Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-01 / 248. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korooa. Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A közigazgatási birőság megsemmisítette az egri főjegyzőválasztást. Ezentúl nem a főjegyző lesz Egerben a polgármesterhelyettes, Mint a csillagos ég tűkörképe, olyan szépnek lát­szik ma este a magasból a Föld. Olyan széppé varázsolja a sze­retet és Kegyelet gyertyáinak millió és millió apró reszkető lángja. És mint az égen a csillagok, úgy rajzanak, úgy ragyognak lelkűnkbe elhunytjaink, édes ha- lottaink visszasiratott emlékei. Festő nem festett, költő nem álmodott lelketfogőbb, ciodá- •abb őszi estét, mint a Minden­szentek gyertyafénye» estéje künn a temetőkben. Nem ember csinálja ezt az estét, hanem Is­ten, a lélek, a kegyelet, az em­lékek és a szív, közösen. Halot­tak estéje; emlékek sápadt fé­nyű nagy ideje; titkok hordo­zója; Borsunk intője, figyelmez­tetője vagy, mikor reánk bo­rulsz és beléd olvad a lelkünkj »Nincsenek halottak!« Nincse­nek ők a temetőkben. A teme­tőkben csak őszi rózsák és kri­zantémok, csak illat és emlékek vannak. A holtak az égben és a szivünkben élnek. És mégis a temetőbe megyünk ős a bús ra- gyogáeu őszt estén nekik hődo lünk, akik elmentek .. . Ebben a mély, kegyeletei őr­zésben egy a földkerekség min­den népe, az egész emberiség. Mindenkinek van, akire gyer­tyák lobogása mellett szeretet­tel, hálával, fájón gondoljon. Mindenkit vár a felvirágozott, a gyertyák világosságában tün­döklő temetőkben szülőinek, hit-, vesének, gyermekeinek vagy ro­konainak sírja. — És tiszta és őszinte és emberi a bánat ezen az estén. És önkéntfakadő köny- nyek igazgyöngyei közűi száll fel szent ima az Úr trónusához a megholt hívekért . . . De mi magyarok vagyunk. Nekünk kettős ez az ünnep is. Mielőtt elvonulnánk, kiki az övéi­nek drága emlékéhez; kiki a sajáthalottaihoz; mindannyiunk közös halottainak sírját, a haza halott hőseinek a sírját látogas­suk meg. És a halott hősök ham­vai fölött, dicsőséges emlékeik felidézésével, tegyünk szent fo­gadalmat, hogy az áldozatos ha­zaszeretetnek bátor példáit kö­vetni fogjuk és az őbabéros ösvé­nyeikre lépünk mi is, ha üt az óra. Mert el kell jönnie hamarosan az űj nagy időknek, amikor új csodák esnek a magyar ég alatt; amikor szélvészes iramban meg- indúl az új nemzedék új hon­foglalásra. És magyar irrenden- ta ajkakon születik újjá a Ga- ribaldi-himnusz a Tátra tövén, Erdély völgyeiben, Bácska és Bánát síkjain : Kinyílnak a sírok, ki kelnek a holtak: Itt jönnek, e földnek kik mártírjai voltak. ., El a hazából 1 El, idegen I Kelemen Andor. hanem a kepviselőtestület külön Eger, 1925. október 31. A városi képviselőtestület köz­gyűlését délután 3 órakor nyi­totta megTrakGéza polgármester. Braun Károly városi főjegyző felolvassa az évnegyedes jelen­tést, mely hű tükrét adja a vá­ros közgazdasági, pénzügyi, köz­igazgatási és mezőgazdasági helyzetének. Sós Mihály a közüzemeket kri­tizálja és kéri, hogy a közüze­mek évi zárszámadását ezután sokszorosítva osszák szét a kép­viselők között éppúgy, mint a villanytelep zárszámadását. Trak Géza polgármester fel­világosító szavai után az indít­ványt elfogadják. Frank Tivadar előadja, hogy a szervezkedési szabályrendelet egyik pontjának módosítására a polgármester a következő ja­vaslatot terjesztette be: Biztos értesülése van róla, hogy a közigazgatási bíróság Braun Károly főjegyző választását meg­semmisítette és az összeférhe­tetlenséget Braun Viktor köz­pénztárnok javára mondotta ki. Minthogy ilyen módon a fő­jegyzői állás újból választás alá kerül, a béke érdekében azt akarja elérni a polgármes­ter a szabályrendelet módosítá­sával, hogy Braun Károly, aki a városi képviselőtestület egy nagytöbbségének bizalmát bírja, ha már nem is lehet főjegyző, mégis továbbra is második tiszt­viselője lehessen Eger városá­nak. Ezért úgy módosítanák a szabályrendeletet hogy szentúi nem a főjegyző lenne a polgármester helyettese, hanem tisztújitástól tisztujításig a ta­nácsnokok közül választanák meg a helyettes polgármestert. A polgármester egyébként már 50 tagú bizottságot hívott össze a hét folyamán a képviselőtes­tület tagjaiból ennek a kérdés­nek megvitatására, mely egyhan­gúan magáévá tette az előter­jesztett javsslatot. Frank előterjesztését igen nagy zajjal fogadják a képviselők. Tóth Csepreghy András: Az ötven tagú értekezlet nem egy­hangúan fogadta el a javaslatot. Ha annyit sem érdemiünk meg, hogy egy tőlünk kedvelt tiszt­viselő legyen a főjegyzőnk, ak­kor harcolunk a végletekig. (A földmives és iparos kép­viselők oldaláról harsányan él- jenzik Braun Károlyt.) Vlda Ferenc: Szomorúan kon­statálja, Braun Károly nem le­het főjegyző. Ebben nem nyug­polgármesterhelyettest választ. szanak meg ő és társai sem. Ezentúl annál nagyobb bizalom­mal viseltetnek Braun Károly iránt. (Éljenzés.) _ Dr. Preszler József: Az a kér­dés, hogy kielégíti-e ez a meg­oldás Braun Károlyt. (Bayer Henrik közbeszól: Nem elégíti ki !) Mert ellenkező esetben kéri a polgármestert, hogy keressen más megoldást a város békéje érdekében. Budapest. Több ma megjelent napilapban valószínűleg téves információ alapján azt a hirt olvassuk, hogy a hadi kölcsö­nöknek bizonyos %-ban való valorizálását tervezi a kormány. Illetékes helyről felvilágosították a Magyar Távirati Irodát, hogy Budapest, október hó 31. A mai nemzetgyűlést ünnepélyes csendben nyitotta meg Szcitov- szky Béla elnök. A gyűlésen a kormány tagjai valamennyien jelen voltak, és a nemzetgyűlés sötétlett az ünneplőbe öltözött képviselők csoportjától. A halottak emlékének szentel­jük mai ülésünket, mondotta Scitovszky Béla elnök, hogy ke­gyeletünk érzésével és szerető­iünkkel adózzunk a magyar hő­söknek, s hogy a nemzetgyűlés tagjainak és alkalmazottainak hősi haláláról és Tisza István és Návay Lajos vértanuságáről megemlékezzünk. Az emlékművek leleplezéséig az elnök a tárgyalást felfüggeszti. A kormány tagjai valamint a képviselők a Ház elnökségével átvonultak ezután a delegáciős terem előtti folyosóra, ahol elhe­lyezkedtek és Huszár Károly té­pett fel a jobboldali emléktábla előtti emelvényre és elmondotta ünnepi beszédét. A magyar nemzetgyűlés szék­házának és a törvényhozásnak 13 hősi halottjának az emlékét ércbe öntöttük. Megint 13 vér­tanúja van a magyar nemzetnek, akiknek életét ádáz tusákban vette el az ellenség. Neveik mint örök csillagok gyulnak ki most, mikor a lepel lehull e művészi alkotásról. Hallgássátok meg a harctéri sírokból felhangzó sut­togásukat. A halál az élet taní­tója. Nem igaz magyar az, aki s Szabó Szilárd dr.: A polgár­mester úr volt az első, aki a közigazgatási birőság ítéletét sérelmesnek találta Braun Ká­rolyra. Azért gondoskodott róla, hogy a polgármester után to­vábbra is első tisztviselője le­hessen a városnak. Amennyiben az ítélet olyan lesz, hogy Braun Károly ismét pályázhat a fő­jegyzői állásra, a mostani javas­lat semmi akadályt nem gördít az elé, hogy újból megválasszák. Alföldi Béla dr., Hevesi Zol­tán dr., Lipesey Péter dr., Nagy László és Preszler Ármin fel­szólalásai után a többség elfo­gadta a polgármester javaslatát. a valorizációs javaslat elkészült ugyan és a legközelebbi napok­ban a Ház elé terjesztik, alaptalan azonban az a hi* resztelés, mintha ezalatt a hadi- kölcBönök bizonyos százalékú valorizációját értenék. a hősi sírnál csak a lemondás őszi illatát érzi, és satnya az a nemzedék, amely a Finis Hun- gariae jelszavát hallja. Na si­rassátok meg azokat, a kik di­csőül meghaltak a hazáért, azo­kat sirassátok meg, kik nem tudnak dicsőül élni. Miután lehűlt a lepel, a Tisza István és Nagy Lajos emlékét megörökítő baloldali emléktábla előtt mondotta el beszédét Zsit- vay Tibor: Nyugat és kelet határmesgyő- jén áll rendületlenül a magyar nemzet. Kaiét és Nyugat tragi­kus erői feszítenek bennünket. Ez a feszültség szüii meg azo­kat a kristály szellemeket, ami­lyenek voltak Tisza István s Návay LajoB. Tisza István a leg­nagyobb jellemek közül volt. Návay egy fejjel magaslik ki kortársai közül. Mindig csak a közjó érdekében dolgozott. Tisza István fanatikusan sze­rette nemzetét és hitte, hogy el fogja hárítani végzetét. A sors különös tragikumának véljük 'azt, hogy mialatt teljes meggyőződéssel szálltak síkra al­kotó törekvéseikkeLfellángolt új­ból a régi politika." Tisza István és Návay egy helyről jöttek, az önzetlenség és hazaszeretet legtermékenyebb talajából, a történelmi magyar közép osztályból. Egy céljuk volt: a magyarnem­zet egyetemes érdekeinek meg­Nem valorizálják a hadikölcsönöket. Hősi halottak és vértanúk emlékének hódolt ma délelőtt a magyar képviselő ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom