Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-03 / 147. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona.

Eger, 1925. július 3. péntek. XLII. évf. 147 sz.

Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negjjedévre 120.000 K.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11.

Zászlóinfláció*

dühöng ma cíonkaországunkban. A papírpénz inflációja mán méltóságot uraink száma dagadt légióvá, most pedig valamirevaló társadalmi egyesületeinknek igen jelentékeny része tulajdonkápeni hivatásának szolgálatát egyelőre felfüggesztve, abban az irányban tesz jelentékeny erőfeszítéseket, hogy magának mielőbb zászlót szerezzen. E sorok szerény és épen nem általánosan ismert nevű írójának jóformán héíről-hőtre hoz a pósta egy-egy zászlőszöget, melyet a maradék magyar földnek mindig más és más helységében, jelmondat hangoztatása kapcsán, sok ünnepi szónoklat után s bőséges és költséges bankett előtt kellene beverni egy újonnan fölszentelt zászló nyelébe. E soroknak anyagiakban korántsem bővelkedő írója mindeddig kötelességének vélte nem ugyan szabályszerűen beverni, de átvenni és megváltani, aztán fiókjának mélyére sülyeszteni acimére érkezőzászló szögeket. A jövőben azonban el fog tekinteni az eddig követett gyakorlattól b zászlóalapra vagy épen zászlőavatő ünnep rendezési költségeire egy fűiért sem ad.

Mert gyönyörűséges szimbólum ugyan a zászló, da épen ezért nem is szabad ám azt lejáratni. Hogy himnuszunk az utóbbi évek során tagadhatatlanul veszített, áhítattal megszentelő imaszerüségéből, annak legfőbb oka bizonyára az, hogy túlbuzgó emberek jóvoltából még mindig többször halljuk kelleténél. A zászlónak nem szabad hasonló sorsra jutnia.

Nagy eszmék megtestesítője, a testületi becsület és együttérzés jelképe a zászló. Nem szükséges azonban, hogy a társadalmi fejlődést előmozdítani hivatott magasztos eszményeknek minden kisebb-nsgyobb tömörülés külön zászló alatt szolgáljon. A zászlóipar felvirágoztatását aligha fogja elsőrendű országos érdeknek tekinteni valaki, viszont a költséges lako- mázás tok résztvevőre nézve aránylag súlyos terhet s az

* Kiváló munkatársunk fennebbi felfogásával nem mindenben értünk egyet. Holnapi számunkban reá fogunk mutatni az érem másik oldalára. Szerk.

érdekelt társadalmi intézményre anyagiakban veszteséget jelent, erkölcsi szempontból pedig a legjobb esetben is közömbös.

Legyen kisebb a zászlóerdő és nagyobb a hűség. Kevesebb ünnepre és több munkára van

szükség a szociális életben, melyet nem a ragyogó látszatok és szépen megrendezett ünnepélyek, de a zajtalan, szívós és önzetlen fáradozás és áldozatok fognak az egészséges fejlődés irányába terelni. Balog.

A választójogi törvényjavaslat részletes vitája.

Az ajánlás és a korteskedés szabályozása*

Budapest, julius 2. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitövszky Béla elnök.

A választójogi vita folytatólagos tárgyalása után a 62. szakasznál, amely többek között kimondja, hogy azok, akik egy év óta külföldön tartózkodnak, nem választhatók képviselőknek, az előadó azt a módosítást javasolja, hogy a külföldön tartózkodók választójoga tekintetében esetről-esetre a minisztertanács döntsön.

Farkas István bírálja a választási törvényrendszert. A kormány ellentmondásban van saját magával, amikor a forradalomra és a forradalmi eseményekre a feledés fátylát hangoztatja, ugyanakkor a minisztertanácstól teszi függővé az úgynevezett emigránsok választójogát. A szakasz törlését kívánja.

A vita bezárása után Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel: Az ajánlásoknál az ajánlók számát azért kellett felemelni, mert

a kormány azt akarja elérni' hogy a választásnál az agitáció utolsó stádiumában csak azok a jelöltek vegyenek részt, akiknek komoly esélyeik vannak a jelölésre.

— Az a jelölt, akinek kilátása van arra, hogy megválasszák az agitáció és propaganda eszközeit sokkal jobban meg fogja válogatni, mint az a jelölt, akinek a helyzete kilátástalan és ezért az izgatás és demagógia minden eszközét igénybe veszi, hogy kilátástalan helyzetén segítsen. Nem járulhat hozzá, hogy a törvényhatóság hitelesítse az aláírásokat. A törvényszék mindig tiltakozik az ellen, hogy az aláírásokat hatósági közegek hitelesítsék. Éiénk támadások hangzottak el az úgynevezett emigránsokkal kapcsolatban. Az egyik azt kifogásolta, miért tesz kivételt a kormány éa miért bízzák a választási biztosra a jelölteket, mért nem dönt a közigazgatási bíróság ebben a kérdésben.

mm iwm

Tömegesen jelentkeznek felvételre az egri középiskolákba.

A ciszterci főgimnáziumban jóval több jelentkezőt kellett elutasítani, mint amennyit fölvettek. — Jó eredményekkel zárult az iskolaév. — Beszélgetés Kürti Menyhért dr. c kir. tankerületi főigazgatóval és Habán Mihály dr.-ral, az egri állami főreáliskola igazgatójával.

Eger, 1925. julius 2.

Junius végén ős julius első napjaiban Eger városa valóban a *kis magyar Athén« képét nyújtja. Helyből és messzeföld- ról való szülök sereglenek az iskolák kapui előtt. Beiratásra sietnek a kis nebulókkal.

Az idén a beiratás sokkal mozgalmasabb látványt mutat, mint más években. Az igazgatók hivatalos helyisége előtt komoly versengés folyik azért, hogy jki juthat be elsőbbnek kis fiával.” Szinte szokatlanul nagyszámban jelentkeznek az első osztályokba. Az ember csodálkozik, hogy egyszerre ilyen kapós cikk lett a tudomány. Pedig meg sem lehet magyarázni, hogy miért. Hisz sohasem volt igazabb, mint ma, az a

mondás, hogy ca tudósok mind szegények.*

A ciszterci rend főgimnáziumában

felkerestük Kürti Menyhért dr. c. tankerületi kir. főigazgatót, aki a kővetkezőkben tájékoztatott bennünket a behatásokról és a múlt iskolaév eredményéről:

— Az első osztályba nagyon sokan jelentkeztek felvételre, de csak 60 tanulót volt módunkban fölvenni és ennél a számnál jóval többet kellett elutasítanunk, úgy hogy ciaknem teljes egészében a helybeliek töltötték meg az első osztályt. A vidéknek alig jutott hely. Remélem azonban, hogy a miniszter kedvezően fogja elintézni a hozzáintézett kérelmeket és a vidék számára is helyet biztosít intézetünkben.-- A többi osztályokba is nagy számban jelentkeztek fölvételre a növendékek. A II. III. IV. és V. osztályok teljesen beteltek.

— A helyzetet egyébként legfeltűnőbben jellemzi az, hogy egyedül a tegnapi napon 56-an jelentkeztek az első osztályba való felvételre és ezek közül 52 t — fájó szívvel bár — kénytelen voltam elutasítani.

A műit iskolaév eredményeiről ugyanazokat volt szives mondani a főigazgató, amit a főgimnázium díszes értesítőjében is közölt:

Nemcsak kezökön fogtuk gyermekeinket, de szivükön is rajta tartottuk kezünket. Egész nevelésünk tengelye most is, mint mindig, a ciszterci Rend minden intézetének nevelési elve, a tudatosság felé fokozott vallásosság és az áldozatos hazaszeretet volt. Ez a szellem hatotta át egész nevelő-tanítói hivatásunkat ; ez irányította cselekedeteinket a külső istentisztelet gyakorlásában s ebből származtattuk a komoly munka kötelesség- érzetét, a kegyelet, a hála és jőcselekedet tényeit. S mert tanítványaink értik a kor szavát s megértenek bennünket, nagy lelki megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy mind hiterkölcs- fegyelmi magatartás, mind tanulmányi eredmény tekintetében biztos haladás tapasztalható; sőt örömmel jelenthetjük, hogy tanulóink hit-erkölcsi s hazafias gondolkozása és érzése emelke-