Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-24 / 165. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 július 24 péntek ILII évi. 165 sz. Előfizetési di} postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A pártviszonyok Eurőpaszerte egészségtelenek. Mindenütt folyton szaporodnak a parlamentekben a kis pártok, kisebb vagy nagyobb társadalmi osztályok vagy érdekszövetségek képviselői. A kormányokat nem az egyes főpártok markáns kép­viselői, a határozott nagysza­bású egyéniségekből alkotják, de a kormánykoalíciókba tömö­rült pártok színtelen tagjaiból. A nagy politikai reformok kora lejárt s színtelen programocs­kák léptek helyükbe, melyek két vagy több párt megegyezéseiből keletkeztek. A gyakorlati életben is a kor­mányok munkája háttérbe szo­rult a társadalom munkájával, az államtagok: gazdasági és po­litikai tömörülésével szemben. A kormányok politikája gazda­sági és társadalmi programját hatalmas érdekképviseletek, a gyáripar, a kereskedelem, a ban­kok diktálják. A kormányok szeretnek ugyan a függetlenség látszatával kérkedni, mellékkér­désekben néha saját útjukon járnak; lényegbevágó és nagy- horderejű kérdésekben a függet­lenség csak mímelt. A legveszedelmesebb én leg- károsabb befolyást a kormányok politikájára mégis a titkos tár­sulatok és a mögöttük álló nem­zetközi nagytőke fejtik ki. Fran­ciaországban a szabadkőműves­ség, évi nagygyűlésein Írja elő a francia kormány marsrutáját és 50 év óta nem volt rá eset, hogy a kormányok ellenszegülni merészeltek volna. Ez a szomorú tény cáfolhatatlanui igazolható a Nagy Oriena páholy jegyző­könyveivel. Amerikában egyéb korumpáló és erőszakoskodó tit­kos társaságok &*Tamany Hall» és*a «Kluk-Klux-Klan»-ok ter­rorizálják a közvéleményt. A monarchikus államokbaa sokkal egészségesebbek a viszo­nyok. Angliában a szabadkőmű­vesség nem annyira vallásellenes és radikális, mint másutt. Az angol nép higgadtsága és msgas műveltsége megakadályoz min­den felforgatást. Két nagy par­lamenti párt a Vighek és a loryk meg egymást váltják fel a kor­mányzásban és így a szükséges reformok mindig idejükben va- lősíttatnak meg. Spanyolországot állandóan for­rongásban tartotta eddig a Fran­ciaországból irányított forradal­mi propaganda ; mig Primo de Riveira le nem törte. Hollandiában a szociáldemok- ráci a háború folyamán szintén államcsínyt akart végrehajtani, amit azonban a keresztény-szo- ciálista munkásság és a kath. földművesek fegyveres fölvonu­lása, akiket egyetlenegy éjszaka mozgósítottak, megakadályozott. A vezetőség egy intéséra 200.000 ember vonult be a fővárosba és meghiúsította a közintézmények elfoglalását a szociáldemokraták által. Németországban, Ausztriában, Lengyelországban színtelen ko­alíciók uralkodnak. Olaszországban a fascisták Mussolini vezetése alatt meg­akadályozták az ország bolsevi- zálását. De azóta még mindig az erős gesztusoknál tartanak. Félretolták az összes pártokat, de positiv alkotásaikról és azok értékéről valószínűleg csak egy évtized múlva lehet ítéletet al­kotni. A pápasággal szemben elfoglalt álláspontjuk ingadozó. Szeretnék az 1870 ben elkövetett igazságtalanságot jóvátenni, de úgy, hogy e mellett még mindig befolyásuk alatt tarthassák. Magyarország pártviszonyai egy külön, sajátságos fejezetet alkotnak, melyet megérteni csak úgy lehet, ha visszamegyünk az 1848-as szabadságharcig. — P- e- — sw»te<Mi«siiw<Mi rwfrwwii—o—MSISMSSMM» m***#mm*®m Geológiai szakvélemény Eger város vízellátására vonatkozólag. * Irta: Dr. Sehréter Zoltán m. kir. osztály geológus. II. 2. A felnémeti artézi viz. Eger város vízellátásának másik módja az volna, hogy a Felnémet vidéki harmadkori me­dence, mélyben rejtőző vizét ar­tézi fúrás által a felszínre hoz­zuk, s ezt a vízvezeték céljaira hasznosítsuk. Erre vonatkozólag a következő tapasztalati tények állanak rendelkezésünkre. Az »Érseki Szénbánya R. T.« Felnémettől északra, a felnémeti Öreghegy déli lejtőjének alján «génkutatás céljából a múlt év­ben egy fúrást mőlyíttetett, amely 120 mm. átmérőjű csővel 187 m. mélységre hatolt. A fúrás a fel­sőbb rétegekben a 23, 44 és 82 m. mélységekben kapott Kiss Károly bányaigazgató úr szerint kisebb mennyiségű vizet. Nagy­mennyiségű viz tört fel azonban a 160 m. mélységből, ahol való­színűig egy vetődésre jutottak rá. A felszökő víz a csőmegtol- tíIs alkalmával kb. 10 sn. ma­gasságra felemelkedett s a föld­felszín magasságában is Kiss Károly úr szerint percenként 800—1000 liter vizet szolgálta­tott, Ez 24 óránként 1.200,000— * A tudós geológus szakvéleményének első részét tegnapi számunkban kö­zöltük. S z e r k . 1.440,000 liternek felelne meg, ami kb. egyharmad része volt annak a vízmennyiségnek, amit Eger város vízvezetéke szüksé­gese. A fúrás jelenleg el van tömve, s csak egész kevés viz szivárog ki belőle, amely 17 O hőmérsékletű. A vizet nyilván egy nagy vetődés áthatolása al­kalmával kapták, nyilván ugyan­ennek a vetődésnek a mentén fakad fel 1 km.re ÉK.-re a Berva forrás is. Véleményem szerint igen va­lószínű, hogy az említett fúrás közelébe két, nagyobb átmérő­vel kezdett fúrás ugyanezt a víztartó réteget, illetőleg vető­dést elérné és elegendő meny- nyiségü, megfelelő minőségű fel­szökő vizet tudna adni. E viz kétségkívül eléggé lágy, baktérium mentes, vízvezeték céljaira teljesen alkalmas volna. Kívánatos volna előzetesen a régi fúrásból felfakadő vizet is vegyileg megvizsgáltatni, hogy ezáltal az esetleg megfúrandó viz minőségéről tájékoztatást nyerjünk. A szóbanforgő terület igen alkalmasnak mutatkozik a víz­vezetéki szivattyútelep felállí­tására. Az Öreghegytől délre- eső terület egészen sík, s a köz­vetlen közelébe húzódik el az Eger—puinoki vasúti vonal, s az Eger—apátfalvi országút. Ugyanitt van a vasúti vonal mellett az Érseki Szénkánya Rt. felnémeti szénbányájának ra­kodó állomása és bányakolőniája. Igen könnyen lehetne tehát itt a vasúti vonalból egy kiágazást létesíteni, a arra is lehetne gon­dolni, hogy idővel a villamos áramfejlesztő telep is ide he­lyeztessék át, ahol úgy a viz, mint a szükségelt szén a köz­vetlen-közeiben volna. E terület a város északi részétől kb. 5 km. távolságra fekszik, ilyen hosszú csővezeték lefektetése volna tehát szükséges. 3 A tárkányivölgy alluviális hordalékának vize. Felnémettől északra az Eger folyó völgyében, de különösen ÉK.-re a felsötárkányi patak völgyében, a patakokat széles alluviális síkok kisérik. E völgy- sikokat a felszín alatt kavicsos- homokos üledékek építik fel, amelyek bőven tartalmaznak talajvizet. Különösen a felsőtár- kányi völgy jön e tekintetben számításba. Ha e völgyben né­hány nagy átmérőjű közönséges kutat mélyítenénk, azokban te­kintélyes mennyiségű viz gyűl­nék össze, amelyek Eger város vízellátását fedezni képesek vol­nának. E kutak kb. azou a tá­jon mályitendők, ahol a Berva- völgy a tárkányivúlgyba betor­kollik. E megoldást illetőleg támpon­tot nyújt a felnémeti hordőgyár üzemének kútja. E kút átmérője kb. 4 m., mélysége 8 m. s benne a vizoszlop magassága kb. 4.5 m,-nyi, vagyis hozzávetőleg 50 m3-nyi vizet tartalmaz. A gyár szükségletének fedezésére való leszivatás után a viz ezine 1.5 m.-rel száll lejjebb. Ezt szem előtt tartva, megállapítható, hogy körülbelül hány kút volna szük­séges a vízvezeték táplálására. A szivattyútelep a felsőtár- kányi országút mellett volna létesíthető s kb. 4 km.-re feküd­nék a város északi végétől. E megoldásnak hátránya volna az, hogy jósak a felszínhez kö­zeli talajvíz felhasználásáról volna sző, s gondoskodni kel­lene arról, hogy a tárkányivölgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom