Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-10 / 280. szám

1925. decamber 10 EGRI NÉPÚJSÁG 3 A törökök mészárlásai Mosszulban. Az angol és amerikai lapokon bivül egyes francia és belga sajtó­termékek is igazolják mindama híreket, melyek a törökök mezo­potámiai keresztény mészárlásai­ról számoltak be. Ezeknek a mészárlásoknak folyó év augusz­tusában több mint 1000 kaldeai keresztény esett áldozatul, miután a török tisztek az összes asszo­nyokat és lányokat, akiknek a menekvésre már nem maradt idejük, a legaljasabb módon meg­gyalázták. A «La Libre Bslgique» beszámol az amerikai hírlapíró­nak George Saldes-nek a mészár­lások körül szerzett személyes tapasztalatairól, jakinek alkalma volt több menekült kereszténnyel beszélgetni. A menekültek közt volt a kaldeai katolikus érsek, Timotheus is. A keresztény mé­szárlások okául a törökök azokat a határvillongáiokat hozzák fel, amelyek az angolokkal szemben az Irak határában lévő petro- leumforrások körül keletkeztek, a valóságban azonban a törökök kereszténygyülölete volt a gya­lázatos öldöklés oka. Jellemző, mily gyorsan és könnyedén tért napirendre az uralkodó európai sajtó a tömeggyilkosságok felett. R HÍREK Kerestetik a tettes. Ecíéden történt egyik cigány­temetésen, hogy mikor a búcsúz­tató éneklő kántor egyik cigány­legény nevéhez ért, ez katonásan kilépeti a koporsó mellé, hap- tákba vágta magát s neve emlí­tésekor szemeit büszkén körül­hordozva, gőgösen mellére ütött kiáltván : ez én vagyok ! Ezzel az önérzetes kijelentéssel az életben gyakran találkozunk, mikor valamely siker és ered­mény diadalát kell elvenni akár érdemelve, akár jogtalanul, ellenben az Egri Népújságnak a fővárosba III-ik osztályon utazó s a gondolat, sző és érzés szörnyűségeit tapasztaló munka­társának felvetett kérdésére: Ki lehet ennek az oka ? — a mai napig sem látom az őszinte mell- veregetőt, ki bünbánattal fuvo- lázná: ez én vagyok! Segédkezni akarok eme lelki tetemrehivásnál s felszólítom mindazokat, kik a papság és tanítóság munkáját bárhogyan és bárhol megzavarják és hábor­gatják, sőt esetleg igyekeznek eredménytelenné tenni, — legyen az bár sérelmes miniszteri ren­delet, v»gy polgári hatőság.íszo- ciáldemokrácia, liberalizmus vagy vasárnap délelőttre tett közgyű­lések és bérfizetések, — hogy mikor a nép lezülléséről esik sző, szíveskedjenek megjelenni a szí­nen s mea kulpát ütni a mellre s így szólam: ez én vagyok! Kádár József. Harangszentelés Tarnaszentmikló- eon. Tudósítónk jelenti: Decem­ber hő 5.-én szép ünnepély ke­retében áldotta meg Babik József plébános, a katholikua hívek ál­tal *Jézus Szent Szíve»tiszteletére öntetett 160 kilogrammos, és Mihály István földbirtokos által adományozott 80 kilogrammos «Szent István» harangot. Dec. 6.-án, Szent Miklós püspök ün­nepén, a búcsú napján már az uj harangok, a megmaradt öreg haranggal együttesen dicsérték az Istent, hirdették a magyar feltámadásban való reményt és hitet. Az Egri Dalkör hangversenyéről beszámolónkat, helyszűke miatt, lapunk legközelebbi számában hozzuk. Eltemették »a Grünzweiget«. Sze­gény jő Grünzweig Imrét, a fő- reáiiskola hetedikes diákját, az ETE. ambiciózus és ritka ügyes­ségű műugróját alig 18 éves feo- i rában fejorbánc ragadta el az élők sorából. A diákság, főleg az uszőbajtársak, a hideg idő dacára igen nagy számban je­lentek meg társuk temetésén. — Dr. Schweiger Lázár főrabbi megható gyászbeszéde után a főraáliskola részéről dr. Habán Mihály igazgató búcsúztatta az elhunyt ifjút, majd a MOVE ESE nevében Bitskey Zoltán joghallgató mondott utolsó isten- hozzádot a hűségns uszőbajtárs- nak, akitől Preszíer Ármin gyógy­szerész, az ETE elnöke vett ez­után búcsút a gyászoló egyeeü let nevében. A község- és egyéb helynevek új helyesírása. A hivatalos lap teg­napi számában a belügyminiszter rendeletet közöl a község- és egyéb helyneveknek az újabb akadémiai helyesírás szerint való megállapítása tárgyában. Azokat a helyneveket, amelyekben az eddigi gyakorlat szerint a «cz» kettős betű fordult elő, ezután csak egyszerű «c> betűvel kell írni. Hevesvármegyében az ilyen «c» betűs helynevek ezután tehát így Írandók: Bekölce, Apc, Ma- conka, Boconád, Ujlőrincfalva. Milyen napra esnek a jövő évi ünnepnapok ? A naptárcsinálők műhelyében aaár elkészül az 1926. évi kalendárium, melynek ural­kodó bolygója ismét a nap lesz. Uj év napja péntekre esik, mig Vizkeraszt napja szerda. Febru­ár havát az időjós derült, hi­degnek mondja. Március 28-án Virágvasárnapja, elég korán s igy a huavét ünnepe április 4. és 5-én köszönt ránk. Májusban ál­dozócsütörtök 13-ára esik, 23 és 24-én pedig Pünkösd ünnepe. Űrnapja juaius 3-án. Péter és Pál keddre esik. A nyár nem sok jóval, sok esővel becsegtet, az ősz ellenben szép lesz. * A legszebb és legolcsóbb kará­csonyi ajándék. Ifjúsági iratok, képeskönyvek, imakönyvek, le­velezőlap- és bélyeg albumok, emlékkönnvek, fénykép- és ama­teur albumok nagy •választék­ban a Sajtószövetkezeí könyv- kereskedésében kaphatók. * A Gyermekmenhely a hiányzó télikabátokat és nagykendóket leküldte. Minden délelőtt a laká­sán osztja a Telepfelügyslőnő. * Uránia. Ma a műsor nagysá­gára való tekintettel kivételesen 6 és V*9 órai kezdettel: •Hajsza a világ körül» kalandos filmre­gény két rászben 14 felvonásban, mindkét rész egy műsorban. Első rész : «Páriától—Ceylonig». Második rész : «India—Amerika —Európa». E nagy sikert ara­tott film főszerepét Ellen Richter játsza. — Holnap csak 16 éven felülieknek: «Malva» a szerelem drámája 6 felvonásban, fősze­repben Putty Lia. * A legújabban megjelent Szent István Társulati könyvek beszerez­hetők a Sajtőazövetkezet könyv­kereskedőmében: Dr. Walter: Gandennus. P. Pál: Tündérfa. Dr. Nyisztor: Szekták Magyar- országon. Müller: A hit és re­mény. Müller: A szeretet. Dr. Karácsonyi: Szent László király élete, Három század a katakom­bákban. Divald: Felvidéki séták. Bőlcskei: Capistranői Szent Já­nos élete. Dr. Babura: Szent Jeromos élete. * 1926. évi naptárak a legna­gyobb választékban kaphatók a Sajtőazövetkezet könyvkereske­désében. Művészet. Az egri Kaszinó kulturmunkája. Eger, 1915. decembsr 9. Tagadhatatlan, hogy Magyar- ország kulturmunkája minden téren halad. És különösen ör­vendetes, hogy ebből az építő- munkából nemcsak olyanok ve­szik ki részüket, akik hivatalos támogatásban részesülnek, ha­nem olyanok is>, akik messze távol állnak minden hivatalos világtól és csupán nemzeti- és kultur érzésükből, spontán cse­lekszenek. — Ezeknek az önzet­leneknek a munkája a legérté­kesebb. « Ilyen önzetlen és értékes nem­zeti ős kulturmunkát végez tel­jes csendben a közel száz éves Egri Kaszinó is, mely Várltonyi Rezső igazgatói érája alatt nem­csak elérte békebeli nívóját, és újból középpontjává lett Eger társadalmi életének, de kibőví­tette “programmját intenzív mű­pártolással is: szépen restaurált nagy terme egész sor fényes hangverseny szintere volt s a Miklós-napkor megnyílt műipari kiállítás is jő helyet talál benne. Élénken emlékezetünkben van még az avatő-jellegű retrospek­tiv kiállítás, mely Szmrecsányi Miklós védnöksége alatt folyt le a amelyről még egy évvel később is úgy emlékezett meg«A Nemzet• ez évi augusztusi számában, hogy az «európai viszonylatban is tökéletesen megállotta volna a helyét.» Ezt követte a helyi művészek­Ügyeljen bevásárlásainál & o cn A. védjegyünkre! Négyszögletes skatulyára Daráló van festve, Nézd meg babám Minden reggel Nézd meg minden este. Skatulyának fölirása Mindig arra intsen: Mit ér a legdrágább kávé, Ha benne FRANCK nincsen f D. 177 O. 2S 1. — Ve. 7 . nek kiállítása két ízben, majd Csillag Józsefnek (aki azóta szintén beérkezett a Nemzeti Szalonba) kisebb méretű kiállí­tása, Handmann Adolfnak, a legszerényebb, de annál tehetaé gesebb nagy művésznek gyűjte­ményes kiállítása, most legutóbb a Bükk fiatal fanatikusainak és végül az egri közönség favorit- jának, a fiatal Meilinger Dezső­nek anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt nagy sikerű kiállítása és most újból egy jjőnevű mű­vész kér bebocsáttatást: Gimes Lajos. Gimes Lajosnak, ennek a még mindig fiatal művésznek mint­egy másfél évtizedes, értékes művészi múlt áll a háta megett attól az időtől kezdve, hogy el­ső ízben nyitotta meg képei előtt termeit a Nemzeti Szalon 1911-ben, ahol fiatalos könnyed­séggel vászonra és papírra ve­tett mezőkövesdi impressiők- kal vonta magára a figyelmet — Azóta bejárta a fél világot s a Műcsarnok múlt évi tárlatára és az Ernst-muzeumban 1924 őszén rendezett önálló kiállítására Nürnbergből, Veneziából haza­hozott képeivel a legteljesebb sikert elérte s ennek elismeré­séül juttatta neki (Spányik Kor­néllal, Komáromi-Katz Endrével és Déry Bélával együtt) az Or­szágos Magyar Képzőművészeti Társulat a Kitüntető Elismerést, ami a Képzőművészeti Társulat egyik legszebb kitüntetése. Gimes-nek beigőrt kiállításá­val a Kaszinó kiállításainak so­rozata ismét egy nagyon érde­kes számmal fog gyarapodni. Megfelelő érdeklődéssel nézünk elébe. Laptulajdonos: taSSI KERESZTÉNY SA1TÓSZÖVETKEZET Kiadó: ÉRSEKI LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA, Felelős szerkesztő: Kelemen Andor Igazgató: Radii Károly. Mindenki vegyen Rnl/Donj- cnr^íPDVPt I Nyerhető: 2autó, traktor, arany-és ezüst tárgyak, bundák, szobaberendezósek, zongora, motorbicíkli, 5 00 0 koronáért ■ iurM\ai 11 óul ojcgyci. yetügep, ekek, hátasló, tehén, ruhaszövetek, selymek, cipők es még 1500 különféle értékes nyeremények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom