Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-03 / 275. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 koron®. Eger, 1925. december 3 csütörtök. XLII óvf. 275. sz. Előfizetési di) postai szállítással: agp hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A magyar Athén kitüntető nevét büszkén viseli vá­rosunk. Jól teszi. Ha nem is szol­gált reá száz százalékig, akkor is elismerést érdemel, hogy sok kincse közül kultúrájára büszke leginkább. Ékszerei közül ezzel a drágagyönggyel hivalkodik legszívesebben. Nem ötletszerű eljárás ez, de a lelkek meggyő­ződéséből fakad s előnyös szín­ben mutatja be a nagyvilágnak : hogyan gondolkozik, érez és ér­tékel a nagyműitú város népe. Mert Bizáncot a bizánciak miatt irigyli Konstantintól Mohamed s a magyar Athén Abropolisának az a tény a fundamentuma, hogy az egriek mindig szerették s ma is szeretik a kultúrát és szivesen hoztak és hoznak érette áldo­zatokat. Mindnyájunknak öröme és féltve őrzött kincse ugyan a kul­túra, mégis elsősorban a közép- osztály feladatai közé tartozik gondozása. Fejlődik és virág- zik-e, vagy elsatnyul és pusztu­lás lesz a ßorsa : javarészt azon múlik, vájjon felkarolja-e vagy lehanyatlani engedi az intelli­gencia. All ez a megállapítás a kul­túrának városunkban elfoglalt helyzetére is. Hogy Eger csak­ugyan méltó lesz-e a magyar Athén büszke nevére, vagy ér- demetlenül kérkedik-e a más városok által irigyelt epitheton- nal, az is az egri értelmiségen múlik. Tudunk-e elegendő létszámú munkás gárdát kiállítani, mely odaadással fáradozik a művelt­ség terjesztésén, a szellemi és erkölcsi értékek propagálásán ? És tanulni, nemesedni, tökélete­sedni vágyó lelkek százait oda tudjuk-e terelni, ahol az ige ihletett ajkakon hangot talál? Lesznek-e szónokok, akik áldo­zatot hoznak kényelmükből s a nélkülözésekben, izgalmakban rég eltompult társadalomba még mindig lelket verni iparkodnak ? És lesz e majd hallgatóság, mely köréjük seregük ? Lesz-e az ön­tudatát vesztett intelligenciának CBiraképes magva, mely készsé­gesen tárja ki lelkét magasztos tanítások üde harmata előtt s példájával uj életet tud terem­teni maga körül?! Az őszi munkák végeztével az agrár Egerben egész lendü­lettel indult meg a kulturális élet. Az iskolák munkája mellett a külömböző intézmények, tár­sadalmi tömörülések újból meg­kezdték városunkban már hagyo­mányossá vált népművelő tevé­kenységüket. Ez a munka itt-ott látszólag ünnepekhez kapcsoló­dik ugyan s egyes mozzanatai alkalomszerűeknek, vagy egye­nesen ötletszerűeknek látszanak. Valójában azonban az ünnepek csak újabb erőforrásokul, kiin­duló pontokul szolgálnak a nem­zetet legmélyebben érintő gon­dolatok propagandája számára. WSl IU .-.«MUM A rabmunka ügye Éber kíváncsisággal járjuk e kulturmunka évadján városunk előadótermeit s aggódva figyel­jük : megtölti-e közönségünk, legfőképen intelligenciánk, azo­kat a helyeket, hol egy uj élet szőzata hallszik s egy uj nem­zedék próbálgat magasba vágyó szárnyakat?! Vájjon megtelnek-e a zsúfolásig előadótermeink ? Hiszen kötelező belépődíj rend­szerint nincsen, a távolmaradásra tehát az anyagiak hiánya sem szolgálhat okul. Egert pedig a munkás múlt emelte iskolák még nem teszik magyar Athénné. De azzá tehe­tik az egriek, ha igazán akarják. K-ny. tm*» vxmtm .«**«*■ v <mmk a nemzetgyűlésen. A rabmühely a zsebmetszők akadémiája. Budapest, december 2. A nem­zetgyűlés mai ülését ‘/»H órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. . Az igazságügyi tárca részletes tárgyalásának során számos té­telt hozzászólás nélkül fogadott el a Ház. A munka-jövedelem rovatánál Propper Sándor azt javasolja, hogy a rab munkának a dotá­ciójára előirányzott 340 millió koronát emeljék fel és a rabok munkabérét juttassák el arabok hozzátartozóinak. Továbbá szó- váteszi azt a kegyetlen bánás­módot, amelyben a rabokat ré­szesítik. Pesthy Pál igazságügyminisz- ter konkrét adatokat kér és ha vannak sérelmek, hajlandó azo­kat orvosolni. A rabmunka do­tációját fel fogja emelni. A kor­mány a költségvetésbe beállított tételt azonban nem változtat­hatja meg. Rothenstein Mór szóvá teszi, hogy a váci fogházban privát munkát végeztetnek a rabokkal és mivel alacsonyabbak a mun­kabérek, sokkal alacsonyabb árért állíthatják elő az árukat mint a privát műhelyekben. Ezt a tisztességtelen versenyt meg kell szüntetni, mert csak a mun­kanélküliséget vonja maga után. Malasics Géza: A rabokat utak építésére és földmunkára kellene alkalmazni, mert a műhelyekben megrontják a kis bűnösöket. Itt tanítják ki a zsebmetszőket. így a műhely valóságos akadémiája I a zsebmetszőknek. Láng János : Magáévá teszi Malasics felszólalását. Pesthy Pál „igazságügyminisz- ter nem helyesli azt, hogy a rabmunkával konkurrenoiát csi­náljanak más munkának. Az igazságügyi kormány jól tudja, hogy mi a kötelessége és a ra­bokat állami birtokokon kívánja alkalmazni. Propper hozzászólása után a nemzetgyűlés a tételt változat­lanul elfogadja. _____ A chicagói eucharisztikus világkongresszus előkészületei. Chicágőban nagy előkészüle­teket tesznek az 1926. májusá­ban tartandó eucharistikus vi­lágkongresszusra. Eddig két uralkodó jelentette be részvéte­lét a kongresszuson: Alfonz spa­nyol király és Albert belga ki­rály. A rendezőség a város egyik legelőkelőbb szállodájában egy- egy egész emeletet foglalt le és rendezett be a két uralkodó számára. Hir van róla, hogy Rómából maga a bíboros állam­titkár, a 75 éves Gasparri, is el­megy a kongresszusra, sőt ta­lán 20 más bíboros is, úgyhogy a chicágói kongresszus az euc­harisztikus világkongresszusok közt talán a legkimagaslóbb lesz. Az utolsó szentévi Római zarándoklás. Az Országos Katolikus Szö­vetsége Rótt Nándor dr. vesz­prémi püspök vezetésével ren­dezi a Szentkapu bezárásával kapcsolatos fényes ünnepségekre december 16-án Budapestről ki­induló utolsó szentévi rőmai za- rándoklását. Ezzel kapcsolato­san a Szövetség értesíti az or­szág összes plébániáit és az egyes katolikus hívőket, akiit részt akarnak venni ezen az impozáns utolsó szentévi zarán- dokláson, hogy erre a zarán­doklóéra való részvételi jelent­kezéseket csak december 5-ig fogad el. Részleteket és bővebb felvilágosítást bárkinek az Or­szágos Katolikus Szövetség (Bu­dapest IV. Ferenciek tere 7. III. lépcső I. em. 8) ad. Nagy János dr. a borbizottság előadója. Budapestről jelentik : Az egy­séges párt legutóbbi értekezle­tén a borkérdés ügyében kikül­dött bizottsága ma délután tar­totta alakuló ülését. A bizottság elnökévé Maillott Nándor bárót, előadójává Nagy János dr t vá­lasztották meg. A bizottság tag­jai : Szily Tamás, Perlaky György, Örffy Imre, Héjj Imre, Nánássy Andor, Zsitvay Tibor, Karafiáth Jenő, Oberhammer Antal és Szé­chenyi Viktor gróf lettek. A bi­zottság hivatása az, hogy letár­gyalja a borkérdássel kapcsola­tos összes kérdéseket és hono- ráltassa azokat a kívánságokat, amelyek a bizottság szerint is a borkérdés megoldása felé ve­zetnek. Schwarcz Ábrahámot hathavi börtönre ítélték uzsoráskodásért. Budapestről jelentik: Schwarcz Ábrahám, többszörös budapesti háztulajdonos, milliárdok ura, a törvényszék elé került, amely­nek Csengey-tanácsa tárgyalta ügyét. Schwarcz a múlt esztendő­ben 35 milliót kölcsönzött egy ismerősének 4 százalékos heti, évi 231 százalékos kamatra. Mikor azután visszakövetelte a kölcsönadott összeget, a 35 millió helyett 135 milliót követelt. — A bíróság uzsora bűntette címén hathőnapi börtönbüntetésre ítélte Schwarcz Ábrahámot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom