Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-21 / 162. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona

Eger, 1925 július 21. kedd. XLII. évf. 162 sz.

Előfizetési di) postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

Önzőnek és érzéktelennek

mondják a legszélesebb magyar népréteget: a földműves kisgazdákat. Szerintük ez az osztály akkor srófolta fel legmagasabbra az árakat, amikor a magyar várótokban legnagyobb volt az élelmiszerhiány és a nyomor. Amikor a 10—15 gyermekes holland munkások fogadták ma- gukhoz az éhező magyar közép* osztály gyermekeit, a magyar földműves és birtokos osztálynál a legszerényebb nyaraltatási akciók is kudarcot vallottak. Igen nehéz volna egy oly célt kitalálni» melyért erszényüket megnyitnák. A templomperselyeket a pénz teljes elértéktelenedése korában, mikor az ötven koronás is kevés volt a forgalomban, még mindig özönvíz előtti 1 és 2 koronásokkal tömték. Aki 100 koronát dob a perselybe,az kidülleszti a mellét, dacára annak, hogy jól át tudja számítani a békebeli 0 40—0-50 fillérre. A kisebb-nagyobb va- gyon-különbségre támaszkodó gőg sehol sem von akkora árkot ember és ember közé, mint náluk. A kézi taligás kubikos nem ember a lovaskordés kubikos szemében; mindegyik más piacon gyülekezik. Az ember értékének nincs más mértéke, mint a holdak száma. A saját föld nagysága diktálja az erkölcsöt is és a nyomorult rögért modern kannibálokká változtak. Uj emberáldozatokat hoznak. Megölik az aDya méhében a csírázó emberéletet. A meghagyott és folyton csenevészesedő utódok családi boldogságát nem «hófehér szerelemére, de búzára, ökörre ős földre alapítják.

Minden gondolat, minden érzés pénz és más anyagi javak körül forog. Vájjon az emberibb, a több szellemmel és több szívvel telített élet milyen oltványa fogam- zana meg a modern kannibálizmusnak a fáján?

Hiú reményekkel áltatja magát az, aki egy pár év alatt nagyobb változást remél elérni. Politikai beszédek, ragyogó programok, jobb nemzeti létre felhívó gyűjtő szózatok, polgári ideológiák nem a konkrét és valóságos élethez kapcsolódó keresztény erkölcstanítások csak méh-dongások abban az anyagias fogalomvadonban, mely a magyar ugarra terpeszkedik.

A jobb és szebb magyar jövőt tehát; azt a nemzeti életrendet, amely az egész magyar nemzetet fokonként fogja mind magasabb életszínvonalra emelni, nem a politikusok fogják megteremteni, hanem a vezetők egy uj faja: a nép kertészei.

Mert mit csináltak politikusaink Széchenyi István kivételével egy század óta ? A képviselőválasztások alkalmával elmondták programjukat, hozzáfűztek minél több beváltható és be nem váltható Ígéretet és azután a következő választásig feléje sem néztek kerületüknek. Igen szép volt, ha közbe közbe, nagy ritkán beszámolót mondtak.

S hogy semmi se zavarja köreiket, politikusok és kormányok azon fáradoztak, hogy leszereljék azokat, akik zavartalan uralmukat megbolygathatták volna: az egyházakat s különösen a kath. egyházat. A liberális kormányok 50 éven át nyirbálták azokat a kötelékeket, amelyek az egyházakat a néphez fűzték.

Törvényekkel, sajtőhadjáratok- kal igyekeztek tekintélyét gyöngíteni.

A szellemi és erkölcsi árvaságban hagyott értékes magyar nép ezalatt történelmileg alakult ki azzá, aminő. A népiskolában tanult írás-olvasás nem képesít senkit az élet néha igen bonyolult viszonylataiban való helyes eligazodásra. A felnőttek nevelésére pedig igen kevés intézményünk van. A szövetkezeti mozgalom sporadikus, a gazdakörökben nem folyik intenzív önművelés. A nép vele törődö és vele minden életviszonylat- ban állandóan foglalkozó vezetők nélkül van.

Aki a magyar népet, a magyar földműves osztályt és a magyar intelligenciát, egy nemes, erős, müveit egységgé akarja tömöríteni, az készítse el annak a félszázados munkának a programmjät, mely felöleli a földműves osztály szellemi, erkölcsi és anyagi szükségleteinek kielégítését a magyar intelligencia munkájának a falu életébe való szerves bekapcsolásával. (p. e.)

Mt«'#*«® '’fSMeMeMKSme'MM

Adómérséklés és adóelengedés a háztulajdonosoknak, akik házukat 1925-hen tataroztatják vagy tataroztatták.

Az adómérséklés nagysága a tatarozás költségeinek nagyságához igazodik. — Nemcsak a házadóra, hanem a házadó alapján kivetett pótadóra és jövedelemadóra is kiterjed az adómérséklés. Julius 30-ig okvetlen be kell nyújtani a kérelmeket.

Az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925. évi XVIII. te. végrehajtása tárgyában kiadott 80,000/1925. sz. pénzügyminiszteri utasítás szerint

adómérséklés illeti meg azokat a házbirtokosokat, akik házukat az 1925 év folyamán kizárólag a saját költségükön tataroztat- ják vagy tataroztatták. Tatarozás alatt azokat a munkákat kell érteni, melyek a háznak jókarba hozatalára vagy jőkarban tartására szolgálnak. Ilyenek megrongált tetők, menyezetek, kémények, falak, lépcsők, csővezetékek, csatornák, kapuk-ajtók, ablakok kijavítása, a falak vakolása és festése, vagy meszelése, a kapuk, ajtók és ablak-keretek mázolása, a vasrácsok vagy az esővizet levezető csatornák festése.

Az adómérséklés mértéke a tatarozási költségek nagyságához igazodik ekképen :

1. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadó alap 20%-át elérik, de annak 60%-át meg nem haladják, a tatarozási költség felét az 1926 évi házadő alapjából le kell vonni,

2. ha a tatarozási költségek az 1925 évi házadő alap 60%-át eléri, de ennek 100%-át nem, a tatarozási költség felét az 1926 évi, mig a másik felét az 1927 évi házadő alapjából kell levonni ;

3. végül ha a tatarozási költségek az 1925 évi házadő alap 100%-át elérik vagy meghaladják a tatarozási költségnek az

1925 évi házadő alapjáűl szolgáló összeg első részét az 1926 évi a többi részét pedig az 1927 évi házadó alapjából kell levonni. Az adómérséklés kiterjed a házadéra valamint az annak alapján kivetett összes pótadókra végül a jövedelemadóra is. A kincstári házhaszonrészesedés azonban — ha ugyanakkor még érvényben lesz — rendesen fizetendő.

Az élvezett kedvezmények engedélyezéséhez köteles a házbirtokos legalább 15 nappal a tatarozás megkezdése előtt a községi elöljáróságnál, (Egerben a polgármesternél) írásban a következő adatokat bejelenteni: aj a tatarozandó épület fekvését (utca, házszám)

b) a tervezett tatarozási munkálatokat

c) a tatarozási munkálatok megkezdésének napját és előrelátható tartamát

d) a tervezési munkálatokat végző vállalkozó nevét (cégét) és telepének helyét.

A tatarozási munkálatok befejezését 15 napon belül a fentebb említett hatóságnál irásbe- lileg szintén be kell jelenteni. Ebben a bejelentésben fel kell tüntetni a tatarozási költségek végösszegét is és azt eredeti számlákkal és nyugtákkal igazolni kell. •

A bejelentések illetékmentesek, az előbb említett számlák és nyugták azonban illetékkötelesek.

Rőszesittetnek az ismertetett adómérséklésben azon házbirto- kosok is, akik házuk tatarozását 1925 év julius 7 ig már befejezték — azonban ha a tatarozást az 1924 évben kezdték, a munkálatoknak csak azon része vehető figyelembe, amelyek tényleg 1925 évben végeztek.

Az 1924 évben végzett tatarozási munkálat költsége az adómérséklés engedélyezésénél figyelembe (nem vehető.

Ezen munkálatoknál a bejelentést legkésőbb 1925 julius 30-ig okvetlen be kell adni, mert az elkésett bejelentések figyelembe nem vétetnek.

Ezen bejelentésnek a fentebbi a) b) d) pontok alatt elsorolta- kon kívül tartalmazni kell a tatarozási munkálatok megkezdésének és befejezésének napját