Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-05 / 28. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926." február 5 péntek. XLIII óvf. 28 sz. Előfizetési di) postai szállítással t tgp hóra 40.0001E, negyedévre 120.000 K. POLITIES! NAPILAP. Főszerkesztő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. L,8“ inéi vagy ellene? A érv közül, melyekkel a légik mus a maga igazát alá- támas: a, nem a legutolsó: an­nak a ínynek a megállapítása, hogy ennek a közjogi és politikai irányzatnak várát épen a ma­gyarság legádázabb ellenségei ostromolják a leghevesebben. Az ősi törvényeink szerint uralko­dásra hivatott örökös király hazatérését, vagy amint odaát mondják: a Habsburg-restaurá- ciőt, a gyűlöletnek még aljas eszközöki igénybevételére is kész elszántságával igyekeznek meg­hiúsítani az úgynevezett utód­államok. A magyar jogfolytonos­ság helyreállítása, az ezeréves királyság in integrum restitutiő- ja nyilvánvalóan érzékenyen megzavarná a csehek, oláhok, szerbek cirkulusait s az ő érde­keiknek jelentené veszedelmét. A mi érdekeinkre nézve tehát, léyén ezek amazokkal homlok- egyenest ellenkezőek, kétségte­lenül messzemenően előnyös volna a törvényes uralkodó jo­gainak megfelelő helyzet tényle­ges helyreállítása. A legitimiz­mus épen ezért találkozik a kisantant elkeseredett ellenke­zésével s ezért számíthat a »jő szomszédok« élénk rokonszen- vére minden oly törekvés, mely a helytelenül «királykőrdés» cí­men emlegetett inkább külső, mint belső politikai rébuszt a Duna jegéről kiindulva próbálná megoldani. A jóhiszemű, bús fekete ma­gyaroknak ez a naiv csoportja előbb vagy utóbb bizonyára mégis csak tudatára fog ébredni annak a kiáltó ténynek, hogy engesztelhetetlen ellenségeinkkel árúi egy gyékényen. Akkor majd elkövetkezik a politikai szánom- bánom. Ha a kormány helyzetét ma szemügyre vesszük, hasonló je­lenséget fogunk tapasztalni. Míg a keresztény és nemzeti irány­zat képviselői a legsúlyosabb áldozatok árán is fedni iparkod­nak a kormányt a kívülről jövő nyomással szemben, addig ide- benn a parlamenti és világné­zeti baloldal jól összehangolt, hetyke és harsányszavú kórusa tele tüdővel szekundál a rend­í szerváltozást sürgető külföldi sajtóorgánumoknak. « Akik a kritika szabadságát a fennálló rendszerrel szemben is megőriztük éa alkalmaztuk s a hatalom iránti hódolatban valóban nem igyekeztünk fel­olvadni: most kemény szóval mutatunk reá, hogy Bethlen Budapest, február 4. A nem­zetgyűlés mai ülését 3/* 11 óra­kor nyitotta meg \Scitovszky Béla elnök. Az lindemnitás viiájában elsőnek Várnai Dániel szólal félj: A pénzügyminiszter nem in­dokolta meg, -hogy miért kell a kormánynak indemnitás. Rejtett politikai célja van annak, hogy a kormány julius végéig kér felhatalmazást. Az ellenzéknek kötelessége a frankügyről be­szélni. Ezután a tegnap kiadott kommünikével foglalkozik. Ki­fogásolja a kommüniké követ­kező kitételét: [»A párt semmi­féle körülmények között nem engedi meg, hogy új 1918 kö­vetkezzék.« (ügy van! Helyes­lés és) kiáltozások a kormány­párton.) Szomjas Gusztáv : Mért fáj ma­guk nak a mi egységünk? Várnai : Az országnak fáj a maga pártja ! Varsányi Gábor : Csak a zsidó szakszervezetnek fáj! Mi a forra­dalom ellen akarunk védekezni! Várnai: Senki sem akar forra­dalmat ! Szomjas : 1918 ban is azt mond­ták. Maguk forradalmi álláspon­ton vannak. Várnai : A bizalmi kérdést nem lehet vacsora közben elintézni. Kifogásolja, hogy a miniszterel­nök nem tartotta szükségsőges- nek megcáfolni azokat a váda­kat, amelyekkel Nagy Vince illette őt. A kormány iránt bi­zalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Minthogy több szónok nem iratkozott fel, az elnök a vitát bezárja. Dréhr Imre előadó reflektál az elhangzott felszólalásokra. Majd válaszol Szilágyi Lajosnak, aki István kabinetjére, az ellenséges külföldi sajtóval csodálatos összhangban, idebenn a radiká­lis elemek káltanak »feszítsd megc-et. Eggyel több ok a számunkra, hogy a küzdelemben Bethlenék mögött álljunk. C. J. támadta őt azért, mert a Nyu- kosz működéséről bírálatot mon­dott. Kijelenti, hogy nem a nyugdíjas katonatiszteket, hanem a Nyukosz vezetőségét támadta. Ez szerinte uszításaival nyug­talanságot idéz elő a nyugdíjas katonatisztek körében. Kéri a javaslat elfogadását. Búd János pénzügyminiszter válaszol a vita során elhangzott felszólalásokra. Az elhangzott beszédek, mondotta, jórészt a frankügyet érintették. A [frank­ügy a parlamenti bizottság előtt van. A bizottság meg fogja tenni jelentését és a parlamentnek annak idején [módjában lesz le­tárgyalni. Nem áll az, mintha a kormány az indemnitás letár- gyalásával azt célozta volna, hogy esetleg megfossza a nem­zetgyűlést a frankügy-bizottság jelentésének a letárgyalásátől. A kormány az indemnitás benyúj­tásánál ^törvényszerűen járt el. Azonban ő is megfontolandónak tartja, hogy a jövőben ilyen ki­vételes indemnitással^fjűjjön a Ház elé a kormány. Ezt az indemnitást nem lehet példának venni a jövőre nézve, mert ez ^csak ilyen rendkívüli körülmények között történhetett meg. Az ellenzék minden bajá­ért a kormányt [és a pénzügyi politikát teszi felelőssé. Nem akar senkit felelősségre vonni mert annak a politikának a hive, hogy az ellentéteket ki kell kü­szöbölni és ezért tartózkodik a szemrehányásoktól. De amikor őt folytonosan támadják, kény­telen megállapítani azt hogy a felelősség azokat terheli, akik a forradalmon át vitték nyo­morba az országot. (Zajos ellentmondások baloldalt.) Szomjas: Fáj maguknak az igazság! Hedry Lőrinc: A tyúkszemükre léptek. Búd János pénzügyminiszter: Isten csodája és a nemzet életrevalóságá­nak megnyilatkozása az, hogy idáig jöhettünk, ahol most vagyunk. (Állandó ellentmondások a szociálistáknál.) Búd János folytatja: Ha önök­nek joguk van a pénzügyi po­litikát folytonosan felelőssé tenni, akkor nekem is jogom van a tényeket megállapítani. Hedry Lőrinc: A kormánynak jogában van jóvátenni azt, amit önök elrontottak ! Búd: Meg kell állapítani, hogy gazdasági és pénzügyi politi­kánk, amely az [adott helyzetben érvényesül, sikereket mutat fel. A nemzetgyűlés többsége az indemnitási javaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteiben elfogadta. Ezután a kincstári házhaszonré­szesedés megszüntetéséről szóló törvéuyjavaslat tárgyalására tért át a Ház, amelyet Temesváry Imre ismerte­tett : A kormány előreláthatóan öt félévre tervezte a kincstári házhaszonrészesedést.de ezt most meg lehet szüntetni. Kéri a ja­vaslat elfogadását. Beck Lajos, Kabók Lajos, Mala- sics Gáza és Fábián Béla szólnak hozzá a javaslathoz. A cserkésztisztek társadalmi állása. A Cserkész Szövetség érdekes statisztikát állított össze a cser­késztisztekről, társadalmi állásu­kat illetően. Eszerint a cserkész­tiszteknek jelenleg 36%-a tanár, 26%'-a főiskolai hallgató, 10%-a magántisztviselő, 8%-a lelkész, 6°/»-a mérnök, 6°/»-a iparos, 4%-a köztisztviselő, 3%-a kereskedő és 1%-a katona. — A cserkész- tisztek mind érettségizett és ki­képzett emberek, akik önzetlenül léptek a cserkészmozgalom szol­gálatába. cHiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában le a®*® A szociáldemokraták új 1918-at akarnak. Befejezték az indemnitás vitáját. — Drehr Imre a Nyukoszról. — Búd János pénzügyminiszter nagy beszédben válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom