Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-01 / 1. szám

1926. január 1. EGRI NÉPÚJSÁG le az idegenforgalom nyújtotta előnyök sem. A teljes ülés egyhangú lelke­sedéssel teszi magáévá többek hozzászólása után az előterjesz­tést és felhatalmazza az elnök­séget a további teendők meg­tételére. Az ülés második tárgya az 1926. évi költségvetés volt. A nagy koncepciójú költség- vetést, mely valóságos gazda- ságiesemény számba megy, — Wittich Andor kamarai főtitkár ismerteti. Anélkül, hogy a kereskedő és iparos társadalom terheit növelte volna, tehát az illetékkulcs emelése nélkül, olyan alkotások anyagi alapjait rakja le ez a költségelőirányzat és oly termékeny ős sokágú ipari és kereskedelempolitikai tevékenységet tesz lehetővé, — hogy ez nemcsak a kamarai kerület minden iparosát és ke­reskedőjét megelégedéssel tölt­heti el, hanem a budget szám- oszlopaiban bennrejlő nagystílű gazdasági programm keresztül­vitele esetén méltán emeli a miskolci kamarát az ország első vidéki kamarájává. Nagy alkotások, hatalmas ipar és kereskedelemfejlesztő tervek körvonalait rajzolta meg az elő­adó a rideg számoszlopok ősz- szegeiből. A másik tervezett fontos in­tézmény az iparfejlesztő intézet, amely az egész kamarai kerület gyári és kézmű iparát lesz hi­vatva minden irányban támo­gatni. Egy jövőbeli iparmúzeum kialakítása lebeg itt az elnök- nökség szeme előtt. Export-import irodájának tel­jes kifejlesztését is lehetővé te­szi megfelelő összeg előirányo- zásával a Kamara. Ez intéz­mény óriási szolgálatokat tesz a kerület külkereskedelmének. Számos nagy fontosságú ipari és kereskedelmi cél talál hatha­tós felkarolásra a költségvetés többi részében. Iparos tanoncotthonok, ke­reskedelmi és ipari szaktan- folyamok, iparfejlesztő és ex­porttanfolyamok, szakelő­adások. szakiskolák, tanul­mányi ösztöndíjak, külföldi kereskedelmi és ipari tanul­mányutak, szakegyesületek támogatását illetve megva­lósítását teszik lehetővé az előirányzatba beállított meg­felelő összegek. Megállapítható, hogy a Ka­mara vezetősége komolyabban, célravezetőbben nem használ­hatná fel a kereskedők és ipa rosok reá bízott pénzét mint az ülésen és e költségvetés szám- oszlopaiban megnyílt szép pers­pektívák keretében. Amely célt ki# erejével az egyes iparos és kereskedő meg sem közelíthetne, gyönyörű sikerrel őri el itt a Kamarában centralizáltan fel­használt adőfilléreivel. Az egyes igy keveset áldoz és az összes­ség nagy célokat valósit meg. A költségvetés a Kamara tag­jaiban is nagy hatást váltott ki és egészében úgy, mint részle­teiben elismerő egyhangúsággal fogadták azt el. Felakasztotta magát, mert nem tudott a felesége nélkül élni. Eger, 1925. decemher 31. Egy egri földműves december 30-án reggel Szalők-völgyi sző­lőjében felakasztotta magát, mert nem tudott a felesége nélkül élni. A tragikus véget őrt föld­műves haláláról az alábbiakban számolunk be : Varga Bernát 49 éves föld­műves, egri lakos felesége 1921- ben halálos szerencsétlenség ál­dozata lett. Azóta Varga Ber­nát állandóan ez ÖDgyilkosság gondolatával foglalkozott é3 többször hangoztatta családja körében, hogy nem tud a fele­sége nélkül élni. Jobb lesz neki a föld alatt. December 29-én este ittasan ment haza. Nem szólt senkihez sem, lefeküdt. Senki sem gya­nította, hogy Varga Bernát más­nap eldobja magától az életet. 30-án reggel fölkelt, szótlanul iddogált egy ideig, majd And­rás nevű fiának csak annyit mondott, hogy kimegy a szél­iébe és eltávozott hazúlről. Varga Andrásnak feltűnt, hogy délben nem ment haza édesapja. Elmúlt egy őrá, kőt óra, három óra, Varga Bernát nem jött vissza a szőlőből. Négy őrá táj­ban a fiú kigyalogolt a szőlőbe ős a gunyhőban már csak halott édesapja megmerevedett holttes­tét találta a földön féloldalt fekve, nyakára hurkolt kötéllel, melyet körülbelül egy másfőlméter ma­gasságban falbavert szögre erő­sített. Varga András azonnal jelentést tett a rendőrségen. A nyomozás megállapította, hogy | öngyilkosság történt. Az ügyősz- j ség a temetési engedélyt meg­adta. Víg Mihály, kápolnai érsekuradalmi cseléd, kitüntetése Kápolnáról jelenti tudósítónk: Kedves, bensőséges ünnepiég- nek volt színhelye Kápolna köz­ségháza, ahol Szabó Gyula dr. járási főszolgabíró átadta a föld- mivelésügyi kormány díszokle­velét és 250 ezer korona ado­mányát Vig Mihály kápolnai őr- sekuradalmi cselédnek. A községházán megjelentek : dr. Csepela Lajos esperesplebá- nos, Ridárcsik Miklós uradalmi tiszttartó, dr. Rád László kör- orvos, Popputh Albert főjegyző, BlaskóBéla kántortanitő, Trajtler Géza ig. tanító, Szalóki János birő, számos képviselőtestületi tag, a dohánybeváltó altisztjei éa az érsekuradalmi cselédek a kitüntetett Vig Mihállyal élükön. A tanácstermet megtöltő kö­zönség előtt dr. Szabó főszolga­bíró emelkedett hangú beszéd kíséretében nyújtotta át Mayer János földmivelésügyi miniszter díszoklevelét és adományát, vá­zolta a kitüntetett cseléd 46 évi szolgálatát, buzdította a megje­lenteket komoly, célirányos mun­kára, amelytől a haza jobb, szebb jövőjét várja. A főszolgabíró után dr. Cse­pela Lajos Vig Mihály családi életét mutatta be, akinek hét fia derekasan küzdött a fronton, ő maga pedig a boldogemlékü kardinális érsek és a jelenlegi főpásztor uradalmában hűséges szolga volt. Kéri a megjelen- tokét, hogy azt a pozíciót, amit az isteni Gondviselői szá­mukra kijelölt, hűségesen tölt­sék be és felderül szerencsétlen hazánk egén a boldogabb idők csillaga. Ridárcsik Miklós tiszttartó mondott ezután urasága nevé­ben köszönetét a ^földmivelés- ügyi kormány képviseletében megjelent főszolgabírónak és üd­vözölte a kitüntetett cselédet. A megjelent közönség szép emlékkel szivében oszlott szét. A főszolgabíró január 7 én Makiáron Korozs Andrásnak az érseki uradalom cselédjének ha­sonló ünnepség keretében adja át a kitüntetést. S&ucson Bakos Ágo3toa kapja a díszoklevelet az uj év első napjaiban. Január I tői olcsóbb lesz a gyógy­szer. A népjóléti miniszter vala­mennyi vármegyei és várod tör­vényhatósághoz körrendeletét in­tézett, amelyben rámutat arra, hogy a gyógyszerek és a köt­szerek, valamint a gyógyszerek kiszolgáltatásához szükséges edényzet nagykereskedelmi árai­ban beállott változások szüksé­gessé tették a győgyszerársza- bás ártáteleinek megfelelő mó­dosítását. A miniszter [ennélfog­va Közegészsőgi Tanács javas­latára január 1-től kezdve uj ár­szabást léptet életbe. Az uj ma­gyar gyógyszarárazabást aBuda- pesti Közlöny szerdai száma közli. 3 Wmun Szilveszter estéjén a főszékes­egyházban az ünnepi hálaadő istentiszteletet Kriston Endre fel­szentelt püspök végezte, a szent­beszédet Matuszka Mihály apát, kanonok-plébános mondotta. Az egri államrendőrség helyettes vezetője. Dr. Rátky Béla rendőr- kapitány 1926 január 1-vel át­vette a kihágásirendőrbirőság ve­zetését. Egyszersmind dr. Rátky Bála lett az egri államrendőrség helyettes vezetője is. Nyilvános köszönet. Az Érsek Űr Őaagyméltősága a HADRÖÁ Nemzeti Szövetsége Egri Cso­portjának 1200 métermázsa fát ajándékozott a karácsonyi ün­nepekre. A kegyes ajándékot a csoport tagjai a legnagyobb örömmel él hálával fogadták. A tagok határozott óhajának te­szünk eleget, amikor ónagymél- tősága értékes ajándékát nyil­vánosan is megköszönjük és kérjük a jő Istent, hogy bősé­ges áldásával viszonozza a jő tettet. A HADRÖÁ Egri Csoport Elnöksége. A Vadvirág c. dalos színjátékot, Papp Elemérné nagy sikerű da­rabját dr. Kalovits Alajos hang- szerelésében és a régi jő idők­ből ismert *Uri banda* közre­működésével, mint értesülünk, január hó 5 én és 6-án adják elő az egri városi színházban. 350 000 korona a vagyonváltság fejében fizetendő búza ára. A pénz­ügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejé­ben fizetendő búza árát a föld mivelésügyi miniszterrel egyet­értőén januárra mőtermázeán- ként 350 000 kor. állapította meg. A MANSz tsaestólye. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségé­nek egri cioportja január hő 9-én rendezi ez évi első teaes­télyéi a Katholikus Kör termei­ben. A hölgyek fáradhatatlan buzgalommal készítik elő a far- sangnyitő, jótékonycélú estély sikerei. Beretvás Pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja

Next

/
Oldalképek
Tartalom