Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-22 / 290. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona

Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K.

Eger, 1925. december 22 kedd. &LII. évf. 290 sz.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Liceumi ngomda. Telefonszám: 11.

1 ban a magyar zsidóság jogállásának. Áz odiőzus, a vitákra okot adó törvény a numerus claususről, mely mint törvény mindnyájunk fölött áll és fel- sőbbrendü erejével kell hogy kihasson az ország társadalmának gazdasági és kulturális fejlődésére, ma már kétségtelenül mm az elfopultsággal és heves politikai nézettel vegyitett, forradalom utáni közhangulatnak őre, hanem letéteményese a szellemiek terén megélhetésért küzdő a a társadalomban elhelyezkedni kivánó értelmiség elproletárosi- tása elleni önvédelemnek. E lényegében és formájában immár nem sérelme többé a magyar- országi lakosság egyik hányadának, hanem számarányának megfelelő elosztója az értelmi pályákra induló tanulóifjúságnak.

A magyar zsidóság privilegizált helyre nem törekedhetik, s ezt tudja jól közületének felvilágosult vezetőtábora, mely ép a genfi tanácsülés előtt tiltakozással fejezte ki hazafias felfogását arról, hogy külföldi beavatkozással nem kér törekvésének érvényrejutásából, hanem itthon óhajtja politikai kívánságait szóvá tenni. Bethlen István gróf intelemmel mutatott reá arra, hogy ha vannak itt sebek a múltból, amelyek fájnak akár egyes rétegeknek, akár egyes polgároknak, azokra fátylat kell borítani, nem pedig fölszaggatni.

És mégis mi folyik az ország törvényhozásában, sajtóban s a nyilvánosság egyéb helyein? Állandóan inficiálják a sebeket, balról és jobbról belédugják uj- jaikat, hogy annál később gyógyulhassanak be. A miniszterelnök megnyugvást hirdet, amiképen kormánya e kérdésben közeledést, kibékitést munkált négy esztendő óta. A közérdek azt kívánja, hogy szűnjön meg végre a megbontó egyenetlenkedés és fogjon öiisze a nemzetnek minden tagja a társadalmi egyensúly megtartásának céltudatos törekvésében. M. S

»Hatvanas ezred« és »Tízes honvéd« utcák lesznek Egerben.

Városi kislakások sorsjáték alapján. — Szita ezredes érdemei. — Vita az új állandó választmány megalakításánál.

— A képviselőtestület közgyűléséről szóló tudósításunk folytatása. —

mmmmmam -jfarceaEKa—MmiiggifJiW iíwi m iMnrmiWM

Igazságtevés.

Vita nem döntheti el, hogy a magyarországi zsidóság faj-e, vagy felekezet. De eldöntheti a magyar hazában élő zsidóság magatartása, érzülete és cselekvése. Mindig lesznek, amint hogy voltak is olyanok, akik a nemzettel bajában és örömében megosztották az ország határain belül élő összes lakosság közös sorsát s akik becsületes érzésben összeforrva faji és felekezeti különbség nélkül, származáson és egyéni törekvésen felül soha nem is akartak mások lenni, mint magyarok. De voltak olyanok is, akik maguk rekesztették és közösítették ki magukat a magyarság soraiból azzal, hogy cselekvésükben megtagadták neki a munkát, hajlékot és egyenlő jogot biztosító hazát és tetteik, céljaik, eszméik irányzata által szándékosan szembehelyezték vele magukat a magyar nép fizikai és lelki megmozdulásainak válságos idején.

Ezek önként lettek idegenné, amire nem kényszerítette őket senki és semmi. A nemzethüség követelményével szembefordultakkal szemközt azonban a nagyobb többség, legalább is akarjuk hinni, hogy a nagyobbik többség maradt és maradni óhajt jóban, rosszban hű polgára Magyarországnak, amelynek a legutolsó időben átélt megrázkódtatásából nem sietett jogtalan egyéni hasznot harácsolni, hanem együtt szenvedte el a felforgató események súlyos gazdasági és erkölcsi következményeit.

Ennek a zsidóságnak nagy elégtételéül szolgálhatnak Bethlen István gróf miniszterelnöknek a nemzetgyűlésen e kérdéssel kapcsolatban elhangzott szavai. A miniszterelnök plasztikus definíciója valósággal érzékelhetővé tette azt az áthidalhatatlan különbséget, mely válaszfalat von a zsidó fajú magyarországi lakos, esetleg magyar honos és az izraelita hitfelekezetü magyar-zsidó között. Valóban úgy látjuk, hogy politikailag sem lehetne igazságosabb meghatározását adni a nemzeti közfelfogásnak megfelelően, a faj és>felekezetről folyó vitatkozásA városi képviselőtestület szombat délután a földműves szegényeknek megszavazott 20 millió koronán kívül, külön 10 milliós karácsonyi segélyt szavazott meg az iparos szegényeknek. A. segélyek kiosztását minden negyedben külön bizottság végzi a fertálymester és több képviselő bevonásával.

A képviselötsstület 1926 évi állandó választmányának megalakítása

hosszú és heves vitát idézettelő. A polgármester által összeállított névsort a képviselőtestület nem fogadta el.

Láng Nándor javasolta, hogy az állandó választmány tagjai közé válassza be a közgyűlés Radii Károly, dr. Sebők Endre, Gröber Jenő, Nagy László és Zachár Ferenc képviselőtestületi tagokat.

A képviselőtestület sok tagja a hivatalos liszta mellett szólalt

fel. Kálnoky Viktor dr. erre felállt és többek között ezeket mondotta:

— Nagyon szép, hogy a polgármester űr a harmonikus együttműködés szükségét emlegette a Nagy László interpellációjára adott válaszában. A tettek és az eljárás azonban nem fedik a szép szólamokat. Most is az a helyzet, hogy a polgár- mester úr a képviselők egy nagy táborának megkérdezése nélkül állít össze egy listát én lehagyja belőle városunk közéletének olyan értékes egyéniségeit, mint Radii Károlyt is, aki önzetlen és közhasznú működésével igazán rövid idő alatt osztatlan nagyrabecsülésünket érdemelte ki. Az állandó választmány nem nélkülözheti a köznek ilyen hasznos munkásait, sőt a polgár- mester úrnak kellene rajtalenni, hogy az állandó választmány számára is megnyerje ezeknek

a férfiaknak tevékenységét. így a békét szolgálni nem lehet. A magam részéről is a leghatha- tősabban támogatom Láng képviselőnek a kiegészítő indítványát, hogy az általa megnevezetteket válasszuk be az állandó választmányba.

Alföldi Béla dr. azt indítványozta, hogy egyénenkint szavazzanak a liszta fölött. Kanitz Dezső a hivatalos lista mellett foglalt állást. Szabó Szilárd dr. viszont azt javasolta, hogy a kellően elő nem készített ügyet vegyék le a napirendről és egy másik közgyűlésen alakítsák újjá az állandó választmányt.

Trak Géza polgármester ezután szavazásra bocsájtóttá a kérdést. A nagy többség Láng Nándor indítványát fogadta el és e szerint alakította meg az állandó választmányt, melynek tagjai így a következők:

Az új állandó választmány.

Alföldi Dávid dr., Babocsay Sándor, Bak János, Barsy István dr., Bóta Antal, Csekó Gábor, Duikay Pál.Gáspárdy Gyula, Gröber Jenő, ifj. Kocsis Bernét, Kocsis Ferenc, Lipcsey Péter dr., Nagy László, Petro Kálmán dr., Radii Károly, Sebők Endre dr., Subik Károly, Tatay Sándor, Tóth Gsepregi András, Zachár Ferenc.

Városi kislakások sorsjátékból.

Braun Károly városi tanácsos előadta ezután, hogy Radii Károly az Egri Népújság deoember 4.-i számában megírta, hogy Egerben is meg lehetne valósítani Pécs és Miskolc példájára. A polgármester a képviselőtestület elé terjeszti a cikket. A közgyűlés elvben elhatározta a terv megvalósítását és bizottságot küldött ki az ügyben.

„60-as ezred utca“ és „10-es honvéd utca.“

Subik Károly és Polánkay László dr. azt az indítványt terjesztették a képviselőtestület elé, hogy a volt cs. és kir. 60. gyalogezred, Eger város volt házi ez- rede és a volt 10. honvéd gyalogezred nevéről egy-egy egri utca neveztessék el. Az állandó választmány javasolta, hogy az indítványnak helyt adva az Uj-