Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-18 / 39. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. fabruár 18 Szaporodnak az iparban a kontárok. Eddig 10 feljelentés érkezett. — A kontárság főként az építő­iparnál észlelhető. A munkanélküliség folytán veszedelmesen elszaporodtak a kontárok, akik megfelelő képe­sítés, vagy iparengedély nélkül űzik a mesterségüket és ezáltal rendkívül megnehezítik a képe­sített iparosok helyzetét. Nemecsek Aurél városi aljegyző ide vonatkozóan a következőket mondotta : — Tényleg igen sok a kontár, akik iparigazolvány nélkül űz­nek valamilyen iparágat, de sem annak a terheit, sem a vele járó felelősséget nem viselik. így olcsóbban 'vállalhatnak és nem­csak a képesített iparosok hely­zetét rongálják, hanem azt az iparágat is, amelyben dolgoznak és amelynek valamikor ők is mesterei akarnak lenni. Ártanak az iparos tekintélynek is. A kontárság főként az építő­iparnál észlelhető, ahol kevés a munkaalkalom és az épitőipsr körébe eső iparágakban. Az ország napilapjaiban nap­nap mellett hasábokat olvasha­tunk a kanadai kivándorlás egyre fokozódó méreteiről, amely valóságos csapás a csonka ha­zára és nem túloznak azok a lapok, amelyek ezt a szomorú tünetet nemzeti szerencsétlenség­ként állítják be. A kivándorlók legtöbbje ugyan­is >a zöldek« tapasztalatlansá­gával szállnak partra az új világ­ban és csekély kivétellel meg- feneklenek a tülekedésben. Lel­kiismeretlen ügynökök hálójába kerülve kútár vállalkozások mar­talékáéi esnek és kizsaroltan, testi-lelki energiájuktól meg­fosztva menekülnek vissza az ő-hazába, ahol ismét elölről kell kezdeniök az életet. S amíg nem tudnak új existenciát .teremteni, csak alkalmatlan! nyűgöt és kö­löncöt jelentenek a nemzet nya­kán ; problémát a megélhetés­ben ; problémát a munkanélkü­liségben és a számára megvál­tozott viszonyokban. Űj keserű­ségek, új megpróbáltatások ter­he szakad a vállára és e terhet a nemzet viseli. Az Egri Népújság munka­társa dr. Búzás Endre várme­gyei másodfőjegyzőnől érdeklő­dött a hevesmegyei kivándorlás felől és az a fölvilágoiitás, ame­lyet dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző volt Bzives adni — Hogy a kontárok szapo­rodnak, annak fő-oka, hogy nem jelentik fel őket csak abban az esetben, ha az Ipartestület, vagy valamelyik ipari szakcsoport tudomására jut a dolog. Sok esetben személyes ellenségeske­désből történik meg a följelen­tés, de ezeknek a följelentések­nek 50°/t-a alaptalannak bizo­nyéi. A múlt évben 72 kontár ellen indítottunk kihágási eljárást, míg ebben az évben tíz fel­jelentés érkezett kontárok ellen. Sok segéd strohmanokkal, vál­lalkozókkal társéi és az ő fir­májuk alatt dolgozik s így ők maguk nyújtanak segédkezet a jogosulatlan iparűzéshez. Jónak látom figyelmeztetésül elmondani, hogy a törvény a munkáltatót is bünteti, ha kide­rül, hogy az, akivel dolgoztat, kontár és erről tudomása volt. csak megerősítette a napilapok híradásait. — Hevesvármegyében — mon­dotta a másodfőjegyző — egyre nagyobb arányokat ölt a kanadai kivándorlás, különösen a pétervásárai járás­ból kértek sokan útlevelet. — Eddig mintegy száz útle­vél kérvényező van a várme­gyében és mintegy 200—300 je­lentkező, főleg munkások és napszámosok, akiknek van ka' nadai beutazási engedélyük. A hatóságok mindent elkövetnek, hogy a kivándorlásról lebeszél­jék őket, sajnos nagyon kevés eredménnyel. — Tagadhatatlan, hogy egypár embernek sikerül odaát megalapozni a jövőjét, de a 90°/o-ók reményeiben megcsa­latkozva, kifosztva és üres zsebbel kénytelen visszatérni. S ez még a jobbik eset, mert leg­többször ott pusztűlnak el a nélkülözések ígéret-földjén. Mert a hazajövetel egyértelmű a tel­jes összeroppanással, az abszo­lút lemondással. Ingóságait, kis vagyonkáját pénzzé tette, existenciáját föl­adta. S a hazai munkanélküli­ségben százszorosán súlyosabb a helyzete, mint volt akkor, ami­kor Kanadába hajózott. — Rendkívül érdekelne ben­nünket a külföldi útlevelek dolga. Gyakran utaznak-e Hevesme­gyéből a külföldre? — Szórványosan. Amig az osztrák gazdasági konjunktúrák a bevásárlásoknál előnyösek vol­tak, addig sokan utaztak Bécs- be és Ausztriába. De a konjunk­túra megszűnt és Ausztria nem vonz többé. — Hogyan állunk e tekintet­ben az utód-átlamokkal? — A legtöbb útlevelet Cseh­szlovákiába és Romániába ké­rik, Jugoszláviába alig egy-ket­tőt. A tavasszal hevesmegyei dlny­Budapest, február 15. MTI. Vass József népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetér­tésben rendeletet adott ki az 1926—27. évi uj lakásépítő külön tevékenység végrehajtásáról. — A rendelet értelmében mindazok a természetes és jogi személyek, akik a lakásínség megszünteté­sét célzó bérházakat kívánnak létesíteni, 1926. március 1-ig je­lentkezhetnek a lakásépítő külön tevékenységben való részvételre és ha a megkívánt feltételeknek megfelelnek, a Pénzintézeti Köz­pont útján a tényleges építkezési kölcsönöknek legfeljebb 50 szá­zaléka erejéig építkezési hitel­ben részesülhetnek. A jelentke­zéshez hivatalos beadványmin­tát kell használni és a jelentke­zés csak abban az esetben intéz- tetik el érdemileg, ha a folya­modó igazolja ezt, hogy az építkezéshez szükséges telek az építkezés céljára rendelkezésére áll és az illetőknek telekkönyvi tulajdonában van ős az építke­zéshez szükséges tőkének (a fel­merülő összes költségeknek) leg­alább 50 százalékával rendel­kezik. Egy-egy jelentkező csak egy bérház állami támogatásában ré­szesülhet és a jelentkezés be­nyújtását megelőzően már meg­kezdett építkezések kedvezmény­ben nem részesíthetők. A jelent­kezések felett a népjóléti minisz­ter határoz. A pénzintézeti központ belá­tása szerint határoz a hitel biz­tosítékául szolgáló fedezet kér­désében és ennek elbírálása után, ha a fedezet kielégítő, az építkezési hitelt foly ószámla alak­jában nyújtja negyedévenként utólagosan számított és a pénz­intézeti központ kívánságára készpénzben fizetendő évi 7.5 százalékos kamat és évi fél szá­zalék jutalék ellenében. A hitelösszeget 15 év alatt évi 6 és egynegyed százalékos és utólagos részletekben kell visszafizetni. JBPÉI .-...88 nyetermelő vidékekről sok földműves napszámos fog Cseh - Szlovákiába utazni, ahová dinnye termesztésre szerződtették őket. — E szerződtetésnek minden­esetre nagy gazdasági jelentő­sége van, mert először jő cseh- valutát hoznak haza a hevesme­gyeiek, másodszor pedig a cseh­szlovákiai dinnye nem fog ár­tani a hevesmegyei dinnye jő- hirének s így nem kell attól sem tartani, hogy megcsappan a dinDye-export. Több feltételt köt ki a minisz­ter az ilyen építkezéseknél. — Legfontosabb az, hogy a köl­csönt igénybevevőknek tulnyo- mőlag kislakásokat kell építeni. Az utca rendje, vagy «jár a baba, jár.» Vettük az alábbi levelet: • Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjuk a közeli és ré­gebbi múltban ismételten is élénk rokonszenvvel emlékezett meg azokról a törekvésekről, melyek az egri főutca vasárnap délutáni gyalogforgalmában valamelyes rendet kívántak teremteni. Ez a tapasztalat indít arra, hogy alábbi megfigyeléseimet rendel­kezésükre bocsássam, magam is egyike lévén a rend fanatikus híveinek. Hogy őszinte legyek, kereken ki kell jelentenem, hogy bizony még csak a közelmúltban is ünnepi délutánokon, ha már ok­vetlenül ki kellett mozdulnom hazulról, nem egyszer inkább körülbujdostam a félvárost, hogy- sem csak egyszer is keresztül­tülekedjem a legnagyobb ma­gyarról elnevezett egri főutca lármás csődületén. Mindnyájan tudjuk, [minő por, kötekedő és trágár beszédek úsztak ott a a levegőben s milyen cik- cakkoa vargabetűket volt kény­telen megtenni az a járókelő, aki esetleg valamely sürgős te­endő okából a város alsó részé­ből, például a híres nevezetes Árnyőkszalába igyekezvén, a a Széchenyi utca forgatagának merészelt nekivágni. Újból és újból vérnek is kellett folynia az egri utcán, hogy hatóságaink a vasárnap délutáni tumultus­ban, ahonnan a kötekedőnek gyakran kiindultak, végre eré­lyesen rendet teremtsenek. A kép­viselőtestület felhívásának en­gedve az államrendőrség helyi kapitányságának vezetője elren­delte tehát, hogy ünnepek dél­utánjain b az ezekkel azonos Egyre nagyobb méreteket ölt • a kanadai kivándorlás. Hevesvármegyéből eddig százan kértek útlevelet Kanadába. — 200—300 kivándorló van előjegyzésben. — Ausztria már nem vonz. — Az utódállamok közül Cseh-Szlovákiába és Romániába utaznak a legtöbben. Rendelet az 1926—27. évi uj lakásépítések végrehaj tás ár ól. Egy-egy jelentkező csak egy bérház építésénél kap állami támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom