Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-25 / 166. szám
Ära 2000, vasamap 2500 korona Eger, 1925 július 25. szombat X.LII évf. 166 sz. nmrfrtrnr i~tnoTiirti<imriiiniiniiB—■ íiíi ihiihmhh hmi Előfizetési díj postai szálUtással: POLITIKAI NAPILAP egB hóra 40.C00 K, negyedévre 120.000 K. 1 Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. Magyarország pártviszonyai egy sajátságos külön fejezetet képeznek. Dacára annak, hogy 1918 óta a trianoni álönállóságot élvezzük és a régi kurnc-labanc, 67-88 és 48-as pártkeretek elvesztették minden jelentőségüket, mégis az elmúlt idők felfogása, szelleme és érzésvilága kisért ma is sok tekintetben. Különösen éli ez a mait történelmi tévedései, politikai és taktikai hibái tekintetében. Az Ausztriától való tényleges függőségünk, mely 1848-ig alárendeltségi viszony volt, bizonyos elkeseredett hangulatot váltott ki a nemzet többségében, mely megakadályozta az elfogulatlan történelmi felfogás kialakulását. Egy történelmi felfogás, mely sohasem törekedett az ellenfél gondolkodásába bshútoLi és abból a nemzet számára hasznot huzni, keserves örökség szokott lenni, mely igen savanyú gyümölcsöket szokott teremni. Haaonlóképen a tévedések és csalódások labirintusába vezetik azok a tudósok, philoeophusok, írók és politikusok a nemzetet, akik azt hnzik, hegy a világpolitika, nemzeti érzelmi momentumok által befolyásolható, ha azokat kitartóan hangoztatják és velük az egész nemzetet átitatják. Ugyanebbe az osztályba soroz- hatők azok, akik az érzelmi momentumoknak nem tulajdonítanak ugyan döntő fontosságot, de ezen érzelmi momentumoktól nem tudták magukat egészen függetleníteni. Az ilyenek számítáaba veszik ugyan a politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyokat, de miután a nemzet vágyainak rózsaszínű szemüvegén át nézik azokat, izámításaik kezdeti sikerek után a végelszámolásnál felborulnak. Az ellenség számításba nem vett rejtett tartalékai, neki kedvező világpolitikai momentumok felborítják a mérleget. A katasztrófa után megkezdődik az önigazolás, az ellenfél befekeutése, bűneinek felsorolása és kiszinezésa, azoknak a na gyszerű eredményeknek, nemzed vívmányoknál”, ragyogó jövőnek lefestéae, melyet a nemzetnek megszerezni akartak és amelyek irigység, kapzsiság, a magyar mppel szemben áplált ellenséges indulat hiúsítottak meg. Egy kis pihenés után megindul újból a nemzeti aspirációk felszítása, az elkövetett hibák, a lehetőség szerint, minél alaposabb kendőzéeével — a következő katasztropháig. A románoknál a túlzott nemzeti aspirációkból eredhető hibákat a gyávaság és az absolut kalmár nemzeti gondolkodás ellensúlyozzák. Ott a kormányok csak clyan gesztenye után nyúlnak, amelyet már mások három- negyedrészben kikapartak. Nálunk történeíamírásunk revíziója, szigorú részrehajthaiat- lan önkritika, elkövetett hibáink megismerése tehetnék meg ugyanezt a fczoígálatot, mert gyávaságra nem vagyunk taieaitve. Minden bátor nép türelmetlen. Á kurucok és 48-asok különösen azon magyarokkal szem- fcww WM»»*«®» i A vízvezeték Igen tisztelt Szerkesztő Űr ! Bizonyára helyesli azt a jó szándékomat, amellyel egy polgártársunk számára az elsőbbség érdemét, jogát, diosőségét biztosítani kívánom. Ebben a feltevésben kérem soraim közlését. Az Egri Népújság folyó hó 23-íki számában Dr. Schréter Zoltán m. kir. osztálygeológus ur szakértői nyilatkozatát közli Eger városnak vízzel való ellátására vonatkozóan. Ebben a nyilatkozatban arra az esetre, ha a vízvezeték részére az egri hévforrás-csoport vize lenne felhasználandó, érdemdús geológusunk nem ugyan a saját szakmája, vagyis nem a geológiai terén szerzett gazdag ismeretek alapján, hanem — amint Írja — a fürdő tovább fejlesztési programjára s a városrendezési tervekre tekintettel, a fúrás helyéül legalkalmasabbnak vélné a jelenlegi érseki mosóház telkét. Igen tisztelt Szerkesztő ur ezt a gondolatot dűlt betűkkel szedette ki. Hát erre a dűlt betűs gondolatra van nekem az az észrevételem. hogy ez már jóval előbb más koponyából pattant ki ás pedig a dr. Kálnoky István űrében voltak legtürelmetlenebbek, akik nyugalomra, türelemre intették a nemzetet, mert még nem látták valamely akció sikerét biztosítva. Szerencsétlenségünkre minden korban akadt néhány politikus, akiket a hatalomnak Bikerült megvásárolni. A szenvedélyesek ezeken keresztül diskreditálták az önzetlen, mérsékelt és hazájuk érdekében aggódva számító politikusokat is. A gúny, a becsmérlés, a gyanúsítás, a megvá- sároltság, a hazaárulás vádjának minden válfaja előkerült ilyenkor a lomtárból: a mérsékeltek becsületükben megsértve félreálltak és a szekér megindult a következő kátyúig. A magyar pártviszonyokban javulás addig nem várható, snig az általános erkölcsi színvonal emelkedésével a gyanúsítás megszűnik érv lenni, -f- p. e — »mmm <$wiu*esse *■%*»»» fúrási helye. ból, aki — általam sejtett okból — nem ugyan a városi képviselőtestület gyűlésében, de azt megelőzően az állandó választmány előtt betűről betűre ugyanennek a gondolatnak adott kifejezést s nem hallgatta el azt a körülményt sem, amely nála ezt a gondolatot kipattantotta, hogy t. i. e kiváló gondolatot megvalósítása esetén nem kell építeni sem, mert ott az épület is már megvan. Ennek az értékes gondolatnak az árnyékában egy nem kevésbbé értékes és praktikus gondolat húzódik meg egészen csendesen. Kár, hogy dr. Kálnoky István űr azt elhallgatta. Kitalálásához nem kell a gondolatolvasás tudománya s éppen azért megfejtését én nem közlöm. Annyit említek meg csupán, hogy érdemdús geológusunk a fúrás egyik helyéül az uszoda előtt elterülő városi közteret is megemlíti s azt mondja, hogy •e hely egyébként a fúrás céljaira igen jő volna.» De kár, hogy ezen nincsen valami érieki épület! Fogadja Tekintetes Szerkesztő Ur igaz tiszteletem nyilvánítását. D P. Az Egri Marha- és Sertéshizlaló B. T. 9 Az Egri Népújság februárhő 22-ikén és márciushó 1-én megjelent számaiban ismertettem Eger városa által 1918. évben az Egri marha- és sertéshizlaló r. t.-nak 61,000 koronáért eladott 4925 □ öl területű alsómalom «gyét.: Mint ismeretes, a város elég > helytelenül, azzal a határozott kikötéssel adta el, hogy a vállalat évente 500 sertés hizlalására kötelezte magát, hogy Eger város közönségének zsír- és hússzükséglete részben biztosítva legyen. Továbbá, hogy a malmot a vizierö megszüntetése esetén is villany vagy gőzerőre átalakítva a város közönsége érdekében mint vámőrlő malmot fenntartani köteles. Amennyiben a vállalat az elmúlt 7 év alatt szerződéses kötelezettségének eleget nem tett; a kérdéses ingatlan visszavétele ügyében a képviselőtestülethez fordúltam. A jogügyi bizottság már foglalkozott beadványom alapján az ügygyei és a szerződés be nem tartását megállapította. Az iratok a pénzügyi szakosztályhoz kerültek, hogy mennyiben volna gazdaságos a kérdéses ingatlannak valorizált összegben való visszavétele. Az iratok azóta ott nyugszanak ; érdemleges elintézés végett a képviselőtestülethez még a mai napig sem kerültek. Azóta hónapok múltak el. Mint értesültem, a vállalat hajlandónak nyilatkozott a vételár valorizált összegének a vissz:, fizetése ellenében az ingatlant átadni. Mivel ez iránt a város részéről kezdeményezés nem történt; a vállalat mint áldomásomra jutott az épületeket kijavítatte, sertés hizlalásra megfelelő férőhelyeket építtetett, sib. sib., hogy vállalatát üzembe helyezhesse ős jövedelmezővé tegye. Mindezekről értesülve, megtekintettem a vállalat telepét. Kellemes meglepetés ért, látva a befejezéshez közeledő építkezési munkálatokat és új felszereléseket. Hatalmas nagy és tiszta, részben beton, részben téglával búr-
