Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-24 / 44. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. február 24. ban biztosíthatja 15—20 gyer­mek csoportos nyaralását, úgy megfelelő szalmazsákokról és ágyneműkről, úgyszintén fel­ügyelő tanító kiküldéséről a szé­kesfőváros tanácsa fog gondos­kodni. A székesfőváros tanácsa a jövő nemzedék nevelését tartva szem előtt, a kölcsönösség alap­ján elhatározta, hogy mindazon községeknek, melyek lakói leg­alább 15 gyermeket fogadnak vendégül, a nyári két hőnapra felajánlja, hogy a székesfőváros által felállított diákszállóban a község iskoláinak növendékei és azok kísérői számira 3—5 napra ingyenes szállást, olcsó étkezőst és megfelelő tanulmány- programmot biztosit. A tanács ezzel az intézkedé­sével a főváros és vidék közötti jó viszony útját is egyengetni kívánja. Az építőipari törvényjavaslat tervezete és a képesített kőművesmesterek. Felkértek bennünket a követ­kezők közlésére: A múlt hónap 13.-án az Egri Népújságban *Az uj építőipari törvényjavaslat tervezete és a mérnöki kar« címen Borbély Ferenc oki. mérnök űr aláírásá­val cikk jelent meg. Ez a cikk bevezetésében az építőmesterek­kel foglalkozik, a végén pedig a képesített kőmives mesterek­ről mond nem egészen tárgyi­lagos bírálatot, mikor így ír: »Nem lehet a kőmives meste­rek jogait sem kibővíteni, már csak a képzettség és jogo­sultság közötti harmónia kedvéért sem. Lehetetlen, hogy egy kőmiv8s mester, aki sok esetben a nevét is alig tudja leírni, emeletes házat tervezhessen és épít­hessen. € Én jelen írásommal nem aka­rom folytatni a megkezdett vi­tát. De ügy látom az aláhúzott kifejezésből, hogy a mérnök úr mintha az építtető közönséget akarná így elriasztani a kőműves mesterektől. Mi, képesített kőműves meste­rek, mély tisztelettel viseltetünk a mérnöki tudomány iránt és igazán csak sajnálni tudjuk, hogy okleveles mérnök irta le a fent idézett sorokat. Az igaz, hogy mi, szerény kőmives mes­terek, nem végeztünk műegye­temet, de egy-pár középiskola felsőipariskola mögöttünk is elő­fordul, az alsőfokű ipariskola három osztályát pedig mind­annyiunknak föltétlenül el kel­lett végeznünk. Joggal mégsem lehetne tehát azt mondani ró­lunk, hogy a nevünket sem tud­juk leírni. Az emeletes házak tervezése és építése benn van a mi vizsga- programmunkban is. Nézzünk csak szét Egerben! Kik építet­ték városunkban az egyemeletes házaknak legalább 70 százalé­kát? Pl. a Szt. Anna gyógyszer­tár, a parokja, a főutcai Balkay- ház, a Würtház, a Knezich-utca 1. sz. ház, a Munkásbiztositő Pénztár, a Vásártéren a Pogo- nyi-ház, a Hordógyár, a Heringh- gyár stb. épületeit. Bizony eze­ket még a régi képesített kőmű­ves mesterek emelték, akik mi- hozzánk képest könnyűszerrel átcsúsztak a vizsgán. Változások az államvasutak nyári menetrendjében. Teljesültük az egri és gyöngyösi érdekeltségek kívánságai. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara a múlt őt végén is megkérdezte kerülete érdekelt­ségeit a jelenlegi vasúti menet­rend megjavítását illető kíván­ságaik felöl s azokat pártolőlag terjesztette föl a Máv. igazgató­ságához. Az igazgatóság most értesítette a Kamarát, hogy e kívánságokat a lehetőségig ho­norálta s a kért módosítások a folyó évi május hő 15.-én életbe­lépő úgynevezett nyári menet­rendben nagyrészt megvalósulást fognak nyerni. A jelentősebb változások a következők: A Miskolcról 5 óra 10 perc kor indítandó sátoraljaújhelyi vonat közvetlen szerelvénnyel Szerencsen át Debrecenig fog közlekedni, az ellenirányban pe­dig Debrecenből ugyancsak köz­vetlen szerelvénnyel 18 óra 25 perckor indul ©gy vonat, amely 22 óra 52 perckor ér Miskolcra. Ily módon Miskolcról Debrecen egy nap alatt lesz megjárható; a Budapest—Miskolc, illetve Sátoraljaújhely közötti össze köttetést igen kedvezően fogja befolyásolni egy harmadik új gyors­vonatpár beállítása. A Wien-böl érkező 3. számú gyorsvonatnak alkalmas csatla­kozása lesz Miskolcra, illetve Sátoraljaújhelyre. Újabb vonatpár fog közle­kedni az eger—putnoki, hat­van—salgótarjáni, vámos- györk—gyöngyösi, a mis- kölc—bánrévei vonalakon. A menetidő megrövidülése folytán lényegesen fognak ja­vulni az utazási viszonyok a miskolcz—bánréve—ózdi vona­lon ; Ózd és Miskolc között köz­vetlen szerelvény fog közlekedni miáltal az átszállás Bánrévén megszűnik. Az egri érdekeltségek kíván­ságai teljesülni fognak a Budapest—Miskolc között köz­lekedő újabb gyorsvonatpár be­állítása által, amely kedvező csatlakozást fog nyerni Eger felé, illetve Eger felől. Megvalósulást fog nyerni a gyön­gyösi érdekeltség kívánsága is, mert Gyöngyösről Budapest— Eger, Miskolc és Salgótarján egy nap alatt megjárható lesz. Feltételesen meg fog állani a 411. számú vonat Taktaszadá- nál, valamint május hó 15-től szeptember 15-ig az összes gyors­vonatok Érdőbőnye fürdőnél. A sátoraljaújhelyi, illetve sze­rencsi érdekeltség kívánságának az által is elég lesz téve, hogy a Sátoraljaújhelyről 10 óra 56 perckor induló 411. sz. személy- vonat már 10 óra 26 perckor fog indulni s alkalmas csatla­kozást nyerve Miskolcon, igen kedvező időben fog megérkezni Budapestre. A különböző vonalakon beál­lítani kért közvetlen kocsikat il­letőleg felmerült kívánságok kedvező elintézésére is kilátás van. Ezenkívül az érdekeltségek­nek még számos egyéb kíván­sága is kielégítést nyer a nyári menetrend keretében. Bornsteinnénak jobb dolga volt cupringer korában. Sztmánné be akarja csukni az „intézetet“. — Tiz percig tizenhárom cseléd között. — „Neccsáaa lettem“. Eger, február 23. Szemánnő cselédelhelyezője a Kaszinó utcában* van, de ő azt mondja róla, hogy intézet. S igaza van, mert így szebben hangzik, de a megkopott tilt felírása is azt hirdeti, hogy cselédelhelyező intézet. Az intézetben a gyakorlati érzék egy-kettőre megoldotta a lakásproblémát. Üvegfallal és virágosán tarka függönyökkel elválasztott ételszagű helyiségek­ben van az iroda, a konyha, a háló. A falon olajnyom&tú képek függnetc és két csendélet 'szőlő­ből. Úgy hat, mint egy művész­lelkű kszdő nem sikerűit kísér­lete. Da azért szép. Van benne kék, zöld, sárga és fehér. Érzi tsz előkelőségét és fölényesen mosolyog az olcsó rámában. Ez a konyha és egyúttal az intézet várakozó terme. Üvegfal választja el az irodától. De most nem várakozik benne senki, csu­pán két lány forgolódik a tűz­hely körűi, amelyen pöfögve föl az étel. Szemánná bevezet az előkelő külsejű irodába, amelynek az íróasztal, az üvegfal és a Tolnai Világlapja adja meg sz előkelő­séget. A Tolnai Világlapjának kötetei piros vászonkötésben nyu­gasznak egymás fölött a könyv- állványon és aranyos a felírásuk, ók a «kultúra őrei» az intézet­ben, az ábrándos cselédleányok szellemi tápláléka a várakozás unalmas idején. Ám nincs, aki forgassa őket, de így van ez rendjén. Ók is várakozhatnak egyszer, mint a cselédek, leg­alább megismerik, mi az unalom és az ásítás. Szemánnő a jobb népak közé tartozik. Tiszteletreméltó külsejű, öreg; ősz haja van és pápasze­met visel. Tudja, hogy az inté­zetben ő a legfontosabb és min­dig fontos az, amit mond. — Tetszik tudni, kérem — panaszkodik — az intézet nem megy. Az intézetet már föl is akartam oszlatni. Egy-egy hó­napban alig akad két-három helybeállő, pedig az én intéze­tem hires intézet. H' öt-hatot helyhez juttatok, az már direkte sok. Az már forgalom. Tetszik látni, hogy üres az intézet. Kár lenne ilyen jő intézetért. Lassan és tagolva mondja ki hogy in-té-zet és látható gyö­nyörűséggel. Mert ez a szó csil­log és fénylik, mint Szemánné pápaszeme és hozzá tartozik az iroda méltóságához. — Februárban már nincien üzlet. A falusi lány summáénak szegődik. A téli hónapokban lett volna. Ott ültek — mutat ki az üveg-ajtón — néha húszán i*. Akkor nem köllött a cseléd, pe­dig az én intézetem megbízható intézet. Már most jöhetnek. Kár egy ilyen jő intézetért — ős le­mondóan legyint a kezével, majd egy tétova mozdulatot tesz. — Nem jó helyen kereste a mér nők ur a hibát akkor, amikor a kőművesmesterek renoméját a közönség előtt akarta gyengíteni. Ilyen cikkek helyett inkább has­son oda a mérnök űr, hogy aka­dályozzák meg azt, hogy közön­séges, szakképzetlen falusi em­berek vállaljanak kőműves, ács és cserepes munkát, mert ezzel nemcsak az építtetőnek, hanem a vállalkozóknak és az államnak is nagy kárt okoznak. Eger, 1925. február 23. Miskolczy István, képesített kőművesmester> építési vállalkozó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom