Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-30 / 295. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger. 1925. december 30 szerda. XLII évf. 295. sz. Előfizetési dij postai szállítással : egg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A koronázás évfordulóján az óceán hullámai ostromolják a halott király sírját. A pár darab rögöt, ami a kettős monarchia urának megmaradt — idegen földön. Ugyancsak az évforduló napján kiáradt folyók habjai veszélyeztetik a trianoni szigetet. A maradék magyar területet, melyet szomszédaink még meghagytak nekünk — egyelőre. A funchali királysír a maga szomorú elhagyatottságában s a csonkaország csüggedésre hajló népe a maga lesújtó árvaságában — íme ez a diptychon mered a szemünk elé a borongós decemberi délutánon, mikor a kilenc év előtti örömünnep emlékét idézgeti lelkünk, hogy új erőt merítsen a daliás idők immáron mélyen szunnyadó szelleméből. A koronázó domb királyi lovagjának kezéből kihullt az országot védő kard és erőtlenül hanyatlott elá a kar. És megindult nyomban négyfelől a környező népek kapzsi áradata, hogy elrabolja tőlünk az ezeréves földet. Nem jutottak el az ország szívéig. A félúton meg- állott mindenik k azóta várakozó állásban lesik: mikor fogunk végsőt vonaglani s mikor hull érett gyümölcsként ölükbe a hőn óhajtott préda. Mi pedig a trianoni határok között megpróbáltunk élni. A magyar őserő csodát művelt • a rengeteg vér- veszteség ellenére is már-már úgy látszott, hogy egyelőre elkerültük a katasztrófát. Nyomorékon bár, de élünk. Fájdalmas tény azonban, hogy a megmaradt csonkhoz az évek múlásával hozzányomorodik a nemzet lelke is. Lassan lassan üresen kongő frázis lesz ajkunkon a Magyar Hiszekegy s a róna dús termésének láttára meginog bennünk az eg6t ostromló, panaszos hit, hogy »Csonkamagyar- ország — nem ország.» Hogyisne volna ország az Alföld magyarjának a rohamosan balkanizálődő agrárállamocska, mely a világ- történelmi ábrándok meredekjei- nek hátat fordítva, csendben túrhatja a kövér földet?! Ez a csend megüli bizony a magyar mezőket s elernyed benne a hősi múltba visszavágyő nosztalgia. Még jő tehát, hogy időnkint anyagi gondok barázdálják a csendnek sima tűkörét. Az alvó ország fülébe vészharangok kon- gása, menekülők jajveszékelése, fuldoklók halálhőrgése süvölti most rémesen a leckét, hogy a csonkaország ügye mégsem ország. A Kőrös árja ime ezer és ezer magyart tesz földönfutóvá, mert a folyó gátját a nekünk hagyott terület fölött átvágta az uj gazda, az oláh. Bizánc zsoldoskapitányának intő szózatát véljük hallani : «Isten örök törvényekkel kormányozza a világot;« a természet paragrafusa mintha azért érvényesülne most, hogy sokak martyriuma árán ismét magához térítsen egy elfásulő nemzetet . . . Kilenc év előtt a szent koronával fején, Szent István kardjával kezében, vállalta feladatául az integritás védelmét az uj király. Kelet felé vágott először a kardja, onnan zúdul reánk most is a veszedelem. Nyugatról, ahol régóta porlad a régi király, vájjon mikor jövend el az uj, hogy erős, fiatal karjával összefogja a ‘lassan szertemállő ősi földet ?! Élnem apadő hűséggel várjuk! Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos XIX. számú jelentése. Smith Jeremiás népszövetségi pénzügyi főbiztos XIX. számú jelentése az 1925. évi november 1-től 30-ig terjedő szanálási időszakról számol be. November hónapban a lekötött bevételek az októberiekkel szemben vég- l összegben Démi emelkedést mutatnak s majdnem pontosan ugyanazt a végösszeget mutatják, mint a múlt év november hónapban. Arany koronában a lekötött bevételek 24.1 millió összeget eredményeztek. Az összes állami bevételek november hónapban a tavalyinál 216.1 milliárd papirkoronával nagyobbak voltak. Az emelkedés tehát 23.4 százalék. Aranykoronában a bevételek összege 78.9 millió, a tavalyi 61 millióval szemben. A költségvetéssel szemben 22.2 millió aranykorona emelkedést mutat az eredmény. A decemberi előirányzat — 2.825,642 aranykorona bevételi többletet vár. A deoemberi kiadások közt több, mint 8 millió aranykorona szerepel dohány vásárlására, van körülbelül 2 és fél millió korona a státusrendezéssel kapcsolatos felemelt illetmények fedezésére. A decemberi költségvetés a szanálási költségvetéssel szemben 6 millió aranykoronával jobb. A pénzügyi helyzet teljesen kielégítő, aminek bizonyítéka az is, hogy Magyarország elsőnek helyezte hatályon kívül a valuta és devizaforgalom korlátozását tartalmazó intézkedéseket. Az átmenet csendesen folyt le és feltehető, hogy ha a közönség már jobban beleélte magát az uj helyzetbe, lehetséges lesz a budapesti tőzsdén az idegen fizetési eszközök kiterjedtéi élénk piacát teremteni. Az üzlet mindinkább átterelődik a legerősebb kezekbe, az olyanokéba, akik képesek és hajlandók is ,igen csekély haszonhatárokkal megelégedni. A nemzeti Bank jegy for - Qalma és váltótáreája erős apadást szenvedett november folyamán s az októberi kamatláb leszállítás észrevehetően nem igen befolyásolta az üzletet. Az érckészlet és a tartozások fedezeti aránya viszonylag változatlan maradt. A kamatláb leszállítása nem apasztotta a Nemzeti Bank érc- és deviza fedezetének erősségét. Ugylátszik, bogy a jegyforgalosn viszonylagos megállapodottsági pontra jutott oly összeggel, mely nem mutatkozik túlságos magasnak. A vidéki kamatláb összeegyeztetése a bankkamatláb színvonalával csak nehezen megy. A vidéken még egyre igen magas kamatot követeinek, amelyet sem az ipar, sem a mezőgazdaság hosszabb ideig nem bir el. Az értéktőzsde helyzete nem egészen kielégítő. Az év eleje óta a részvények ára Budapesten nagy átlagban az értéküknek körülbelül egyharmadával csökkent. Más szempontból azonban a helyzet kevésbé mutatkozik szomorúnak.« A külföld véleményére az értékpapírpiac lanyhasága alighanem kevésbé kedvezőtlen befolyást gyakorol« — mondja a jelentés,-« mint ahogyan az árfolyamoknak mesterséges eszközökkel, vagy spekuláció utján felhajtott, vagy inflációs utón magasan tartott színvonala gyakorolna. Az árfolyamoknak oly színvonalra felhajtása amilyet az osztalékok vagy kamatok magassága nem tesz megokoltá, azoknak sem állana érdekében, kik tőkéiket magyar értékbe fektették be. Hogy ez a színvonal hol lenne, az értékpapírokat általában vagy egyeseket különösen illetőleg, ezt ma még nem igen lehet megállapítani, ámbár kétségtelennek látszik, hogy vannak nagy vállalatok, melyek nem szenvedtek akkora anyagi károkat, hogy ezek papírjaiknak mai tőzsdei értékelését megokolttá tennék. A legbiztosabb politika, bevárni az aranymérlegek közzétételét és az új helyzetnek megfelelő osztalék-politika kialakulását és addig hagyni az árakat, hogy maguktól helyezkedjenek el a maguk színvonalán, sokkal inkább, mint felszorítani őket olyan színvonalra, melyről valaki azt hiszi, hogy ezt, az egyik vagy másik okból, el kellene érniök.« Szemben az 1924. évi, 1.002.2 millió aranykorona értéket képviselő, kimutatott külkereskedelemmel és a január—október hónapok végével 100.2 millió aranykoronás passzívummal záródó kereskedelmi mérleggel, a most folyó esztendő együttvéve 1,156.3 aranykorona értéket képviselő behozatalt és kivitelt ért el és a kereskedelmi mérleg passzívuma 51.9 millió aranykoronát tett. A fenti számadatokból kitűnik, hogy dacára a tavalyinál sokkal jobb idei termésnek, az 1925. évi októberi kivitel értéke nem érte el egészen az 1924. évi októberi kivitelét. Ennek az oka részben az, hogy a búzának, a húsnak, a cukornak és Magyar- ország még egynéhány fontos
