Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-04 / 276. szám
ÁYa 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. december 4 péntek. XLII evf. 276 sa. Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. tjAcriitSd/ífeUacy • £> y s T| LicsiHQt Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. Athén-e csakugyan, igazi magyar Athén, a mi szeretett városunk, avagy csak aző- deleg e díszítő jelzővel ? Erről esett tegnap sző ezen a helyen ■ K—ny munkatársunk komoly fejtegetéseire nem kevésbé komoly, sőt heliyel-közzel egyenesen komor alaptőnusú hozzászólást kaptunk Veterán barátunktól. Ő is közel áll szivünkhöz, ezúttal azonban — ne vegye rossz néven ezt a megállapításunkat — mintha epébe mártotta volna tollát. Amúgy is terjedelmes válaszából tehát csak az alábbi töredéket iktatjuk ide: «Van-e Egerben a szellemi és erkölcsi értékek kultuszának templomon és iskolán kívüli terjesztésére kész, elegendő létszámú szónok-gárda? És van-e s főleg lesz-e ezután népes hallgatóság ? Ezt a kettős rébuszt adja fel a közvéleménynek az E. N. mai vezércikke s a ködös és hideg délutánon, irőszobám csöndjében, régi rheumámimd viaskodva (Inneu hát a pesszimizmus s itt-ott igaztalan vádaskodás ! Szerk), megkísérlem a probléma megoldását. Nyilvánvalónak látszik, hogy a két kérdés közül előbb a második helyen állóra kellene igenlő feleletet kapnunk. Lesz-e nagy számú, okulni vágyó, lelkes és megértő hallgatója azoknak az embereknek, akikben a mai sivár viszonyok között sem apadt el a közért fáradni kész, szociális lélek ? Seregleni fog-e az egri közönség, legfőképen pedig az intelligencia azokra az összejövetelekre, melyeken a túlnyomó többségnek a figyelmes hallgatás passzív szerepe jut osztályrészül?? Ahol nem lesz borozás és nem lesz tánc, nem lesznek ruhacsodák és nem lesz pletyka. Csak lélekbemarkoló, komoly szavak lesznek, intések és figyelmeztetések, néha egyenesen szemrehányások. Meg ifjúi szárnypróbálgatások, amelyek még nem nyújtanak esztétikai élvezetet, csak biztatást a jövőre? Lesz-e Egerben melegen tapsoló hallgatósága a hosszú tél számos matinéjának és kul- turdélutánjának, ünnepélyének és műsoros estéjének? Ez a kérdés az első a fölvetett kettő közül a dolgok természetes rendje szerint, épen erre azonban csak a közönség tud válaszolni. Nem szóval, de tettel. S mindjárt hozzá merem tenni, hogy ettől a választól függ a másik kérdés eldöntése is. Ha ismét nagy tömegben jelentkezik városunk kulturális összejövetelein a szívesen érdeklődő, okulni és hevülni kész hallgatóság, akkor az oktató gárda toraiban sem fognak lehangoló és panaszos rések mutatkozni. Budapest, december 3. M. 1. I. A nemzetgyűlés mai ülését ‘/,11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A napirend szerint a külügyi tárca költségvetésének általános vitája következik. Az első szónok Farkas Tibor. Azt tartja, hogy a külügyi tárca vezetése nálunk első sorban a miniszterelnök féladata. Megállapításának igazolására felhozza azt, hogy Scitovszky Tibor igen rövid külügyminiszteri működés után távozott a helyéről és állását azóta nem töltötték be. Határozati javaslatot nyújt be, melyben kéri a nemzetgyűlést, hogy szűntesse mag a külügyminiszteri állást és a külügyminisztérium vezetésével a miniszter- elnököt bízza meg. Vannak, akik azt állítják, hogy Magyarországnak a belpolitikája miatt nincsenek barátai és azért, mert a zsidókérdést nem kívánatos módon kezelik. Emlékeztet arra, hogy volt időszak, amikor Temesvárról jelentik : A magyar párt temesvári tagozata panaszmemorandummal fordult Tatarescu belügyi államtitkárhoz, aki a kormányelnök megbízásából Temesvárra jött. A memorandum leszögezi, hogy a párisi kisebbségi egyezmény és Ebben a régi városban mindig akadni fog a léleknevelő munkára fölösszámú vállalkozó, csak ne kelljen az igéknek üres termekben elhangzaniok. • A tél folyamán majd ebből a nézőpontból is szemügyre fogjuk venni előadótermeinket. Ha azt kellene tapasztalnunk, hogy városunknak lüktető életre hivatott kulturlelke csakugyan eltompult volna, újból fel fogjuk emelni szavunkat s nyomatékosan ap- pellálunk a magyar Athén szuny- nyadő öntudatára. az egész ország hangzott a demokráciától és a szociáldemokratáknak, valamint a zsidóságnak nagy szerepe volt az ügyek vitelében. Mégis ugyanekkor a demokrata külföld nyugodtan tűrte, hogy szétdarabolják az országot és még a proletár-diktatúra alkalmával sem láttuk a befolyását. (Helyeslés a kormánypárton.) Helyesebbnek tartaná, ha azt néznék, hogy erőinket az integritás helyreállítása érdekében miként állíthatnők be a nemzetközi erőviszonyokba. A mi érdekeink nem egyeztethetők össze a francia barátsággal. A kapcsolatot ott kell keresni, ahová a francia tervek még nem jutottak el. A maga részéről külpolitikai szempontból helytelennek tartja azokat a támadásokat, amelyek a nemzetgyűlésen Mussolini olasz miniszterelnök kitüntetésével kapcsolatban hangzottak el. (Helyeslés a kormánypárton.) az uj román alkotmánytörvény rendelkezései ellenére a Bánát magyar nemzeti kisebbségeit iskoláitól és anyanyelvűk szabad használatától megfosztották. a temesvári piarista főgimnáziumban és a *Mi Asz- szonyunkt zárda felsőbb leányiskolájában, az alsóbb osztályokban már csakis románnyelven folynak az előadások. Ilyenformán Temesvár és Bánát többmilliós magyar lakossága gyermekeinek csak a négy osztályú temesvári római katolikus polgári iskola tagozata áll rendelkezésére. A bánság tiszta magyarajku községeiben magyar elemi iskola már nincien. Megszűntek a Bánságban a magyar óvodák is, pedig 53 ilyen működött és magában Temesvárott 11 magyar óvodát szüntetett meg a kormány. Szóvá teszi a memorandum a továbbiakban a telepesek ügyét, majd az elbocsájtott magyar tisztviselők helyzetét, végül megemlíti a temesvári rendőrprefek- turának azt a sérelmes intézkedését, hogy hivatalos beadványok és hirdetmények publikálásánál a román nyelv mellett csak a németet szabad használni, de a magyart nem. Január elsejére életbelép a rokkantellátási adó. A rokkantellátáei adőjavaslat tegnap került módosított formában a nemzetgyűlés elé. A költségvetés letárgyaláaaután nyomban erre a javaslatra került a sor, úgy, hogy az uj adó január elsején már életbe is lép. A módosított javaslat szerint, ha a kereseti adó és egyenes adóalapok együttes összege tíz aranykorona, akkor a rokkantellátási adó tíz aranyfillér. Az adóalapok emelkedésével a rokkantellátási adó is fokozatosan emelkedik és minden száz korona után 5 százalékot tesz ki. Akik közszolgálatban vagy magánszolgálatban állanak, azok az alkalmazottak kereseti adójának alapulvétele mellett külön tartoznak fizetni rokkantellátási adót, amelynek tétele papirko- ronában, ha a kereseti adó hetenként a 3000 koronát nem haladja meg, heti 30 K, 3—6000 koronáig 80 K, 6—9000 koronáig 120 K, 9—13.000 koronáig 180 K, 13—16.000 koronáig 240 koroua, 16—19.000 koronáig 300 K, 19— 22.000 koronáig 600 K, 22—24.000 koronáig 900 K. Ez igy emelFarkas Tibor keresztény ellenzéki képviselő beszéde a külügyminiszteri állás megszüntetése mellett és a francia barátság ellen. Temesvár és a Bánát magyarságának panasza. Elrománosítják az összes magyar iskolákat.
