Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-05 / 3. szám
f; Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. január 5. kedd. XLIEI óvf. 3 sz. Előfizetési di] postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Természettudományi kongresszus. A kultuszminiszter következetes szilárdsággal halad kultur- programmja megvalósítása felé. Ezen az utón jelentékeny újabb lépés az a természettudományi kongresszus, amely e hő 3-án ment végbe. Ezt megelőzőleg a kultuszminiszter márnyilatkozott azokról az okokról, amelyek szükségessé tették ennek a kongresszusnak az összehivását s a nyilatkozat során érdekes megfigyeléseket közölt az őt meg' interjúvoló újságíróval. Elfogulatlanul állapította meg, hogy a természettudományok a szellemtudományokkal szemben bizo- nyos hátrányos helyzetben vannak, pedig manapság amikor a természettudományok mind nagyobb szerepet játszanak a né- pék életében, már csak azon technikai lehetőségek miatt is, amelyeket nyújtanak, kell hogy fokozottabb gondot fordítsunk művelésükre. Sajnos, olyan mértékben anyagi okok miatt nem siethetünk a természettudományos kultúra segítségére, mint az kívánatos volna, mégis ez a kongresszus, ahol a szakelőadók megismertethetik azokat a szükségleteket, amelyeket kielégíteni szeretnének, hozzá fog járulni a helyzet javulásához. A kultuszminiszter úgy képzeli az e téren meginduló munkát, hogy ez a kongresszus csak az alapokat fogja lerakni. Ezek az alapok azonban olyanok lesznek, hogy további ráépítést lehetővé tesznek. Vagyis egységes kulturprogrammot állapított meg a kultuszminiszter, amelynek megvalósulása hosszú éveket vesz igénybe, de az egyes fázisok mindig olyanok lesznek, hogy a későbbi szerves fejlődés láncszemeit képezzék. Tudományos intézeteink felszerelése országunk szerencsétlen katasztrófája és a nehéz anyagi helyzet folytán nem áll megfelelő nívón, mert egyrészt a legújabb berendezési tárgyak hiányoznak, másrészt pedig maguknak az épületeknek az avult- sága is lehetetlenné tesz bizonyos fajta kutatásokkal való foglalkozást. A kultuszminiszter három kérdéskomplexumra hívta fel a figyelmet : Az egyik épen az előbb érintett épületkérdés, a másik technikai főiskolánk felszerelésének kérdése, a harmadik pedig egy természetrajzi muzeum létesítése, amely megfelelő laboratóriumokkal lenne felszerelve, tudományos kutatások céljaira. Ami főiskolánk felszerelését illeti, sajnos, az oktatás céljaira szolgáló kísérleti eszközök nem állanak a tudomány mai nívójának megfelelő fokon, így pl. a gőzgép működését olyan modellen mutatják be, amelyet ma már seholsem használnak az üzemekben rossz hatásfoka miatt. Fontos volna, hogy u. n. kutató intézeteket alapíthassunk külföldi mintára, amelyekben sem előadások, sem demonstrációk nem kapnak helyet, hanem egyedüli céljuk a még meg nem oldott tudományos problémákkal való foglalkozás. Az építőipar gyakorlására vonatkozó törvényjavaslat ellen a mérnöki karban országszerte nagy az elégedetlenség, mert az új törvényjavaslat a mérnökökre nézve nemcsak jogcsorbítő, hanem egyenesen jogfosztó és az egyetemet végzett mérnökökkel szemben előnybe helyezi az aránylag sokkal kisebb képzettségű és tudású építő-iparosokat. Az egri mérnökök a Mérnöki Kamara átiratára a többek között a következőkben válaszoltak: «Az uj törvényjavaslat újra háttérbe szorítja a mérnököket, nem adja meg azt a jogot nekik, mely képzettségük és gyakorlati tudásuk után megilletné őket. Ha a mérnöki társadalom évtizedeken át igazi keresztényi türelemmel viselte is hátraszo- ritott sorsát, ma már mint egy ember fog hihetőleg síkra szállni föltétlenül jogos érdekeinek védelmére. Nem akarunk az uj törvény- tervezet minden részével fogSajnos, anyagi okok miatt ilyenek felállítására nem gondolhatunk, de szükséges, hogy megfelelő kiegészítésekkel lássuk el a már meglévő tudományos intézeteket a kutatómunka előmozdítása érdekében. A természettudományi kongresszus alkalmával üdvözöljük a kultuszminisztert, aki fáradhatatlan munkásságával és tettekkel bizonyítja be, hogy amit programmjában hirdet, az nemcsak üres sző, hanem minden alkalmat meg is ragad ennek a programmnak a lehetőségek keretén belül való megvalósítására. A természettudományok rendkívüli fontossága érthetővé és kívánatossá tette ezt a kongresz- szust, s most már csak az a kívánságunk, hogy az ott elhangzott programra minél előbb valósággá váljék. M. S. íalkozni, annál is inkább sem, mert mi nem akarjuk a más képzettségűek kenyerét elvenni, de viszont óhajtjuk a magunkét megvédeni. Tisztán a mérnöki karnak a törvénytervezetben foglalt néhány sérelmére bátorkodunk a kamara figyelmét felhívni. Nagyon sérelmes a mérnökökre a 13. §. b. pontja, mely szerint a mérnöki oklevél a szakbavágó gyakorlat igazolása mellett sem elegendő az épitőmesteri ipar gyakorlására, hanem még egy előirt írásbeli vizsgálatot kell letenni. Ez a múlttal szemben semmi haladás. A mérnök a műegyetemen a diszépitéstant és középitéstant stb. tanulta, e tárgyakból vizsgákat, szigorlatot tett és ez alapon megszerezte az oklevelet. Nem lehet a műegyetemet eny- nyire lealacsonyítani, hogy ha ott egy mérnök a műegyetem tanári kara előtt bebizonyította szaktudását, hogy azután aztmég egy másik alacsonyabb rendű bizottság felülbírálj a. A tervezett írásbeli vizsga a mérnökökre nézve tehát feltétlen elhagyandó. Kívánják bizonyos évi szakbavágó gyakorlat kimutatását, de egyebet semmit. Hasonló irányú a törvénytervezet 14. §. d) pontjának 2-ik bekezdése is. Ez azt mondja, hogy a keresk, m. kir. Miniszter Ur a törvény életbelépésétől számított 3 év alatt az írásbeli vizsgálat alől felmentheti az olyan mérnököt, aki életének 45-ik életévét betöltötte és igazolja, hogy az oklevél megszerzése után, de a törvény életbelépése előtt, legalább hat éven át tényleges építési munkakörben szakba- vágő gyakorlatot folytatott. Véleményűnk szerint ez a pont akként módosítandó, hogy a keresk. m. kir. Miniszter Ur a szakbavágó gyakorlat igazolása mellett minden esetben engedje el az Írásbeli vizsgát, illetőleg adja meg a képesítést. Mert a tervezet szerint ma egy 40 éves mérnök már nem részesülhetne az elengedés kedvezményeiben. Viszont a 14. §. d) pontja az épitőipariskolát végzettnek megadja a jogot, hogy külön szakvizsga letétele után mélyépítőmester, azaz mérnök lehessen. — Vagyis az ipariskola mindenre képesít, a műegyetem, a mérnöki oklevél, úgyszólván semmire. Ha a magánvállalkozás, építés terén el akarnak minden jogot, munkakört a mérnöktől venni, úgy legjobb, ha beszüntetik a műegyetemet és az állami állásokba is ipariskolát végzetteket ültetnek. A mai Csonkaországban mélyépítőmunka alig akad; ha minden mást ki akarnak a mérnök kezéből venni, miből éljen a mérnök. — Eddig legalább az u. n. mélyépítés érintetlenül fenn volt tartva a mérnöknek, de a tervezet szerint bizonyos szakvizsga letétele után bárki mérnök lehet és végezhet mélyépítést. Tiltakoznunk kell a mérnökök rovására történő jogkiterjesztés ellen Is, mert a tervezet szerint a legegyszerűbb képzettségű kőmüAz egri mérnökök tiltakoznak az építőipar gyakorlására vonatkozó törvényjavaslat ellen. írásbeli vizsgálat letételét követelik a mérnököktől. — Az új törvényjavaslat csak az épitőipariskolát végzetteknek kedvez. — Az egri mérnökök felirata a Budapesti Mérnöki Kamarához. —
