Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-25 / 45. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. február 25. Hozzászólás a nyugdíjasok ügyéhez. Az Egri Népújság a minap két cikk keretében a nyugdijatok helyzetéről általános képet igyekszik adni. Szerény véleményem szerint is minden úton és mődon oda kell törekednünk, hogy a közvélemény tiszta képet nyerjen a nyugdíjasok törvényben biztosított kívánságairól. Legyen szabad ez alkalomból például azt megvilágítani, hogy miért küzdenek a katonai nyugdíjasok? Hiszen a honvédelmi miniszternek a nemzetgyűlésen elhangzott két utolsó beszéde, valamint a rosszul informált képviselők felszólalásai alkalmasok arra, hogy a közvéleményt félrevezessék és a nagyközönségben azt a tévhitet ébresszék, miszerint követeléseink nélkülözik a törvényes jogalapot és azoknak teljesítése az állam- háztartás újabb megterhelését jelentené. A katonai nyugdíjasok kívánságai a »Nyukotz« szerint röviden a következők: A honvédelmi miniszter a státusrendezéssel kapcsolatban a tényleges tisztek fizetés-rendezését úgy oldotta meg, hogy eltérőleg a polgári közalkalmazottaktól, nem rendszeresített egy A. és egy B. csoportot, hanem többféle okból és az egységes elbánás elvénél fogva a tisztikart egy csopotban meghagyta és a rendelkezésére álló pénzösszeget arányosan osztotta fel. Ezzel az eljárásával ellentétben és dacára annak, hogy a «többféle ok« a nyugdíjasoknál is fennáll, igenis rendszeresített reánk, valamint az özvegyekre és árvákra nézve egy A és egy B csoportot, csakhogy ezek elnevezése régi és uj nyugdíjas. Amíg tehát a miniszter az egyenlő elbánás elvét a ténylegeseknél saját intézkedésével megerősítette, addig ugyanezt az elvet, amelyet pedig az 1924. évi IV. t.-c. nekünk is biztosit, a nyugdíjasokra nézve figyelmen kívül hagyta. A polgári tisztviselőknél van a tényleges szolgálatban állóknál egy A. és egy B. csoport; természetes, hogy ennek következtében a polgári nyugdíjasoknál is lehet a jövőben két csoport, a szerint, hogy az illető az A. vagy a B. csoportból ment nyugdíjba, de nem lehet egy harmadik csoport, mert ez ellenkezik a törvénnyel. A nyugdíjas tisztek, úgy mint a polgári nyugdíjasok is, azért harcolnak, mert a státusrende- zéssel félretették at egységes elbánás elvét; új és régi nyugdíjasokat kreáltak. A nyugdíjas tisztek tehát szintén egyenlő elbánást kívánnak. Az egyenlő elbánást feltételezve, megelégszenek bármily csekély — az államháztartás keretén belül végrehajtható, tehát az állam- háztartás súlyát nem érintő emeléssel. (dr. T. I.) A miniszteri kiküldöttek vizsgálatának eredménye az Egri Kerületi Munkásbiztosítő Pénztárnál. Eger, 1926. február 21. Tegnapi cikkünkkel kapcsolatban az Egri Kerületi Munkás- biztosító Pénztárnál a minisztériumi kiküldöttek által lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetékes helyen ma a következő felvilágosítást kaptuk: — Am. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium kiküldöttei az Egri Kerületi Munkásbizto- sitő Pénztár egész ügy- és vagyonkezelését megvizsgálták. A már nyilvánosságra jutott és bűnügyi eljárás alatt álló visz- szaéléseken kívül rendellenességet a vizsgálat nem állapított meg. A miniszteri kiküldöttek az adminisztráció módosítására irányulóan ellenben tettek némely észrevételeket s erre vonatkozóan utasításokat is adtak Fleischer igazgat 5nak. Eger város képe a város-rendezés után. nők és folytatólag a Tüzoltó- tirnél kapcsolódnék be a Szé- chenyi-utca külső részébe, amely a II. Rákóczi Ferenc utcával együtt az északi falvakkal való forgalom megfelelő lebonyolítása céljából kiszélesittetnék. — A piac környékén tervezendő középületek összhangban vannak felvéve a városrendezési tervvel. A Minorita-rend- házzal szemben épülne fel valamikor a nagy emeletes vásárcsarnok. A templommal szemben egy árkádsor kapcsolná össze a vásárcsarnokot a Piac-utcára nyíló földszintes,! mintegy 60 méter hosszú földszintes árú- csarnokkal. — Ezáltal a Minoriták templomának hatalmas, gyönyörű homlokzata már messziről látható lenne és megkapóan emelkednék ki a környezetből. Ez azonban még mind a távoli jövő zenéje. Varga Lászlónak, a főváros városrsndészetí szakértőjének tervvázlata. — Mindez persze még csak a jövő zenéje. Eger programmjának egyik nagyfontosságú pontja a város rendezése, mely hovatovább elkerülhetetlennek bizonyúl, ha csak nem akarjuk a város kiépítését és fejlődését már eleve megakadályozni. A városrendezésről még korai beszélni, mindamellett közöljük Varga Lászlónak a főváros városrendészeti szakértőjének ide vonatkozó tervét, mely kommentárja a tervrajznak. A terv a maga szak- szerűségével világos képet nyújt a jövő Eger városáról. — A tervrajzon — Írja Varga László — délkelet felől a Városháza-tőrbe, a mai Dobő-tőr közvetítésével betorkolük az új vasúti pályaudvarhoz vezető 28 méter széles fö-űt, mely a Vámház-tér északnyugati sarkából kiindúlő s az Eger patak nyugati oldalán 22, 20, illetve 25 méter szélesen nyitandó főútvonalban nyer folytatást. Különös tekintettel a Véroaháztéri templom (Minoriták temploma) homlokzati tömegének nagyobb távolságból való érvényesülésére, maga a Városház-térrel kapcsolatban megoldandó Piac-tőr a terv-vázlatnak megfelelően úgy volna kialakítandó, hegy a zárdaépülettel (Minoriták épülete) szembe kerüljön a magasabb tömegű Vásárcsarnok, míg a templom előtt a tulajdonképeni Piac-tér lehatárolására csak egy alacsony nyitott árkádsor szolgálna,(összefüggésben a 22 méter széles főútvonal mentén emelhető 60 méter hosszú földszintes árűcsarnokkal. — A vásárcsarnok és az így lehatárolt Piac-tér az árűcsarnokkal szolgálná a piac egész napi szükségletét, míg maga a Városház-tér csak a nap bizonyos óráiban lenne megfelelő részében piac (céljára felhasználható. Az Eger patak keleti oldalán legalább 8 méter széles utca volna nyitandó. Az Irgalmas utca 12 méter, a Kigyó-utca pedig 10 méter szélességben volna kialakítandó. A piac-téri kocsiforga- lomra alkalmas híd az Irgalmas- rend telkén át az Eger-patak mentén nyitandó 8 méter széles útszakasz vonalába kerülne, némileg a templom felé (Minoriták temploma) eífordúlva. Ezenkívül a Kigyó-utca irányában az Eger- patak kanyarulatában a Vásár- csarnok mögötti tőrre a'caarnok kiépítése után egy új gyalog-híd a tervnek megfelelően kiépíthető lesz. Kocsi közlekedésre alkalmas hídra ebbsn az irányban a jövőben sem lesz szükség. Legközelebb — Írja Varga László — a fürdő környékének szabályozását közli. Rapes dk József műszaki tanácsos a városrendezésről. Rapcsák József városi mű szaki tanácsos munkatársunknak a következőket mondotta: — A Varga Lászlő-főle terv szerint a szűk belvárosi utcák, főképpen a Széchenyi-uíca tehermentesítése céljából az új vasúti állomástól egy .25—30 méter széles forgalmi út vezetne be a város szívébe, a Piac-térhez, csatlakozóan. Az új út a fürdők között a jelenlegi városi kertészeten keresztül folytatólag az Újvilág-utca helyén a patakhoz símúlva torkollana be a Városház-térbe. — Folytatása a jelenlegi Piacutca lenne, amely kiszálesítiet* Hubay Janó kritikája a világhírű Albertina Ferrari heged ümüvósznöröl. Most, hogy a világhírű olasz hegedűművétznő Albertina Ferrari, Egerben is vendégszerepelni fog és mi is gyönyörködhetünk csodás tehetségében, talán nem lesz érdektelen, ha egyet mást előre is elmondunk róla. Nem is mi mondjuk el, hanem Hubay Jenő, a magyar zeneirodalom büszkesége, aki a múlt évben egyik hangversenyének meghallgatása után a következőket irta Albertina Ferrariről : Egészen különös örömet okoz nekem, hogy néhány szót irhatok Albertina Ferrari muzikális és hegedűművészi tehetségéről. Először a háború utáni években, 1921 ben jötthozzám Olaszországból, ahol már hires volt, mint csodsgyermek s később mint a milánói konzervatórium kitünően végzett növendéke. Ahogy előttem játszott, az első pillanatra láttam, hogy rendkívüli, gazdag tehetséggel van dolgom. Akkor is azt mondta már nekem : »Kedves Mester, én □ agyon komolyan veszem a művészetet, elhagyom Hazámat és szülővárosomat, hogy teljesen az én szeretett hegedűmnek szentelhessem magam, magas célomat megerőltető munkával elérhessem . . .« És csakugyan, Albertina Ferrari teljesen az ő művészetének és tanulmányának élt, úgy, hogy már két év elteltével azt mondhattam neki, hogy az időpont elérkezett, hogy művészete erejét a nagy nyilvánosság előtt kipróbálja. Mindjárt az első hangversenyén, amelyet a Budapesti Fil- harmónikus Társaság az én vezetésemmel adott, Viotti, Men-
