Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-18 / 287. szám
Ára 2000, vasárnap 2600 korona Eger, 1925, december 18 péntek. XLI1 övf. 287. az. Előfizetési di) postai szállítással i agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségs Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. büntető-igazságszolgáltatás és mi ezzel a kérdést elintézettnek ia tekintjük. Pedig az éj sötétjében árnyak suhannak el, a hamu alatt izzik a parázs, a teljesen elhanyagolt, máról-holnapra tengődő alsóbb néposztályokat elszédíti az arany csengése, a rózsaszínre festett jövő káprázatos ragyogása ... és a métely terjed, megfertőzvén az egész légkört, és barna éjfeleken meg- csörren a sírásó kapája, amint belehasít a síró anyaföldbe. Egy nemzet sírját készülnek megásni. Nagyjaink kultuszának az lesz az igazi inkarnációja, ha az ő fényüknél ráeszmélünk saját tunyaságunkra,patőpálságunkra. Ha majd komolyan akarjuk a munkát és egyesült erővel fogunk hozzá a lappangó veszedelem megszüntetéséhez, amelynek sem erejét, sem mértékét nem ismerjük, de amellyel számolnunk kell, mert megvan. De e küzdelem csak akkor biztathat győzelemmel, ha a társadalom vezető tényezői és egyéb értelmiségi elemei őszinte szeretettel nyúlnak a teljesen 'elhanyagolt, magára hagyatott néptömegek után, úgyhogy azok maguk is a magasba kívánkozzanak. Másrészt nagyvonalú, a haladó kor kívánalmaihoz mért szociális alkotásokkal biztosítjuk a magyar erkölcs és ezzel az egész magyar élet emelkedését s oly páncéllal övezzük körül nemzeti létünket, amelyről minden pokoli tévtan visszapattan. Üstökösök járása gyújt fényt a magyar éjszakába. Üstökösök fénye világítsa meg a magyar elméket, hogy elérkezhessél a várvavárt hajnal, a nagy kibontakozás : a magyar feltámadás! Angyal Lajos. A numerus klauzus. Üstökösjáráskor ... A közelmúlt napokban volt 100 éve annak, hogy Széchenyi István egy nagyszerű gesztussal megvetette alapját a Magyar Tudományos Akadémiának; Eger városa Esterházy Károly emlékének áldoz. Üstökösök járnak a magyar égbolton s nyomukban megelevenednek nemzeti nagy létünk legragyogóbb fejezetei, az áldozatos bonszerelem ragyogó példái... Ünnepi szónokaink a Széchenyi-, Esterházy- kultusz inkarnáciőját ünnepelik. Súlyos, szép gondolatok kelnek szárnyra, babonás ritmusú szavak muzsikáján magasra csap fel a magyar szalmaláng, pillanatokig úgy látszik, hogy a szemekben a nagy magyar feltámadás hajnalfénye ragyog . . . de aztán múlnak az órák, lohad a lelkesedés és végül átengedjük a nagy tanulságok értékesítését másoknak. Mert mi még ráérünk. Nagy kényelemszeretetünkben nem akarjuk észrevenni, hogy a magyar ingoványon lidérctüzek gyűlnak ki és már portánkon rikoltoz a tűzkakas . . . Széchenyi-, Esterházy-ünnep- ségeinken kitörő lelkesedéssel ünnepeljük a megyar géniusz újjászületését... és ugyanakkor az egyik törvényszéki tárgyaláson fölényes nyugalommal számolnak be a vádlottak arról, miként akarták a kommunizmus feltámasztásával nemzetünk sírját megásni. Ajtónkon kopogtat a vég, de mi fagyos közönnyel vesszük tudomásul és rábízzuk az elintézést a bíróságra, És ezzel az ügy részünkről befejezést nyert. Az emlékezések nagyjaink fenséges eszmevilágát tárják szemünk elé, de amíg a napba nézünk, nem tudjuk észrevenni a magunk törpeségét. Megcsodáljuk a magyar géniusz gyönyörű ragyogását, de az alkotómunka már nem kenyerünk, mert kényelmünket kellene érte feláldoznunk. Kényelemszeretetünk nem engedi megsejteni a kommunista mozgolódásokban is a nemzeti veszedelmet. Nagyszerűen megszervezett rendőrségünk néha bevilágít ez aknamunkát végző boszorkánykonyhákba, a tetten- ért eltévelyedettekre lesújt a Budapest, december 17. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 őrá után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitás tárgyalásánál Sándor Pál szólal fel elsőnek, válaszol a kultuszminiszter tegnapi beszédére. Az «Egyenlőség* cimü hetilapból citál egyes adatokat és ezekkel igyekszik megcáfolni a miniszterelnök kijelentéseit. A kultuszminiszter tegnap helytelenül állította be a tényeket, mert azt mondotta, hogy a gazdasági iskolákban nincs numerus clausus. Ezzel szemben az az igazeág, hogy a gazdasági iskolákban is érvényesítik a numerus clausuat. Hivatkozik a soproni főiskolára. Majd Eöri- Szabó Dezső felszólalására válaszol, aki a tegnapi napon a numerus clausus mellett foglalt állást. Felolvassa azt a reverzálist, amelyet Eőry Szabó Dezső adott, b amelyben a numerus clausus elleni harcra kötelezi magát. Örül annak, hogy a numerus clausust Genfben nem utasították a bíróság elé, ez a magyar zsidóságnak is sokat ártott volna. Tiltakozik az ellen, hogy idegenek avatkozzanak a magyar zsidóság ügyeibe. A kultuszminiszter a numerus clausust összeköttetésbe hozta a proletár-diktatúrával. A kommu nizmus alatt épp úgy üldözték a zsidókat és fosztották meg vagyonuktól, mint a keresztényeket. A proletár-diktatúráért tehát nem lehet a zsidókat okolni. Mert ha voltak is zsidók, akik a kommunizmus alatt ténykedtek, azok hitehagyott zsidók voltak. A zsidóság azért küzd a numerus klauzus ellen, mert el akarja tüntetni azt a vádat,amely öt fajnak nevezi. Teleky Pál gróf annak idején tiltakozott az ellen, hogy a zsidóságot nemzetiséggé degradálják. A kultuszminiszter tegnapi beszéde szerint a zsidóság faj. Kérdi, kinek van igaza? (Közbekiáltás: Miért azonosítja magát a galíciaiakkal?) Sándor Pál: A kultuszminiszter tegnapi beszéde szánalmas volt. (Nagy zaj a kormánypárton) Sándor Pál: A miniszter komolyan elhiszi azt, hogy a numerus klauzus a magyar nép védelmére szolgál? Ezt állítani és hozzá még tapsokat aratni: a parlament szégyene. Az ilyen beszédek csökkentik azt az elismerést, amelyet Magyarország pénzügyi téren elért. Aki az ilyen beszédekre tapsokkal felel, ugyancsak az országnak árt. Bárla Szabó: Az ilyen állítások még jobban kiélesítik a helyzetet. Ha a zsidóság kiválóbbjai igy beszélnek, hogy beszélnek akkor a szemetjei! Sándor Pál: Csodálja, hogy az olyan testület, mint az egységes párt, elfogad olyan argumentumot, hogy a budapesti egyetem katolikus intézmény. Reméli azt, hogy az antiszemitizmus meg fog szűnni. A zsidóság a háborúból is kivette a maga részét. Az ország becsülete követeli a numerus cláusus eltörlését. Az indemnitást elfogadja, mert nem akarja, hogy a kormány egy napig is exlexbe vigye az országit. Lánc, lánc... karácsonyi lánc ... Pang a karácsonyi vásár. — Nincs forgalom. — Üresek a boltok. Eger, 19S5. december 17. Míg a jóvátétel és a korona leromlása nem ásták alá kis Magyarországunk pénzügyi helyzetét, addig a kisfizetésű emberek is megengedhették maguknak azt a fényűzést, hogy karácsonyra megajándékozhassák hozzátartozóikat a szorgalmasan összeku- porgatott fillérekből. Karácsony előtt már két héttel megkezdődött a nagy karácsonyi vásár. A különféle üzletek alig tudták lebonyolítani a forgalmat. Régi és kedves szokás volt, hogy karácsonyra új ruhával, új télikabáttal lepték meg a szülők gyermekeiket, akik ezenkívül értékes játékokat is kaptak. A rossz valuta azután évről* évre koppasztotta a karácsonyfát, kevesebb lett rajta a dísz, egymásután tűntek el róla a finomabb cukorkák. Egyre gyérültek a karácsonyfa alatt az ajándékok. S az aranyvalutás csonkaország máról - holnapra nem tudja kiheverni a nagy gazdasági leromlást, amit élénken illusztrálnak az üres boltok. Nincs karácsonyi forgalom. Ha betévedünk egy-egy üzletbe, szomorúan látjuk az áruval megrakott polcokat és az
