Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-18 / 287. szám
2 EGRI NEPÜJ8AG 1925. dec8mb er 18. űnott arcú személyzetet. A kereskedők, akik sokat vártak a karácsony előtti betektől, reményeikben csalatkozva néznek a sivár jövő elé. A játék-kereskedések sorsa úgyszólván a legrosszabb, hiszen a szülők örülnek, ha a minden' napi kenyérről és a melegebb téli ruházkodásról gondoskodni tudnak. A ma gyermeke már régen lemondott a játékokról. A lemondást is meg kellett tanúlHárom havi indemnitást kér a polgármester. Élénk érdeklődés előzi meg a képviselőtestületi közgyűlést. — A tárgysorozat nagyfontosságu pontjai. Megirtuk, hogy Éger város képviselőtestülete f. hó 19-én, szombaton délután 4 órakor a városháza nagytermében tartja rendes havi közgyűlését. A tárgysorozat nagy fontosságú pontjai után Ítélve a közgyűlés élénk, izgalmas lefolyású leBz ős máris . nagy érdeklődés előzi meg. A ma o kenyérharcban megfáradt , ,árgyloroaal f<mt0,abb pontj>i nagyoktól. a következők : A napokban egy papirkeres- kedésben találkoztunk X úriasz szonnyal, aki színes papírokat vásárolt. Megkérdeztük, hogy milyen karácsonyfát visz az angyal az idén. S ez az uriaiszony elkomolyodott. — Tudja, kérem, annyi a bajunk és az adósságunk, — mondja, — hogy mennyezetig érő karácsonyfáról még csak nem is álmodhatunk. Szerencsére még van egypár jókarban lévő csillogó holmink. Kotyvasztok egy kis szalőnt és tea-süteményt. 5 ezüstboa helyett a színes papirlánc is megteszi. A lánc, mindig a lánc ... Jól van, magyar asszonyok. Láncoljátok körül a karácsonyfákat és tanítsátok meg a szomorú magyar jelen gyermekeit, hogy ha a szegénység e papirláncaii| szét akarják tépni, először szét kell zuzniok a trianoni láncokat» hogy számonkérjék ezt a köny- nyesarcu gyermekséget. .. A polgármester előterjesztése 3 havi Indemnitás megadása Iránt. Dutkay Pál és társai indítványára városi tisztviselők részére karácsonyi segély folyósítása iránt. Radii Károly indítványa a városi földmives szegények között a karácsonyi ünnepek alkalmából 20.000.000 korona segély kiosztása iránt. Az 1926. évi legtöbb adófizetők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság az egybeállított névjegyzéket és a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet bemutatja.^ Arnótfalvy István ny. tábornok, Elek István ny. erdőfőmérnök és Kollmann János gyár- igazgató kérelme az 1926. évi virilis névjegyzékbe való felvételűk iránt. Matuseka Mihály egri szőkes- főkáptalani kanonok - plébános kérelme az 1926. évi virilis névjegyzékben megfelelő helyre való sorozása iránt. Előterjesztés az állandó választmánynak az 1926 évre való újjáalakítása iránt. Eger várói kanonok-plébánosának átirata a kántorválasztáshoz képviselő testületi tagok kiküldése iránt. A Gárdonyi Társaság köszönő levele a Gárdonyi Mauzóleum létesítése tárgyában. A polgármester előterjesztése Pécs és Miskolc városok példájára városi sorsjáték alapján, kislakások építése iránt. Subik Károly ős dr. Polánkay László vároii képviselők indítványa a volt c». és kir. 60. gy. ezred és a volt 10. honvédgy*. ezred nevéről egy-egy utca elnevezése tárgyában.j l Indítvány a sertésvásártérnek a Tihaméri állomás mellé való áthelyezése iránt. ■M "ú Előterjesztés az Egri Önk. Tűzoltó és Mentő Egyesület használatára vásárolt felszerelésekért fizetendő 682.287,000 kor. mikénti kiegyenlítése tárgyában. Felsömagyarországi Idegenforgalmi Szövetség alakúi. Müértö patkányok a debreceni színházban. A debreceni napilapok humoros cikkekben tárgyalják a debreceni városi tanács és pénzügyi bizottság meddő kísérleteit, amelyek az ottani Csokonai-színház- ban föllépő patkányok kiirtására irányuln&k. A műértő patkányok a színészek játékától és a közönség jelenlététől nem zavartatva, a legváratlanabb pillanatban lép nek a színpadra, sőt a nézőtérre is és általános riadalmat keltenek. A szarkasztikus éllel íródott cikk előadja, hogy a patkányok ezzel a műélvezettel nem elégednek meg, hanem in natura, partitúra, szövegkönyv és bógőhur állapotban is fogyasztják a modern műalkotásokat. Rá se néznek a városi tanács által sok százezer koronával vásárolt finoman mérgezett eledelekre, inkább megrágták a Régi jó Budapestet, a Nóta végét, a Pillangó főhadnagyot. A műértő patkányok kiirtásának problémája még mindig megoldatlan.Vannak, akik patkányirtő kutyát akarnak erre a célra szerződtetni, mások hatásosabb mérgek kipróbálását ajánlják. Eger helye a Miskolcról jelentik: Egész Felsőmagyarország gazdasági jövőjére nézve óriási jelentőségű akciónak első etappeját vezette be most a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara. Felsőmagyarország és közelebbről egyelőre Miskolc és környéke, a Bükkvidék idegenforgalmának fejlesztése érdekében a szükséges előmunkálatok megbeszélése céljából hétfőn délelőtt 10 őrára Miskolcz város polgármestere és Borsodvármegye alispánjával együtt értekezletet hivott össze. Az ankéton a kereskedelmi miniszter képviseletében Dr. Vál- kay Bertalan miniszteri osztály- tanácsos, a Budapesti Idegen- forgalmi Szövetség képviseletében pedig Tábory Kornél a szövetség sajtóosztályának főnöke jelentek meg. Azonkívül részt vett azon Miskolcz várói, Borsod, Zemplén é* Abaujvármegyék számos közéleti tényezője és érdekeltje, így Sátoraljaújhely részéről Nyeviczkey László főjegyző és Zemplénvérmegye képviseletében ifj. Oláh István aljegyző. Wittich Andor kamarai főtitkár nagy sikert aratott előadászövetségbsn. s&ban ismertette előadói javaslatát. Az uj idegenforgalmi szellem propagálása és általában az ilyen irányú tennivalók központi irányítására egy Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség megalakítását ajánlja. A szövetségnek célja az lesz, hogy Miskolc városának és környékének, továbbá Borsod-, Csonkaabauj, Gömör- ős Zemp- lénvármegyéknek természeti kincseit, a Bükk szépségei, várromjaink, téli és nyári sportvidékeink, fürdőink: Erdőbénve, Kéked, Tapolca, Lillafüred, Kácsfürdő, a. különböző strandfürdők, az őshazánkat emlékünkbe idéző matyók színes, vonzó világának, az abauji Hegyköz, a tokaji hegyek, a tiszai halászat, tutajkirándulások, az aggteleki csep- kőbarlang s a többi ideiglenes határhegyek világának, Eger, a kőklő Mátra, Mikófalva, a magyar Obarammergau szépségeiben kínálkozó idegenforgalmi lehetőségeket felszínre hozza. Foniosnak tartja azt is, hogy a Szövetségben külön alosztály alakuljon a Mátraaija idegenforgalmának kifejlesztésére, amely mielőbb a helyszínen Egerben tartson a maihoz hasonló bevezető és tájékoztató értekezletet. Indítványozta, hogy Miskolcon szerveztessék idegenforgalmi hivatal, melybe úgy a város, mint a vármegye küldjön ki egy-egy tisztviselőt, akik a kamarával karöltve részletesen (jplgozzák ki azt a programmot, amely az idegenforgalom emelésére alkalmas. Javasolta, hogy az értekezlet a meghivő aláíróit jelölje ki a Szövetség lehetőleg sürgős élet- rehivása céljából az előkészítő bizottság tagjaiul. Az előadói javaslatok elfogadása után Tábory Kornél tartott BzineB előadást az idegen- forgalom speciális magyar kérdéseiről és ismertette a budapesti Szövetség eddigi tevékenységét. Majd Hodobay Sándor polgármester tette magáévá a város nevében a Szövetség intencióit és tett Ígéretet arra, hogy a Korona szállót a város modern nagy szállodává fogja az új célok figyelem- bevételével kiépíteni. Utána Zsóry György alispán kijelentette, hogy a vármegye is áldozatokat fog hozni az megyei utak helyrehozatala érdekében. Neuman Adolf elnök is biztosította az értekezletet a Kamara anyagi támogatásáról. Az értekezlet részletes hozzászólások után egyhangúlag elhatározta, hogy megalakítja a Felsömagyarországi Idegenforgalmi Szövetséget és az előkészítő bizottságot megbízta az alakuló közgyűlés mielőbbi ösz- szehivásával. Várakozással nézünk a miskolci Kamara által életrehivott Szövetség munkája elő, mely csonka országunk számára egy uj, eddig elhanyagolt jövedelem- forrás bővebb kiaknázását tűzte ki céljául. Fontosnak tartanók azonban azt is, hogy Eger illetékes és hivatott tényezői szintén lépjenek akcióba az idegenforgalom érdekében ős ebben az ügyben ne jusson városunknak ismét ez a másodrangu szerep, amely Miskolc mellett Egernek rendszerint jutni szokott. A bizonyítás kiegészítését rendelte el a tábla a nagyrédei gyilkosság ügyében. Megirtuk annak idején, hogy a nagyrédei gyilkosság ügyében Ötvös Józsefet kötél- általi halálra, Káli Jánosnét pedig életfogytiglani fegyházra ítélte az egri kir. törvényszék. Felebbezés folytán tegnap tárgyalta a bűnügyet a kir. ítélő tábla, mely a védő előterjesztése után a bizonyítás kiegészítését rendelte el.
