Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-04 / 27. szám
2 1926. február 4. Választmányi rendes tagok : Csépány Gáza (Hatvan), Csókás István, dr. Kurcs Jakab (Gyöngyös), dr. Schwarcz Arthur, dr. Barsy István, dr. Horváth Mihály, dr. Szokolay Lajos, dr. Brünauer Bálint,dr. Petro Kálmán, dr. Dallos Iván, dr. Bárány Kálmán, dr. Heimler Ede ; választmányi póttagok : dr. Vajda Lipót (Hatvan), dr. Hakkér Béla (Gyöngyös), dr. Szabó Szilárd, dr. Pápai Gyula (Gyöngyös), rdr. Végh József (Tiszafüred), dr. Alföldi Béla. — * A közgyűlés táviratilag üdvözölte újonnan megválasztott (régi) elnökét, dr. Alföldi Dávidot, aki betegsége miatt nem jelenhetett meg a közgyűlésen. Gypszmise Mercier bibornok leikiüdvéért. , Budapest, február 3. (MTI.) Az Uj Nemzedék Írja : Ma délelőtt 10 órakor a Vártemplomban Mészáros János érseki helytartó gyászmisét celebrált Mercier belga bibornok, hercegérsek lelki üdvéért, akinek a pártfogására halmozták el minden jóval a belga szülők a Belgiumban üdülő magyar gyermekeket. A miskolci húsiparosok mozgalmat indítottak a hús fogyasztási adójának leszállítására. Miskolcról jelentik : A miskolci mészárosok közt sok sző esett arról, miképen lehetne a pénzügyminisztert a húsfogyasztás adójának leszállítására is rábírni. A megbeszélések eredményeként, mint értesülünk, a miskolci mészárosok beadványban kérik a pénzügyminisztertől a fogyasztási adók leszállításának a húsra való kiterjesztését is. A mészárosok a Kamara bekapcsolásával akarják mozgalmukat lefolytatni és csatlakozásra hívják fel az ország ősz- szes hűsiparosait is. A mészárosok remélik, hogy akciójuknak sikere lesz. Söröshordó mint fűtőanyag. Az amerikai »Magyarság« legutóbbi száma melankólikus kis hirben ad újabb adatot a »száraz törvény- krónikájához. Milwankeban, az oltani hires Pabst-sörgyár vezetősége a város szegényei között 10 vagon fát osztott szét. A fa — óh elmúlt régi szép idők ! — valamikor mind sörös hordó volt. A sörgyár vezetősége úgy látszik, lemondott a »száraz törvény«- nyel szemben vívott reménytelen küzdelméről és egy nemes gesztussal végleg megszabadult fölöslegessé vált hordőparkjátől. вввя:^аа*н*шазваакаааийа»8г • Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában le EGRI NfljfrTOqAQ/f* te Az alacsony borárak miatt az egri szőlősgazdák egyrésze beszüntette a munkát a szőlőhegyeken. Mi a munkanélküliség oka? — 1925-ben 47 000 hektoliter bor termett Egerben. A polgármester évnegyedes jelentése a sző lögázdaság helyzetéről. s amelyet a következőkben közlünk : »A borárak a külföldi keresEger, február 3. A bortermelés és a szőlőgazdaság válsága a kormányköröket is régóta foglalkoztatja már, de segítségre még mindig nincsenek komoly kilátások. A szőlősgazdák nehéz gazdasági helyzetének tudható be az a meglehetősen nagy arányú munka- nélküliség is, a mely Egerben mindjobban érezteti hatását. A városházán naponta nagyobb számban kereenek munkaalkalmat a földmívesek, akik más években ilyenkor már mind a hegyeken dolgoztak. Az egri szőlősgazdák helyzetéről teljes képet nyújt a polgármester év- negyedes jelentésének ide vonatkozó része, melyet Braun Károly olvasott fel a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén, kedelmi szerződések hiánya és a gyenge minőségű és nagyobb mennyiségű termés miatt kisebb tételekben 2—3 ezer korona, a jobb minőségüeknél 4—5 ezer korona között mozognak. Ez oly alacsony ár, hogy a szőlősgazdák jóformán beszüntették a munkát a szőlőhegyeken és ez okozza a munkanélküliséget is. Ha a bor ára feljebb nem megy és kivitel nem lesz, úgy félő, hogy a szőlőterületek egy része műveletlen marad, mert a jelenlegi borár mellett a munka- és anyagköltséget, valamint a magas adót, a gazda nem birja meg. Az 1925. évben 47,000 hektoliter bor termett Egerben.« • • Összesen nyolcszáz házhelyet osztott ki Egerben az Országos Földbirtokrendezö Bíróság. Eger, február 3. Az O.F.B. Egerben, a legutóbbi ítéletével igénybevett 417 házhellyel együtt, összesen 800 házhelyet osztott ki. Az Érsekkertiéi a Sas-útig terjedő részen igénybevett 261 házhely az érdemesnek elismert kérelmezők közül csak olyanoknak juttatható, akik a városi építkezési szabályrendeletnek a Varga László műszaki tanácsos által készített s Egér város képviselőtestülete által 1925. szeptember 22-én jóváhagyott vároaszabá- lyozás követelményeinek magugat kifejezetten alávetik s erre anyagi erejüknél fogva képesek is. Ha a házhelyeken megindulna az építkezés, rövidesen ezép és modern városrészekkel A mai rendkívül súlyos pénzügyi viszonyok azonban hátráltatják az építkezések megkezdését. A földmivelésügyi miuisz ter ugyan kilátásba helyezte, hogy a beruházási kölcsönből a szegényebb földmiveaak az építkezésre mintegy 50°/o erejéig kölcsönt fognak kapni. De még ilyen kölcsön mellett is sok nehézségbe fog ütközni a házak felépítése. És ugyancsak legalább ilyen hosszú lejáratú kölcsönre van szükség a házhelyhez jutott tisztviselők részére is. Illetékes helyen egyébként azt a véleményt hallotta az Egri Népújság munkatársa, hogy ha az említett 800 házhelynek csak egyharmadán is ház épül, megszűnik Egerben a lakásínség. bővülne Eger. Az új artézi kút fúrása, mint Bese fúrómester mondja, most érkezett a legnehezebb ponthoz. Ugyanúgy, ahogy eddig fúrtak és csöveztek, most tovább fúrnak és csöveznek lefelé egészen addig, amig agyagréteget találnak, ebbe nyomják bele a cső-' vet és igy elzárják vele a vizet. Később a csőnek azt a részé», ahol a vizréteg van, fölhaeitják, és ekkor újból ömleni fog a víz. Ekkor a mostani cső belső oldalát három centiméter vastag vörösfenyőfallal bélelik ki. A vöröefenyőfalat ónozott vörös- réztokokkal látják el, az ónozott vörösréz tudniillik nem rozsdásodik Most körülbelül 50 méter mélységben kemény kavicsréteg- ben halad a fúró. Ébben a rétegben úgy a fúrás, mint a csövezés igen nehéz, azonkivül a munkásoknak állandóan viz csorog a nyakuk közé. Mindezek ellenére néhány héten belül készen fog állni a vízvezeték első artézi kútja, mely páratlan bőségben ontja magából a melegvizet. Az Emericana főiskolai diákszövetség Agria corporatiőja f. hó 10 én a Katholikus Kör ter- meiben'családiae teaestélyt tart. Az agglegénység megrövidíti a férfiak életét — mondja egy svéd tudós. Hissmann Niels stockholmi tudós — mint Stockholmból jelentik — statisztikai adatok alapján kimutatta, hogy az agglegények között sokkal nagyobb a halandóság, mint a házas- emberek között. — A statisztikának ez az eredménye — magyarázta a professzor — igen könnyen érthető, ha csak egy pillantást "vetünk azokra a körülményekre, amelyek az agg- legénységet előidézik. Ezután hosszasan kifejtette azt a furcsa teóriát, hogy az agglegény volta- képen • maradék.» Olyan férfiak maradnak agglegények, akik a nőknek nem kellenek. Az agglegények abban a nagy kiválogatásban, amely a házasságot megelőzi, kétségtelenül alulmaradtak, más szóval nem kellettek a nőknek. Az ilyen férfi természetszerűen alsóbbrendű úgy fizikailag, mint szellemileg. Ugyancsak magától értetődő, hogy az ilyen férfi kevésbbé ellentállő, mint az a másik, akit házasságra alkalmasnak találtak. Ez az oka annak — úgymond — amiért az agglegények életkora átlagban rövidebb, mint a házasembereké. A professzor indokolása érthető feltűnést keltett, mert hiszen ez az indokolás merőben ellenkezik a köztudattal. A professzor indokolása érthető feltűnést keltett, mert hiszen ez az indokolás merőben ellenkezik a kőztudattal, A köztudat eddig azt hitte, hogy az agglegény azért maradt agglegénynek, mert nem akart megháza- Eodni, nem pedig azért, mert a nők nem akartak róla tudni. Igen való színű, hogy Hissmann professzor statisztikája körül még igen sok tinta és sző fog folyni. Repülőgép — óránkint ötszáz kilométeres sebességgel. A levegő madarai, amelyeket az emberi tudás hozott létre, ed- digelé óránként 150—200 kilométert tudtak hátrahagyni. — Mint Berlinből jelentik, a Jun- kers-müvek olyan repülőgépet állítottak elő, amelynek őrán- kinti sebessége 486.4 kilométer. T íz évvel ezelőtt 100 kilométert tudott átrepülni; tiz év alatt tehát megötszörözte sebességét. — A vonat erre |nem volt képes, mert a jlegutőbbi évtizedben a gyorsaságát csak 50 százalékkal emelte. Sőt a Junkers-müvek vezetősége mest arra törekszik, hogy óránkint 500 kilométert hátrahagyó csodamadarat hozzon létre.
