Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-26 / 167. szám
A Városfejlesztő R.-T. Részvényeseihez. Harmadizben fordulok a Városfejlesztő r. t. azon t. részvényeseihez, akik városunkat igazán szeretik, akik városunk érdekeit, fejlődését, polgártársaink jólétét önzetlenül szolgálni és előmozdítani akarják, adják át a birtokukban lévő részvényeiket a városnak a város által, teherbíró képességéhez mérten fizetett legmagasabb vételár ellenében. Mindannyiunk közös érdeke, a városnak pedig elsősorban is erkölcsi kötelessége meggondolatlanul, könnyelműen eladott Istenadta kincses fürdőnket visz- szaszerozni, hogy megvalósíthassuk mindazt, amit nagy jótevőnk fejedelmi adományával annak idején célul kitűztünk, a mi kedvei, idegenek által is annyira szeretett városunkat egy kis fürdővárossá varázsolhatni. Hiába mondja azt nekem bárki, hogy a város érdekei a részvényesek többségével biztosítva vannak. Ezt az érvelést nem fogadom el. A város érdekeit csak akkor fogom biztosítottnak tekinteni, ha a részvénytöbbség, vagyis a részvényeknek legalább az 51 százaléka a város tulajdonában lesz. Ez esetben majd módjában lesz a városnak a többi részvényeket is rövid időn belül megszerezni, hogy elveszett kincsünket ismét a város tulajdonának mondhassuk. Hogy ezt elérhessük, össze kell fognunk, mert nyilt titok, hogy ezen nemes cél elérésére mozgalmunk ellen alattomos aknamunka folyik. El fog követ kezni rövidesen az ideje annak, amikor módomban lesz adatok alapján ezt az aknamunkát leleplezni. Alig hiszem, hogy akadjon városunknak olyan polgára, aki kizárólag a közérdeket szolgáló, üdvös mozgalmunkat, a városi fürdők visszaszerzésével, őszintén ne támogatná. Aki ne óhajtaná, hogy ily természeti kincsekkel megáldott városunkat, amit az idegenek is megcsodálnak, és városunkat határtalan szeretettel keresik fel; — egy gőzfürdő, fürdőszálloda, atb. létesítésével, egy kedvei kis földi paradicsommá, fürdővárossá varázsolhatjuk. Hogy ezt elérhessük, feltétlenül szükséges egyelőre a részvénytöbbség megszerzése. Mozgalmunk eddigi eredményével megvagyunk elégedve. Ma már ott tartunk, hogy a részvényeknek mintegy 40°lo-a már a város kezében van. Hiszem, hogy még a folyó évben nemcsak a részvénytöbbség, de a részvények igen tekintélyes mennyisége a váró* tulajdonába kerül, s akkor megvalósítjuk mindazt, amit eddig elmulasztottunk. És ha ez megtörtént, a vároB első kötelességének fogja tartani a mostani rideg üzleti alapra helyezett visszás állapotok megszüntetését, azzal, hogy az általános felháborodást előidézett 8000 koronás és 12 szelvényes 60,000 koronás uszodajegyárakat haladéktalanul leszállítsa ; mert nem engedhető meg, hogy amikor két természeti kincsesei megáldott uszodánk van, aminek a fenntartása a vállalatnak — az építkezési tőkebefektetést leszámítva — úgyszólván lemmibe sem kerül, ily magas árakat szedjen. Ily kedvező viszonyok mellett az uszodajegy ára 3000 koronánál magasabb nem lehet. Általános a panasz, hogy még itteni polgártársainknak is lehetetlenné van téve, hogy családtagjaival a nyár folyamán az uszodát használhassa. Melyik tisztviselő bírja azt nyomorúságos fizetése mellett, hogy felesége és 2—3 gyermekével az uszodát használhassa és fizetésének 30—45 % -át odaadhassa. Ez igazolja a legjobban, hogy a vállalat a legridegebb üzleti alapokra van fektetve; amikor úgy látszik arra törekszik, hogy az uszoda építkezésének milliárdos költségét szintén egy év Eger, 1925. julius 25. Éppen ebédelnek, mikor belépünk a tágas terembe. Azt hittük éktelen zsivaj, lárma fogad, de egy szót sem hallunk. Egyik asztalnál 50 fiú, a másiknál 50 leánygyermek eszik szép rendben. Dehogy eszik: bűvészeket felülmúló gyorsasággal tünteti el maga elől, a pléh tányérból a hatalmas adag grizes tésztát. Elvezet nézni ezt a kedves farkas-étvágyat, ezt a jóízű evést, melytől szinte szemlátomást híznak ezek a mindenkitől elhagyott, szegény, árva gyermekek. Nem mindenkitől: hisz Temes- váry litván dr. apjuk helyett apjuk és anyjuk helyett anyjuk a mi korunk e szomorú sorsú gyermekeinek. Mert, hogy felvilágosítsuk szeretett olvasóinkat, a halaspiaci elemi iskolában vagyunk, a budapesti állami gyermek menhelynek egyik üdülő telepén. 101 kis csöppség él itt az állam, a társadalom és főképpen a dr. Temesváry professzor jószívűségéből. Hadiárvák, vagy olyan hadirokkantak gyermekei ezek, akiket szülőik nem bírnak eltartani. Ezeket a kis ártatlanságokat eddig semmiféle külföldi akció nem vette fel. Soványak voltak és gyengék, külföldi utazásra alkalmatlanok. 5—11 évesek. Három héttel ezelőtt, mikor Egerbe jöttek, sokon csak csont és bőr volt még. Fáradt, beesett szemű volt mind a százegy. A felét úgy kellett leemelni a vonatról, mert járni is alig tudtak. Most már van köztük olyan is, aki a három hét alatt 12 centimétert nőtt és 7 kilót hízott. Amint nézzük, hogy örömtől ragyogó szemmel habzsolják a grizes tésztát, Temesváry dr. szives szavakkal ismertet meg bennünket a szegény gyermekeket felkaroló nemes akcióval, mely nőikül mind elpusztult volna már ez a 101 magyar gyermek. Egerben mindössze három úri nő van a gyermekekkel : Birtok Zsigmondné fővédőalatt a közönségen akarja behajtani, mint négy év előtt a mostani női uszodánál is tette. A városnak nem lesz ez a célja, de lehetővé fogja tenni mindenkinek az uszodák használatát és tudni fogja köteleiségét. * Legutóbbi cikkemben kimutatott és a város részére általam megvett 124 drb részvényen kívül újabban a következők adták áí részvényeiket a városnak: Csáka Róbert — — 10 darab. Pintér Ármin _ 5 « Kalmár László ~ _10 « Tóth Gusztáv .. — 27 * Dr. Ambrus István (ajándékozása) _20 < Összesen 72 darab. Ezen 72 drb. részvényt Eger városának beszolgáltattam. nő, aki a gazdasági ügyeket intézi, továbbá Fábián Mária és Szabó Irma gondozónők, akik péloás odaadással tartják rendben a kicsinyeket. A gyermekek már befejezték az ebédet. Da még nem kelnek fel az. asztaltól. Sorba nyújtogatják fel a kezüket. Ez azt jelenti, hogy egy pőtadag még bemegy a grizes csíkból, ha jut. És a gondozónők sorbajárnak az asztalok körül és újabb tányér tésztát visznek a kis éheseknek. Amikor azután az utolsó szál csík is eltűnik a tányérról, adott jelre fölállnak és nem szégyelljük leírni, hogy könnyes lett a szemünk, mikor mind a 101 gyermek kórusban és a legtisztább szívből fakadt hangon mondotta az imát: «Aki ételt, italt adott Annak Neve legyen áldott!» Ezután mint valami boldog madárcsapat a májusi bokrokon, olyan jkedves csiripelő hangon énekelték el a Magyar Hiszekegyet Ttmésváry dr. intonálá- sára. Megtekintettük a szobáikat is. Tágas termekben, a padlóra fektetett tiszta ágynemüs szalmazsákokon alszanak az apróságok. Érdekes, hogy mindegyik teremben egy-egy csecsemő is van elhelyezve. Ezek a párhónapos CEÖpptégek annyira megszokták a gyermekzajt, hogy csak olyankor tudnak aludni, mikor a szó- t bábán lárma van. Most, hogy senki sincs a szobában, irgal- ; matianúl sírnak a néma csönd miatt, mely őket körülfogja. — Ezekbe a termekbe minden alkalommal csak szigorú lábmosás után léphetnek be a gyermekek. így aztán, meg a mindennapi súrolás folytán is, pormentes a terem. A hygienenikus életmódról egyébként azok a cédulák beszélnek, melyek mindenütt ki vannak függesztve az ajtókon és falakon : Mindenkire kötelező napirend: Felkelés naponta reggel 6 órakor. Mosakodás után: Reggelizés d. e. 7,7 órakor (V* liter tej, 15 dekgr. kenyér), utánna hévizes uszodai fürdés 9 óráig (napfürdő, atb.). Délelőtt 10 órakor a játéktérre kivitt marmaládős kenyér. Ebéd pont 12 órakor (leves, friss főzelék, hetenként háromszor hűsfeltét). Utánna pihenéa d, u 3 óráig. Uzsonna d. u 4 órakor, mint d. e. 10 órakor. Játék és séta 6 óráig. Vacsora d. u. Vz7 órakor (friss főzelék, vagy tészta, tej, vagy leves). Lefekvés pontosan 8 órakor, előtte nagy mosakodás é* lábmosás. Egar, 1925. julius hő 1-én. Dr. Temesváry István, a 60807/IV. N. Ni. sz- rendelettel kinevezett nyár altatás! vezető-főorvos. A gyermeknyaraltatási akciónak korán sincs még vége, mert még majdnem 3 hétig tart, csaknem naponként jönnek kiegészítő gyermefa-transportok. Városunk közönsége is látva ezt az önfeláldozó nagy izere- tetet, gondos ápolás, féltő kíváncsisággal nyitja ablakait,amikor minden korán reggel a legpél- dás&bb sorban, víg énekszóval vonulnak előbb a kis fiúk, utána a kis leányok, sugárzó arccal a pompás uszodába. Temesváry dr. csodákat müveit már is, a kis magyarok nem csak nem félnek már a víztől, hanem mzni is tanűltatja őket. Tegnap rendezték a nyaraló gyermekek az első uszóverenyü- ket, igaz, hogy szerény keretekben és csak háziverseny volt, ahol nem uszták még az egriek kiváló idejét, de jól esik szivünknek látni, hogy az uszősportot hogyan lehet és kell tömegéi- vezetté és testfejlesztésőre felhasználni tudni, szakszerű kezekkel. Kis csöpségek, mint a békák ugrálnak be a partról, versengenek a búvár gyakorlatokban egymáísal,- legtöbbjének még kereszt segítség sem kell, mintha csak vízbe nőtiek volna fel, olyan önállóak. Naponként előkelőségek S* illusztris vendégek látogatják meg a kicsinyeket. Sokat fáradozik érdekükben Bárdos József dr. ciiztercita pap-tanár, aki a napokban a honszeretettől mélyen áthatott keresetlen szavaival nemcsak a gyermeksereget hanem gondozóik szemeit is könnybe borította. A már bereferált hivatalos Pettkó-Szantner államtitkáron, Barabás Zoltán dr. budapesti igazgató főorvoson kívül többek között Kriston segédpüspök, Matuszka apáí-plabános, Misik jogtanár stb. látogatták meg a Halaspiaci otthont.de látja őket naponkint az egész város, hol egyszer az elmaradhatatlan szent misén, hol a lyceumban, hol Gárdonyi sírjánál, de legtöbbször az érsekkerti játszó terükön, a hol jól esik hallani az ártatlan gyermek kacajt. Temesváry dr. sportélvezetekről, meg kirándulásokról, folytonos meglepetésekről gondoskodik, állandóan nekik, könnyű neki mert már több éves praxisán kivül igazán szerető, a gyermekeket megértő szíve van, amelyért megáldja [öt az Isten is érdeme szerint, amit a magyar jövőért csinál. Radii Károly. Szegény kisgyermekek . . . Látogatás az Egerben nyaraló hadiárvák között — Az egri nyaralás megerősíti a vézna apróságokat. — Van köztük, aki 12 centimétert nőtt és 10 kilőtt hízott 3 hét alatt. — Dr. Temesváry ezredorvos önfeláldozó munkájának eredményei.
