Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-11 / 256. szám
Ara 20 00, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. november 11. szerda. XLIL évf. 256 sz. Történelmi szükségszerűség. Ma vettük a hirt srról, hogy Dúca, román külügyminiszter, a bukaresti szenátusban nyilatkozatot tett Románia általános külpolitikai helyzetéről s ennek kapcsán államának Magyaror- szághoz való viszonyáról is. — Felrőjja Magyarországnak, hogy igen erősen agitál a békeszerződés revíziója mellett, amelyet szerinte nem szabad felvetni, mert ezek a békeszerződések szükségképpeni következményei a történelmi fejlődésnek. Kétségtelen dolog, hogy Dúca külügyminiszter ur a saját szemüvegén keresztül nézi országának dolgait ős a világ folyását s ez az említett nyilatkozatot túlságosan szubjektívvá teszi, ami ellen nekünk némi észrevételeink volnának. Természetesen, mert mi meg magyar szempontból ítéljük meg a nyilatkozatot. A különbség csupán az, hogy a magyar megvilágítása a kérdésnek az objektivitásnak és igazságosságnak annyira megfelel, hogy mi bármely pillanatban hajlandók vagyunk a mi igazunkat felülvizsgálat alá bocsájtani és éppen ez volna az úgynevezett béke- reviziő. Szóval az a dolog, amitől a román külügyminiszter a legjobban irtózik, az, hogy a háborús szenvedelem után lehiggadt elmével vegye fontolóra Európa mindazokat az igazságtalanságokat, amelynek hatása alatt Magyarországot tőnkre- csonkították. Ami pedig a nyilatkozatnak azt a részét illeti, hogy ez az állapot a történelmi fejlődésnek szükségképpeni következménye volna, a leghatározottabban tagadjuk, mint teljesen felületes, sőt nevetséges állítást. Egy győztes hatalmi ccoportozat megbő- dult megalomániája egyáltalában nem tekinthető történelmi jogforrásnak, már pedig a trianoni békeszerződés, sőt az összes béke- szerződések, a hatalmi tultengés pillanatának torzszülöttei. Aláírtuk a szerződést, viseljük is érte a legsúlyosabb következményeket, de hogy ez az állapot, amelybe sülyedtünk, végleges lenne, egy pillanatra sem hisz- szük. Éppen azért, mert a történelmi fejlődés, a geográfiai etimográfiai és még számtalan egyéb magasabb rendű törvények ellenére alkottatott meg. A történelmi magyar állam évezredes határai bizonyos momentán statisztikai lokális tömegtöbblet elmén irtózatos kegyetlenséggel és indokolatlansággal beljebb tolva, akkor, amikor a legintenzivebb nemzetiségi tömbök közepette is a kultúrát a magyar városok képviselték és e városok vidékei milliókra menő egy tömbben élő tömegekig magyarok voltak, miként a városok kultúrája is magyar. Any- nyira felületes volt ez a békeszerződés, hogy még az etnográfiai szempontok sem lettek megtartva, hanem a magyarság rovására a legkíméletlenebb mel- lőztetéssel teljesen figyelmen kívül lettek hagyva. Úgy került el közel négy milliónyi magyarság olyan idegen itnpérium alá, amelynek múltja csak pár éves, — vagy legjobb esetben pár ővti- «tOfcfrcgas* «©s䮫©®©#* zedes és amely az osztrák-magyar monarchia protekturátusa alatt lett egyáltalában állami szervezetté. A fajok harca Európa keletén még egyáltalában nincs befejezve. Itt még századokig folyni fognak a belső súrlódások és küzdelmek, amíg kialakulnak azok a nemzetek, amelyek élet- képességükkel a jövőre igényt tarthatnak. A magyarságot tragikus sorsa és állandó vérvesztesége évszázadokon át megakasztotta a fejlődésben. De, ha a magyar faji expanzivitás nekilendülése előtt elhullnak egyszer a mesterséges akadályok idebenn, ez nem lesz közömbös azokra a területekre, amelyek jelenleg idegen uralom alatt állanak. Ez a faji erők fejlődésének törvénye ős ez a törvény érvényre kerül valamikor, amikor már Dúca és történelemcsinálő kortársai réges-régen a föld alatt porla- doznak. M—i. S. A nemzetgyűlés mai ülése. Baross János a vagyonváltsági Budapest, november 10. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A Ház folytatta a költségvetés tárgyalását. Baross János beszédét azzal kezdi, hogy a nemzetet csak akkor lehet talpraállítani, hogy ha nem nyomjuk el a feltörekvő kívánságokat, hanem a lappangókat is felélesztjük és megszervezzük a nagy nemzeti munkára. földekről és a hitbizományokról. Két kérdéssel kíván most foglalkozni. Az egyik az 500.000 holdat kitevő vagyonváltság- földek sorsa, a másik a hitbizo- mány kérdése. Határozati javaslatot nyújt be, hogy küldjön ki a nemzetgyűlés egy 40 tagú parlamenti bizottságot az 500.000 holdat kitevő vagyonváltság-földek ügyének megvizsgálására. Hevesvármegye rendkívüli közgyűlése. A betegápolásra előirányzott hatmilliárdos költségvetést elfogadták. Eger, november 10. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt ,9 órakor Isadk Gyula főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlést az állandó választmány ülése előzte meg, melyen Okolicsányi Imre alispánnak az volt a javaslata, hogy Miskolc tb. városnak átiratát fogadja el a közgyűlés és ne szavazza meg a hatmilliárdos költségvetést, mert az adózó polgárok túlontúl vannak már amúgy is terhelve. Graefl Jenő felszólalásában azt a nézetet fejtette ki, hogy ne zárkózzunk el mereven a kormány kérése elől, mert úgyis meg kell fizetnünk az országos betegápolási terheket. Plósz István ős Dutkay Pál felszólalásai után az állandó választmány egyhangúan Graefl Jenő javaslata mellett foglalt állást és ugyanígy határozott a közgyűlés is. A társtörvényha- tőságok átiratát így nem fogadta el Hevesvármegye. Ezután Hellebronth Pál vármegyei főjegyző nyugdíjaztatása iránti kérelmével foglalkozott a törvényhatósági bizottság és Hellebronth Pált teljes nyugdíjjal nyugdíjazta. Dutkay Pál apátkanonok, pápai praelátus meleg szavakban búcsúzott a vármegye nevében a kiváló tisztviselőtől, akinek a távozásával egy értékes elmét és munkaerőt veszít Hevesvármegye. Javasolta, hogy a nyugalomba vonuló főjegyző érdemeit a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvében örökítse meg. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. A belügyminiszter nem semmisítheti meg a ietenyei választást. Budapest, november 10. MTI. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy a belügyminiszter a Ietenyei választást meg fogja semmisíteni, mert a pótválasztás idejét szabály-ellenesen tűzték ki. Rakovszky belügyminiszter erre vonatkozólag a következőket mondotta: A megtörtént választás megsemmisítésére a közigazgatási hatóságoknak semmiféle joguk nincs. Amennyiben a választás ellen panaszt adnának be ebben az esetben a nemzetgyűlés bizottsága dönt. 73.476 Hevesvármegyében a nemzetgyűlési választók száma. Az egri választókerületben 10,243 választó van. A nemzetgyűlési választók 1926. évi végleges névjegyzékét a központi választmány megállapította és azokat illetékes helyeikre elküldte. A nemzetgyűlési választók száma a vármegyében az 1926, évben összesen 73.476. A választók száma kerületenként a következőkben oszlik meg: yálasztó kerület Egri ___________ 1 0,243 Gyöngyösi-----------1 1,355 Hatvani ________ 7 ,170 Hevesi---------------5 ,911 Kápolnai —: _____ 7 ,234 Pásztó ___________ 5,842 Pátervásár _____ 1 4194 Tiszafüredi________ 1 1,527 Összesen __ 73,476
