Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-16 / 234. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 16. Klebelsberg gróf Berlinben. Berlin, október 15. (MTI.) Klebelsberg Kuqó gróf vallás- é# közoktatásügyi miniszter berlini látogatása alkalmából, október 22-Őn az Állami Operaházban ünnepi díszelőadást tartanak. A műsoron Liszt Ferenc rapszódiája, Kleber vezényletével és Schilling Mona Lizája a szerző vezényletével szerepel. Baranya vármegye a községi választások elrendelését kéri a kormánytól. Pécsről jelentik: Baranya vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülésén az alispáni jelentés kapcsán Muszti István kérte a községi választásoknak Baranyában való megejtSsét, amint ez már más vármegyében is megtörtént. Az utolsó választás 14 év előtt volt, azóta férfikorba jutott az akkori fiatalság, vágyik és joga is van a köz- szereplésre, viszont az akkor megválasztott községi képviselőtestület tagjainak nagy része már elhalt. Szily Tamás szerint ez csak törvénnyel volna megoldható. Erre Mándy Sámuel azt javasolta, írjon fel a közigazgatási bizottság, nyújtson be a kormány egy szakaszos törvény- javaslatot, hogy a régi választójog alapjan megejthető legyen a községi választás. Ehhez az alispán és a főispán is hozzájárultak. IBS.tSat 833*5: «S39S5Esa 3stsas*gEssitsasK; Pillanatfelvételek az oláhok kisded játékairól. Az oláh »hódítók« uap-nap mellett újabb meglepetéseket tartogatnak agyonsanyargatott véreink számára. Kiforgatják Vagyonukból, elrabolják iskoláikat, szinte megbirkőzhatailan akadályversennyé teszik fiaik számára a magasabb iskolai képzettség megszerzését, most pedig még a kolduskenyeret is ki akarják venni a magyar tisztviselők szájából. Mint egy Erdélyből most érkezett kereskedő mondotta, a legközelebbi lépés az lesz, hogy kicserélik a még meglevő kevés számú magyar tisztviselőt a re- gátbeli tisztviselőkkel. Hivatalos forrásból utasították a közigazgatás vezetőit arra is, hogy azok a magyar tisztviselők, akik jelen állomáshelyükön nem abszolút nélkülözhetetlenek, sürgősen összeirandők, hogy ellenük az eljárást, már tudniillik az elbocsátási eljárást megindítsák. Többen a magyar tisztviselők közül úgy akarták az áthelyezést elkerülni, hogy kérték a nyugdijbahelyezésüket. Ezt a kérést azonban visszautasították a hatóságok s most ezek a tisztviselők a legképtetenebb vek- zációknak vannak kitéve. Mint megállapítható, magasállásu'tiszt- viselő szóbeli nyugdíjba helyezési kérését így intézte el a hivatal főnöke: — Hány éve szolgál? — 35 éve. — És nem tudott annyit gyűjteni, hogy most ne legyen szüksége nyugdíjra? Miskolcról jelentik: Szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott az egyesült Borsod és Gömör- vármegye törvényhatósági bizottsága és ez alkalommai az ősi székház közgyűlési [terme tanu- helye lett a vármegyék autonómiájához való ragaszkodásnak, mely — mint a közgyűlés mutatta — még mindég él a megyebizottsági tagokban. A rendkívüli közgyűlést megelőzőleg délelőtt ^10 órakor az állandó választmány ülésezett. Az ülésen az alispán utasítására a szükségessé vált pótköltségvetést Kovács Imre vármegyei számvevőségi főnök terjesztette elő. A rendelet a vármegyére betegápolás! költség címén 4.034 milliót, gyermekvédelmi költség címén 1.534 milliót, összesen 5 568 milliót rótt ki. Ezen összeg felét, 2784 milliót még ebben az évben pótköltségvetésben kell fedezni, mely újabb 9 1 százalék községi hozzájárulást tesz szükségessé. Zsóry György alispán felszólalásában arra mutatott rá, hogy mit jelent az uj teher az egyes községeknek. Még ebben az évben a pótköltségelőirányzat szerint Mezőkövesdnek 185, Mezőcsátnak 62, Disznóshorvátnak 80, Edelény- nek 26, Diósgyőrnek 75 millió koronát kellene fizetni félévi hozzájárulás fejében. Ezután Tarnay Gyula dr. terjesztette elő a maga és társai nevében a következő határozati javaslatot: — Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyesült vármegyék közönsége az előterjesztett pótköltségvetést nem fogadja el, sőt tiltakozik a 4100—925 M. E. számú kormányrendelet, valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 117.611—925. P. M. pénzügyminiszteri és 95.410—III. 1925. bel ügyminiszteri rendeletek ellen, mert e rendeletek törvényes végrehajthatósága tekintetében aggályai vannasr, azokat végre nem hajija és az 1886. évi XXI. törvénycikk 19. §-ában nyugvó joga alapján ezen sérelmes rendeletek visszavonása iránt a kormányhoz feliratot intéz. — Ez a szellem — a hivatalos román szellem, Megtörtént, hogy a galaci állomásfőnökség megüresedett. Egy román vasúti tisztviselő felajánlott formálisan fél millió leit a kereskedelmi miniszternek, azzal a kikötéssel, hogy a galaci főnökségről öt éven belül nem mozdítható el. — Azon esetre, ha ezen feliratnak nem lenne meg a kívánt eredménye és a belügyminiszter a sérelmezett betegápolási és gyermekmenhelyi költségeket a megyei költségvetésbe hivatalból beállítaná, a törvényhatósági bizottság már most elhatározta, hogy ezen eljárást az 1908. évi LX. törvénycikk 5. paragrafusá- I ban biztosított jogánál fogva a amelyen franciaországi utjának átéléseit idézte fel újra: Magam előtt látom a polgár- mestert amint néhány száz mért- földnyire Páristól beszél nekünk, ámulő együgyü falusiaknak a csonkahaza egyetlen ép hegyláncának a tövében. Mintha önmagának is mese volna. Mert furcsa az és hihetetlennek látszik, hogy egy nemzet porig alázzon, megtizedeljen népeket, földuljon országokat ás azután nemzetközi kongresszusokra invitálja meg legyűrt rabszolgáit, akiknek a nyakába jármot tett, amelynek a zsinegét ő tartja és összetartásról, nemzetközi harmóniáról beszéljen. Hát ez az, ami hihetetlen és meseszerü, ami csodálatos volt nekünk egyenes, szókimondó magyar falusiaknak, akik még nem értünk a ravaszsághoz. Nagy félkörben ülve cigaretta- és azivarsző mellett hallgattuk a polgármestert. A Mont Parnass», a Quartier Latin, a Rotonde. — . . . Mert Pária mulat, táncol, Páris élete végnélküli farsang. A Mont Parnasse-on s a Quartier Latin diáknegyedében, de a fényes buolevarde-ok kávé- házaiban, mulató helyiségeiben is mindennapos a bél; a parketten ragyog a párisi nő csillaga és ott is áldozik le. A párisi nő értéke igen lecsökkent s magával rántotta a magyar királyi közigazgatási bírósághoz megpanaszolja és a panasznak ezen határozat indokai alapján való beadására a vármegye alispánját már most utasítja. — Végül hasonló állásfoglalásra felszólítják a többi törvényhatóságokat is. Ezt a javaslatot 30-an írták alá, köztük Bottlik István báró, Ragályi Balassa Ferenc báró, Bottlik József, Melczer László, Brezovay László és mások. A javaslatot az állandó választmány egyhangúan elfogadta s igy a pótköltségvetés helyett ez e javaslat került a közgyűlés elé. A közgyűlést, pontban 11 órakor nyitotta meg Sóldos Béla dr. főispán. A Nemzeti Hiszekegy elmondása után vitéz Görgey László dr. főjegyző terjesztette elő az állandó választmány fent ismertetett javaslatát. A javaslatot a maga és társai nevében Tarnay Gyula dr. indokolta. ja volt. S meg is néztük. Pántnak összehasonlíthatatlanul nagyobb és zajosabb az éjszakai élete, mint Budapestnek. S ez az örökös lumpolás rányomja a bélyegét az útcák forgalmára is. A boulevarde-okon csak tiz őrá tájban kezd ébredni Párizs. — A gall főváros jobbára az idegen forgalomból él. Békében 3 millió volt a lakosainak száma, most 4 és fél millió, Ez a szám a vidék beszüremlésőt példázza. Jellemző, hogy az úi Franciaország alkotásaiból nem láttunk semmit. S megállapítottuk, hogy köz- tisztasági szempontból nagyon is kifogásolható. Párizs nem tiszta város. Régi fényének visz- szaverődésében él, amely Trianon és Versailles felől a napkirályok tudományokban és művészetekben gazdag korszakát hirdeti. A párizsi boulevarde azonban figyelmet érdemel. Állandóan kátrányozzák, tükörfényes, sima és esténként megcsillannak benne az autók lámpái, mint a parketten egy csodálatosan mozgő- imbolygő csillár. 25 000 autó tülköl a francia fővárosban, ami roppant megnehezíti a forgalmat, úgy annyira, hogy vagy mm** Borsodvármegye közgyűlése a kormány rendeletével szemben egyhangú határozatban megtagadta a betegápolási költségek fizetését Feliratban kérik a sérelmes rendelet visszavonását. — Ha a feliratnak nem lenne meg a kívánt eredménye, akkor a vármegye a közigazgatási bírósághoz panaszolja be a belügyminiszter eljárását.
