Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-05 / 3. szám

f; Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. január 5. kedd. XLIEI óvf. 3 sz. Előfizetési di] postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Természettudományi kongresszus. A kultuszminiszter következe­tes szilárdsággal halad kultur- programmja megvalósítása felé. Ezen az utón jelentékeny újabb lépés az a természettudományi kongresszus, amely e hő 3-án ment végbe. Ezt megelőzőleg a kultuszminiszter márnyilatkozott azokról az okokról, amelyek szükségessé tették ennek a kon­gresszusnak az összehivását s a nyilatkozat során érdekes meg­figyeléseket közölt az őt meg' interjúvoló újságíróval. Elfogu­latlanul állapította meg, hogy a természettudományok a szellem­tudományokkal szemben bizo- nyos hátrányos helyzetben van­nak, pedig manapság amikor a természettudományok mind na­gyobb szerepet játszanak a né- pék életében, már csak azon technikai lehetőségek miatt is, amelyeket nyújtanak, kell hogy fokozottabb gondot fordítsunk művelésükre. Sajnos, olyan mér­tékben anyagi okok miatt nem siethetünk a természettudomá­nyos kultúra segítségére, mint az kívánatos volna, mégis ez a kongresszus, ahol a szakelőadók megismertethetik azokat a szük­ségleteket, amelyeket kielégíteni szeretnének, hozzá fog járulni a helyzet javulásához. A kultuszminiszter úgy kép­zeli az e téren meginduló mun­kát, hogy ez a kongresszus csak az alapokat fogja lerakni. Ezek az alapok azonban olyanok lesz­nek, hogy további ráépítést le­hetővé tesznek. Vagyis egysé­ges kulturprogrammot állapított meg a kultuszminiszter, amely­nek megvalósulása hosszú éve­ket vesz igénybe, de az egyes fázisok mindig olyanok lesznek, hogy a későbbi szerves fejlődés láncszemeit képezzék. Tudományos intézeteink fel­szerelése országunk szerencsét­len katasztrófája és a nehéz anyagi helyzet folytán nem áll megfelelő nívón, mert egyrészt a legújabb berendezési tárgyak hiányoznak, másrészt pedig ma­guknak az épületeknek az avult- sága is lehetetlenné tesz bizo­nyos fajta kutatásokkal való foglalkozást. A kultuszminiszter három kér­déskomplexumra hívta fel a fi­gyelmet : Az egyik épen az előbb érintett épületkérdés, a másik technikai főiskolánk felszerelé­sének kérdése, a harmadik pedig egy természetrajzi muzeum léte­sítése, amely megfelelő labora­tóriumokkal lenne felszerelve, tudományos kutatások céljaira. Ami főiskolánk felszerelését il­leti, sajnos, az oktatás céljaira szolgáló kísérleti eszközök nem állanak a tudomány mai nívójá­nak megfelelő fokon, így pl. a gőzgép működését olyan model­len mutatják be, amelyet ma már seholsem használnak az üzemek­ben rossz hatásfoka miatt. Fontos volna, hogy u. n. ku­tató intézeteket alapíthassunk külföldi mintára, amelyekben sem előadások, sem demonstrációk nem kapnak helyet, hanem egye­düli céljuk a még meg nem ol­dott tudományos problémákkal való foglalkozás. Az építőipar gyakorlására vo­natkozó törvényjavaslat ellen a mérnöki karban országszerte nagy az elégedetlenség, mert az új törvényjavaslat a mérnökökre nézve nemcsak jogcsorbítő, ha­nem egyenesen jogfosztó és az egyetemet végzett mérnökökkel szemben előnybe helyezi az aránylag sokkal kisebb képzett­ségű és tudású építő-iparosokat. Az egri mérnökök a Mérnöki Kamara átiratára a többek között a következőkben válaszoltak: «Az uj törvényjavaslat újra háttérbe szorítja a mérnököket, nem adja meg azt a jogot ne­kik, mely képzettségük és gya­korlati tudásuk után megilletné őket. Ha a mérnöki társadalom évtizedeken át igazi keresztényi türelemmel viselte is hátraszo- ritott sorsát, ma már mint egy ember fog hihetőleg síkra szállni föltétlenül jogos érdekeinek vé­delmére. Nem akarunk az uj törvény- tervezet minden részével fog­Sajnos, anyagi okok miatt ilyenek felállítására nem gon­dolhatunk, de szükséges, hogy megfelelő kiegészítésekkel lás­suk el a már meglévő tudomá­nyos intézeteket a kutatómunka előmozdítása érdekében. A természettudományi kon­gresszus alkalmával üdvözöljük a kultuszminisztert, aki fárad­hatatlan munkásságával és tet­tekkel bizonyítja be, hogy amit programmjában hirdet, az nem­csak üres sző, hanem minden alkalmat meg is ragad ennek a programmnak a lehetőségek ke­retén belül való megvalósítására. A természettudományok rendkí­vüli fontossága érthetővé és kí­vánatossá tette ezt a kongresz- szust, s most már csak az a kí­vánságunk, hogy az ott elhang­zott programra minél előbb va­lósággá váljék. M. S. íalkozni, annál is inkább sem, mert mi nem akarjuk a más képzettségűek kenyerét elvenni, de viszont óhajtjuk a magunkét megvédeni. Tisztán a mérnöki karnak a törvénytervezetben foglalt néhány sérelmére bátor­kodunk a kamara figyelmét fel­hívni. Nagyon sérelmes a mérnökökre a 13. §. b. pontja, mely szerint a mérnöki oklevél a szakbavágó gyakorlat igazolása mellett sem elegendő az épitőmesteri ipar gyakorlására, hanem még egy előirt írásbeli vizsgálatot kell letenni. Ez a múlttal szemben semmi haladás. A mérnök a műegyetemen a diszépitéstant és középitéstant stb. tanulta, e tárgyakból vizs­gákat, szigorlatot tett és ez ala­pon megszerezte az oklevelet. Nem lehet a műegyetemet eny- nyire lealacsonyítani, hogy ha ott egy mérnök a műegyetem tanári kara előtt bebizonyította szaktudását, hogy azután azt­még egy másik alacsonyabb rendű bizottság felülbírálj a. A tervezett írásbeli vizsga a mérnökökre nézve tehát feltét­len elhagyandó. Kívánják bi­zonyos évi szakbavágó gyakor­lat kimutatását, de egyebet sem­mit. Hasonló irányú a törvényter­vezet 14. §. d) pontjának 2-ik bekezdése is. Ez azt mondja, hogy a keresk, m. kir. Miniszter Ur a törvény életbelépésétől számított 3 év alatt az írásbeli vizsgálat alől felmentheti az olyan mérnököt, aki életének 45-ik életévét be­töltötte és igazolja, hogy az ok­levél megszerzése után, de a törvény életbelépése előtt, leg­alább hat éven át tényleges építési munkakörben szakba- vágő gyakorlatot folytatott. Véleményűnk szerint ez a pont akként módosítandó, hogy a ke­resk. m. kir. Miniszter Ur a szakbavágó gyakorlat igazolása mellett minden esetben engedje el az Írásbeli vizsgát, illetőleg adja meg a képesítést. Mert a tervezet szerint ma egy 40 éves mérnök már nem része­sülhetne az elengedés kedvez­ményeiben. Viszont a 14. §. d) pontja az épitőipariskolát végzettnek meg­adja a jogot, hogy külön szak­vizsga letétele után mélyépítő­mester, azaz mérnök lehessen. — Vagyis az ipariskola mindenre képesít, a műegyetem, a mérnöki oklevél, úgyszólván semmire. Ha a magánvállalkozás, építés terén el akarnak minden jogot, munka­kört a mérnöktől venni, úgy leg­jobb, ha beszüntetik a műegye­temet és az állami állásokba is ipariskolát végzetteket ültetnek. A mai Csonkaországban mély­építőmunka alig akad; ha minden mást ki akarnak a mérnök ke­zéből venni, miből éljen a mér­nök. — Eddig legalább az u. n. mélyépítés érintetlenül fenn volt tartva a mérnöknek, de a ter­vezet szerint bizonyos szakvizsga letétele után bárki mérnök lehet és végezhet mélyépítést. Tiltakoznunk kell a mérnökök rovására történő jogkiterjesztés ellen Is, mert a tervezet szerint a leg­egyszerűbb képzettségű kőmü­Az egri mérnökök tiltakoznak az építőipar gyakorlására vonatkozó törvényjavaslat ellen. írásbeli vizsgálat letételét követelik a mérnököktől. — Az új törvényjavaslat csak az épitőipariskolát végzetteknek kedvez. — Az egri mérnökök felirata a Budapesti Mérnöki Kamarához. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom