Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-28 / 48. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. február 28 vasárnap. XLIIí évf 48 sz Előfizetési dij postai szállítással: •SJB hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI MÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. ezen moit már segíteni nem le- hét. Legalább egyelőre nem. A dunaparti palotában maholnap mindennapivá lesz a külvárosi kiskorcsmák hangja ■ míg köröskörül ezernyi sebből vérzik a csonka ország és lehetetlenül súlyos terhek alatt görnyedez az adőző polgárság: addig odafenn a parlamentben vígan áll a bál R a tízmillió korona havi fizetéssel javadalmazott honatyák ' közül annyian mindig bevetődnek az ülésekre, hogy egy kis személyeskedésért soha se kelljen a szomszédba menni. Attól a parlamentté), amelyben a durva kőzbeszőlások áradata fojtja bele a kormány elnökébe a szót s amelyben néha heteken át a radikális baloldal léha kötekedése az űr: ettől a parlamenttől igenis komolyan sajnáljuk a jövő évre szőlő ötvenezer milliót. Annál szívesebben látnék a költségvetési javaslatban a másik ötven milliárdot. Erről a kérdésről azonban hely szűke miatt csak más alkalommal irhatok. Balog. Eger város végrehajtotta a létszámcsökkentést. A közigazgatásnál 16, a közüzemeknél 5, a villanygyárnál egyelőre 5, összesen 26 alkalmazottat bocsájtottak el. Százezer millió vagy röviden kifejezve száz milliárd korona sorsát kisérjük most figyelemmel az ország készülő költségvetésében. A mai Ínséges időkben bizony még az ország háztartásában is számottevő ez a pénz. Felerészben egy alkotmányos, felerészben egy gazdasági célra fogjuk elkölteni. Az első felét sokaljuk, mert az intézmény, melyre fordíttatik nem híven szolgálja rendeltetését. Az összeg másik felét keve- seljük, mert a társadalmi réteg, melyet vele felkarolunk, minden támogatást megérdemel. Az első ötven milliárd a csonka ország parlamentjének fedezi költségeit. Benne is van tehát a költségvetési tervezetben. A másik ötvenmilliárd a kisipar hiteligényeit volna hivatva valamennyire kielégíteni. Ez a tétel még nem került bele a javaslatba, de felvételét erélyesen sürgeti a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. A budapesti parlament, hogy hivatása magaslatára fölemelkedni képtelen, azt a vak is látja. Kormányunk félhivatalos lapja idézi egy tekintélyes külföldi lep erre vonatkozó nyilatkozatát, mely szerint: »Budapesten, Belgrádban és Prágában a parlamentek olyan benyomást tesznek a szemlélőre, mintha ezekben az országokban — kivált Magyarországban—állandó volna a farsang és sok volna az édes bortól mámoros politikus*. Mindenesetre szomorú,hogy az ország sorsába a mai komoly időkben átkozotiúl vidám és érthetetlenül hetyke uraknak adatik beleszólás. Különben, őszintén beszélve, lehetetlen elhallgatnunk, hogy odafenn az országházban nem az urak, de a kéttucatnyi szocialista, no meg egypár úgynevezett radikális <államférfiú» igyekszik a törvényhozás magasztos csarnokából cirkuszt csinálni. Ha pedig megkérdezzük, hogy ezek az elemek kinek a bizalmából foglalna®: helyet a nemzetgyűlés padsoraiban: lesújtó lesz a válasz. Az ország l iiszke fővárosa, nehány másik nagyobb városunk s egy-két falusi kerület bizts a saját népének képviseletét Propper Samura és Hébelt Edére, Drőzdy Győzőre és Rothenstein Mórra. A történelem színe előtt súlyos felelősség fog reánehezedni a magyar népnek azokra a csoportjaira, melyek a nemzeti megpróbáltatás eme súlyos esztendeiben ilyen és ehhez hasonló színvonalú férfiakat küldöttek a magyar törvényhozás házába képviselőkül. A hiba azonban megtörtént s Eger, 1926. február 27. Szomorú kötelességet teljesített a kormányrendeletek alapján a képviselőtestület által a polgármester elnöklete alatt kiküldött 6 tagú bizottság. Nehéz feladat előtt állott a bizottság, amikor e törvényes rendelkezések következtében kénytelen volt a város anyagi helyzetét ie mérlegelendő, a mai nehéz idők dacára, az egész országban harmadízben foganatosított létszámcsökkentést a városnál is végrehajtani. Súlyos kötelességet kellett teljesíteni kizárólag a váró* érdekeinek szem előtt tartásával, lehetőleg figyelembe véve a felesleges számú tisztviselők elbocsátásánál azok anyagi helyzetét is. Négy napi fáradságos munka után, a tanács javaslatának meghallgatása és a bizottságnak hivatalról -hivatalra járva, a tisztviselőknek munkaköréről szerzett személyes tapasztalai alapján hozták meg vegleges határozatukat a f. hó 22 én tartott bizottsági ülésükön. A létszámcsökkentés elég súlyos, amennyiben az alkalmazottak 18 %-át teszi ki. A közigazgatásnál 17 állást kellett megszüntetni, egyst rendszeresíteni, így a létszámcsökkentés 16. A közüzemeknél sajnos, mind az 5 állást meg kellett szüntetni, amennyiben a közüzemek mint különálló intézmény, megszűnnek, házi kezelés alá kerülnek egy gazdasági tanácsos vezetése alatt a városházán elhelyezett hivatalos helyiségben. A villanygyárnál a létszámcsökkentés egyelőre 2 tisztviselő és 3 üzemi alkalmazott. A további üzemi létszám csökkentést illetőleg a bizottság javaslatom alapján egy műszaki szakértő meghívását rendslte el, akinek úgy az ügykezelést, mint a műszaki résznek beosztását illetőleg elkészítendő szakvéleménye alapján fog a bizottság a további teandőkre nézve határozni. Nem lehet egy megfelelő műszaki szakértő meghallgatása nélkül véleményem szerint belenyugodni abba, hogy 5 alkalmazottnak elbocsátása után miért kell még mindig 47 alkalmazott egy olyan vállalatnál, ahol nem kézi munkaerővel előállítandó ipartermékről van sző; de arról, hogy ®gy emberi lángelme által alkotott és kizárólag kezelő személyzetet igénylő gépek szolgáltatják az ipari terméket, a villanyt. Lehetetlen egy helyzet, hogy «gy városi üzem, mint a villanygyár, a városnak, a magas villanyárak dacára, nemcsak hogy nem jövedelmez semmit, de a közvilágításért is fizettünk az elmúlt évben 280 millió koronát. Egy ily versenynélkűli városi üzemnél igenis elvárjuk, hogy ebből a városnak haszna is legyen. Meg vagyok győződve, ha a villanygyirat bármely vállalatnak bérbe adnánk, nemcsak a közvilágítást kapnánk ingyen, de még évi 5—600 millió korona bérösszeget is fizetnének. Egy 20—30 éves szerződés mellett még egy 10 milliárdos befektetésre is vállalkoznának és ami a közönség szempontjából szintén fontos, a villany egységárát is biztosítani tudnánk a mostani 1000 korona helyett 6—700 koronás egységárban. Ez egy beteges tünet. Itt gyökeres orvoslásra van szükség. Ezzel a jogunkkal az üzemi szakértő véleménye alapján élni is fogunk. A vállalat minden jövedelmet felemészt. Ez így nem mehet tovább. A kiadások szigorú csökkentésével kell a jövedelmezőléget biztosítani. A város joggal elvárhatja, hogy ettől az életképes, verseny nélküli vállalatból a közvilágítás ingyenes szolgáltatása mellett 5—600 millió korona évi jövedelme ia legyen, hogy a város hástsrtá- sánál a kiadásokat, az eléggé terhes pótadót némileg csökkenthessük. Eger város és közönségének érdekei ezt így parancsolják. Visszatérve a létszámcsökkentésre, a bizottság szám szerint a létszámcsökkentést nyugdíjazás, rendelkezési állományba helyezés, áthelyezés és elbocsátás folytán oly módon hajtotta végre, hogy a városra nézve anyagilag is a legkedvezőbb megoldás biztosíttasitik. A létszámcsökkentés statisztikája véderedményben a következő : A közigazgatásnál megszüntettetek : iktatói állás — — — 1 pénzbeszedöi állás.. — 1 pénztári ellenőri állás— l napidíjas « — 5 adótiszti « — 2 végrehajtói « — 2 beciüsi « — 1 fogyasztási ellenőri« — 1 napidíjas kézbesítői állás 2 Összesen tehát 17 állás. Ezzel szemben 1 pénztári tiszti állás rendszeresíttetett, tehát a létszámcsökkentés _ — 16 áilás. A közüzemeknél megszűnt: igazgatói állás.. __1 f őkönyvelői állás _ 1 tisztviselőnői állás 1 felügyelői, állás _ 1 szolgai állás .. — 1 Összesein 5 állás. A villany gy árnál: tisztviselői állás — 2 szerelői állás _ — 3 egyelőre összesen 5 állás. A villanygyárnál a további létszámcsökkentés a meghívott műszaki szakértő szakvéleménye alapján fog a létszámcsökkentő bizottság által folytatólag végrehajtatni. Az egész létszámcsökkentés tehát 26 állásra terjedt ki. A legnehezebb helyzet előtt állott a bizottság a két pénztárnak a megszüntetése, illetve egyesítése következtében a pénz- tárnok kijelölése miatt. A városnak igen fontos érdeke, hogy a városházán a békés együttmun- kálkodás helyreállíttassék és biztosíttassák. Ezt természetesen csak a fennálló összeférhetetlenségi ok megszüntetésével lehetett elérni. Ily körülmények között a bizottság a létszámcsökkentési
