Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-07 / 253. szám

1 2 A gimnázium Szent Imre ünnepélye. Hagyományos fénnyel ünne­pelte nov. 5-én csütörtök délután a Mária Kongregáció rendezésé­ben a ciszt. rend egri Szt. Bar­nát gimnázium ifjúsága Szent Imre napját. Harsonák örömé­ből, lágyan csengő melódiákból gyermek, férfi szívből pattant lelkesedésből font élő koszorút nagy védőszentjének tisztele­tére. A szent királyi ifjú iránti, tisztelet és lelkesedés varázsolta ünnepi teremmé a bordás falu tornatermet, szöktette virágba, zászlődíszbe a csupasz falakat. Az *. ifjúság buzgalmából emelt koronadiszes emelvényen hang­zott el Flotou Allessandro Stra- della lágyan induló, majd játszi örömmel szökellő dallama hir­detve dr. Kalovits Alajos precíz, áldozatos munkáját. Az emelkedett hangulatba szé­pen illett »Szent Imre látomása«, a legszebb áldozat, a szűzi lili­om választásának költői leírása, melyet Burghardt László sza­valata varázsolt elénk. A Szt. Imre-ének áhítatra intő dallama gyönyörű dicsérő himnuszig emelkedett Ssölgyémy Ferenc, Ferenc József nevelőintézeti kor­mányzónak tiszteletreméltőan katholikus férfiúnak ajkán. Nem a szép ruhás királyfit ünnepelte az erények gyönyörű öltönyét ragyogtatta benne, az áldozatos lélek égbetörő diadalát. A kegyelemmel telitett, fehér- lelkű ifjút dicsőitette, kinek nyo­mában a világban egyedül biz­tos támaszpontot adó egyenes katholikus jellem fakad. Boldog­nak hirdeti az ifjúságot, mely Szt. Imre szentségének évezre­det áttörő fényében fejlesztheti virágba, gyümölcsbe, boldog jö­vőbe kívánkozó erejét. Az ifjú­ságért aggódó szeretete, mele­gen érző szive csengeti kellemes szavában. A közönségnek Hel- wig Lukács gordonka- ős Wer­ner Sándor zongorajáték alatti feszülő figyelme tetszésének volt kedves megnyilatkozása. Dorcsák Imre nagy tetszéssel fogadott szavalata után az ének­kar »Imá«-ja csendült meg a gömbölyű gyermekajkakon.mely- ben a halk áhitat ölelkezett a himnusz kicsengő erejével Rássy Paulin dirigáló vesszeje alatt. A fúvós zenekarnak szintén Rássy Paulin dirigálásában lendülettel játszott Hunyady.iudulóját ki­törő tapsviharral jutalmazta meg a közönség s Demény Serenad- ját csalta ki a kartól. V—y. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I« EGRI NÉPÚJSÁG Interjú Braun Károly főjegyzővel. Braun főjegyző a közigazgatási bíróság ítéletéről. — A képviselő- testület több tagja indítványozza, hogy ezidőszerint ne töltsék be a főjegyzői állást. — Kivezető utat keresnek az összeférhetet­lenség megszüntetésére. Megírtuk, hogy Braun Károly városi főjegyző I megválasztását a köz­igazgatási bíróság meg­semmisítette. A bíróság Ítéletét Braun Károly főjegyző ma délelőtt kapta kézhez. Az Egri Népúj­ság munkatársa ebből az alkalomból beszélge­tést folytatott Braun Ká­rollyal, aki az ítélet in­dokolására vonatkozóan a következőket monddtta: — Amint az már ismeretes, a közigazgatási bíróság Braun Viktor közpénztárnokká való megválasztása révén előállott összeférhetetlenség cimén sem­misítette meg a választást. Az ide­vonatkozó indokolás kimondja, hogy bár eddig inkompatibili­tás esetén mindig a kisebb ál­lású egyén megválasztását ha­tálytalanította, ebben az esetben az én megválasztatásomat kel­lett megsemmisítenie, mert Braun Viktor megválasztott adó­pénztárnok s így az összefér­hetetlenség közte és a főjegyző között ugyancsak fennáll. — Én ^'panaszomban kifejtet­tem, hogy az 1912-es törvény megszabja, hogy pénztárnok csak érettségizett ember lehet. A városi szabályrendelet azon­ban, mivel akkor 'a városnak megfelelően képesített hivatal­nokai nem voltak, úgy enyhí­tette a törvény szigorát, hogy a megválasztott pénztárnoknak a megválasztásától számított egy éven belül meg kell szereznie kereskedelmi [érettségit. Braun Viktornak kvalifikációja nincsen. Ót 1914 ben választották meg adőpénztárnokká; azonban a szabályrendelet által megszabott egy esztendő alatt nem tett ele­get a képesítésre vonatkozó tör­vényes rendelkezésnek. Az adő- pénztárnok hivatali működése tehát 1915 óta illegitim volt és mulasztás terheli az illetékes tényezőt, aki abban az időben a városi szabályrendelet köte­lező utasításait figyelmen kívül hagyta. Tehát panaszomban ki­fejtettem, hogy Braun Viktor megválasztása [nélkülözte a tör­vényes kereteket. — A közigazgatási bíróság a panasznak nem adott helyet, mert Braun Viktor — úgymond — már az 1912-es törvény életbe­lépése előtt városi tisztviselő volt s a törvény pedig mindenekelőtt a volt tisztviselőknek akart vé­delmet nyújtani, amikor « szer­zett jogokat akceptálta. így te­hát Braun Viktor jogerősen meg­választott adó-, illetve közpénz­tárnok. — Ez az indokolás ebben a formájában megállja a helyét csak az okoskodás alapját hi­bázta el, nyilván tájékozatlanság­ból. A kiinduló szál az lenne, hogy Braun Viktor városi tiszt­viselő volt az 1912 es törvény hatálybalépése előtt. Pedig ez nem áll, mert Braun Viktor csupán ideiglenes pénz- beszedő volt. Az ideiglenes pénz- beszedő pedig tudtommal nincsen és nem is volt a tisztviselői státusban. — Ez nem önkényes megálla­pítás, hanem szigorú tény. És ezen az alapon fogom az ügy újrafelv ételét kérni. Ezeket mondotta Braun Ká­roly főjegyző. A közigazgatási bíróság ítélete kapcsán már most egy űj főjegyző választása kerülne előtérbe, azonban amint értesülünk, a képviselőtestület több te­kintélyes tagja indítványt fog a közgyűlés elé terjesz­teni, amelyben javasolják, hogy a főjegyzői állást a legközelebbi tisztújításig ne töltsék be. Megindult egy másik mozga­lom is, mely Braun Károly tiszteletre méltó érdemeit az örökös főjegyzői állással akarja jutalmazni és kivezető utat keres az össze­férhetetlenség megszüntetésére. A képviselőtestület tekintélyes többsége Braun Károly mellett foglal állást • a város polgár­sága megható tüntető összejö­vetelekben fejezi ki rokonezen- vét Braun Károly iránt. Tegnap este a Hatvani \negyed olvasó­körében volt impozáns méretű értekezlet, amelyen a környék­beli polgárság ímeleg ragaszko­dásáról, bizalmáról és további kitartó együttérzéséről biztosí­totta Eger város népszerű és közszeretetben álló főjegyzőjét. iKjEwsmMaaagB» aaagaaas^saaHsBBB Szombathelyen leszállítják a munkabéreket. Szombathelyről írják : Az it­teni munkapiac helyzete a leg­utóbbi időben rendkívüli mér­tékben rosszabbodott. így pél­dául a Pohl-féle nagy gépgyár már a múlt héten 20—25°/t-kal szállította le a munkabéreket, hat téglagyár helyett csak kettő dolgozik teljes üzemmel, a többi nagymértékben redukálta üze­mét. Igen rövid idő alatt mint­egy 200 munkás maradt kenyér nélkül. A gyárosok a redukciót azzal indokolják, hogy az épít­kezések megcsappanásával ter­mékeiknek nem találnak piacot. 1925 november 7. Mi újság? — A japán császárné 3000 svájci frankot adományozott a a Magyar Vöröskereszt Egye­sületnek. — A minisztertanács a hadi- kölcsönök valorizációját tárgyal­ta. Búd János bejelentette az egységes párt értekezletén, hogy nem lesz valorizáció. — Letenyén Somogyi Béla fajvédő jelöltet választották meg képviselőnek. Megfúrták a szegedi személy- vonatot Kecskemét közelében. Szegedről írják: Tegnap este a 720-as személyvonat igen sok postacsomagot szállított, úgy hogy a Szegedre címzett kül­deményeket külön teherkocsira tették, amelyet Budapesten le­plombáltak, a vonat végére kap­csoltak. A kísérő poataaltiszt Cegléd—Kecskemét között meg­vizsgálta a kocsit és rendben találta. Mikorra a vonat Szegedre érkezett, a kocsi oldalán négy- szögletes rés volt fúrva s azon keresztül több csomag eltűnt. A megfúrást Kecskemét után követték el, még pedig igen gyakorlottan és valószínűleg me­net közben, mert Cegléden kivül a vonat sehol sem állt hosszabb ideig. A vakmerő rablás tetteseit nyomozzák. Színigazgatóból könyvügynök. Miskolcról Írják : Heltai Hugó, a koncessziójától megfosztott volt nyíregyházi színigazgató, amíg újból elnyeri az igazgatói enge­délyt, Gárdonyi Géza összmun­káinak terjesztését vállalta ma­gára. Szabász, aki nemcsak a kuncsaftot, ds a mestert is kiszabta a szövetből. Kecskemétről Írják: Bállá Fe­renc szabősegéd került tegnap a kir. törvényszéken Orbán János egyesbirő elé. Bállá Félegyházán szabász volt a Rehák szabócég­nél, amely feljelentést tett ellene. A tárgyaláson beigazolődott.hogy a szabász — aki már többször volt büntetve — kitünően értette a szakmáját, csak a ruhához érthetetlenül sok szövetet hasz­nált el. Mégis megtörtént az, hogy bár alaposan nekieresztette nagy- ollóját az anyagnak, a ruha szűk lett, a kuncsaftot kiszabta belőle. Rehák egyszer aztán ráunt a dologra s megfigyelte, hogy a szövetből csaknem minden eset­ben «elesik» 40—50 cm. arai úgy elesik, hogy nyoma sem marad. Sem a raktárban, sem a hulla­dékok közt, sem pedig az elké­szült ruhán. Az élelmes szabász ezeket zugforgalomban értéke­sítette s ezért 6 hónapi börtönt kapott, amelyben megnyugodott s az jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom