókedvű és bizakodó. — Ganfben a haza érdekeiért minden nemzet össze­fog, csak a magyarok nem ; ezért szégyelhetik magukat. Ki lesz a pécsi püspök? Rómából jelentik a Magyar Kurírnak: A Zichy Gyula gróf kalocsai érsekké történt kineve­zése folytán megüresedett pécsi püspöki javadalom betöltésére vonatkozóan a Vatikánban csak a közeli múltban történt meg a döntés. Előreláthatóan rövid idő múlva publikálni fogják a péosi püspök nevét. A publikáció a kiszivárgott hírek szerint soka­kat meg fog lepni, mert az elő­zetesen szóba került főpapok egyikére sem esett a Vatikán választása. A kinevezési okmá­nyokét mag a jövő héten elkül­dik a budapesti nunciaturára. Csak áprilisban lép életbe a magyar-osztrák kereskedelmi szerződés? A Magyar-osztrák kereskedel­mi szerződés ügyében még szá­mos vitás kérdés vár eldöntésre. A legújabb hirek szerint igy áp­rilis vége előtt aligha kerül sor a ezerződés életbeléptetésére. Az osztrák szőlősgazdák egyébként máris gyüléseznek és követelik kormányuktól, hogy a szerző­dést hatálytalanítsák. A magyar bor esetleges konkurenciáját ugyanis magukra nézve nagyon sérelmesnek tartják. Földrengés Peruban. Peru, MTI. március 12. Peru déli részében heves földrengés volt, amőly rengeteg pusztítást vitt véghez. A vasúti forgalom szünetel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom