Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-02 / 274. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 december 2. Kuborczy Rózsika iparmüvésznö kiállítása. Vasárnap délelőtt nyilt meg a Líceum dísztermében Kuborczy Rózsikénak, a méri« neves, fiatal egri iparmüvésznőnek a kiállítása. Az iparmüvésznö bonbonni- ereket, pamutbabákat, vázákat tüll és hálőteritőket, bohócokat, diványpárnákat állított ki. Ezenkívül kiállította még sorsolás alá ^kerülő hímzett bútorait is, melyekre még most is lehet sorsjegyet vásárolni, ameny- nyiben az iparművésznő eddig nem tudta a megfelelő mértékben értékesíteni a sorsjegyeket és súlyos anyagi kár érné a jegyek visszamaradása esetén. Ez a kiállítás a fejlődés komoly útjairól való. Egy érdekes stilizálásű és tüzes színekkel megmunkált teritője kelti föl a figyelmet, valamint több díszpárnája. ízléses csinos bonbon- nierjei és pamutbabái mellett kínai és egyiptomi motivációk hatását éreztető vázái nagyon értékesek. Ügyes teknikával dolgozik, kitalálásokban, motivációkban gazdag és merész. Szereti a fantasztikumba hajló vonalakat és a bizarran csillogó színeket. De ez az ő egyénisége. Erre kell haladnia iránykeresé- seiben s a még itt ott érezhető túlzásoktól nagy reményekre jogosító művészete meg fog tisz- tűlni. Próbálkozik a hímzett képpel is. Vadvirágcsokrot vázájában ábrázoló hímzett képe szerencsésen oldja meg ugyan a problémát, iparművészeti szempontból figyelemreméltó törekvés ; de itt egy másik probléma is számításba jön: a közönség ízlése. Kérdés, hogy szereti-e a közönség a hímzett képet. A kiállítás délelőtt 9-től 1-ig, délután 2-től 5-ig tekinthető meg a Líceum dísztermében. Ostoros a világ közepe. Lapunk egyik előkelő barátja hívja fel figyelmünket egy Lipcsében megjelenő közgazdasági szaklap legutóbbi számára, melyben arról történik említés, hogy a Bukarest (!) melletti Ostoros községnek a földrengés következtében megrongált viskói helyébe most vasházak építését tervezi egy angol konzorcium. Meginogna bennünk a híres nőmet alaposság iránt táplált töltetlen tisztelet, ha a lipcsei újság nem hárítaná át közleményéért a felelősséget egy angol hírforrásra. így már más. A nagy- ántántnak, amint azt már sűrűn tapasztaltuk, nem igen van tudomása arról, hogy Bukarestet Budapestül egy egész világ, vagy közelebbről szólva, ezer kilométer választja el. Ennek a szakértelemnek jegyében történt meg a trianoni osztozkodás. A nyugdíjasok ügye a nemzetgyűlés előtt. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter a nyugdijakról. Budapest, december 1. A nemzetgyűlés mai ülését 7*12 órakor nyitotta meg Scitovszky Bála elnök. Napirend előtt Meskó Zoltán szólal fel. Bírálat tárgyává teBzi a nyugdíjasok vasárnapi nagygyűlésének eseményét. — Több olyan felszólalás hangzott el, amelynek hangja ellen óvást kell emelni. Akadt olyan szónok is, aki megvádolta a nemzetgyűlést azzal, hogy nem törődik a nyugdíjasok gondjaival. Erélyesen visszautasítja Ujfalussy tábornoknak hangját, aki a nyugdíjasoknak a szociáldemokrata pártba való belépését javasolta. (Propper Sándor: Joga volt hozzá!) Meskó Zoltán : Nem hiszi, hogy a szociál-demokraták örülnének Ujfalussy tábornok a pártba való belépésének. {Nagy zaj és ellentmondások a szociáldemokrata pártban.) Meskó Zoltán: Úgy látszik, hogy Ujfalussy kevesli a 6 milliós nyugdíjat, holott tudhatná hogy a vesztett háború után az országnak súlyos helyzetében ennél többet adni nem lehet. Sokkal kevesebből élő rétegei is vannak az országnak ! (Taps.) Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter válaszol a felszólalásra. A most nyugdíjba menők magasabb illetményeket kapnak mint a régi nyugdíjasok és ezt tartják sérelmesnek a régiek. A kor- ,< mány azonban nem mehet abba bele, hogy az uj nyugdíjasok \ illetményét leszállítsa az egyenlő elbírálás végett. Mert minden nyugdíj illetmény jogalapja a legutolsó fizetés. — Sajnálatos, hogy a régi nyugdijatok tekintetében ezt a kérdést még nem lehetne arányosan rendezni. Az uj nyugdíjasok helyzete tehát sem nem jogtalan, sem nem méltánytalan a régiekkel szemben. A honvédelmi tárca költségvetésére 1343 milliárdot irányoztak elő. Ebből a nyugdíjasokra 388 milliárdot fordítanak, ami bizonysága annak, hogy a kormány tőle telhetőig igyekszik gondoskodni a nyugdíjasokról, tea v/tmrs mmm» mmm > mmtm sás* Virilizmus és adómorál, Lapunk egyik nyilván rosszmájú olvasója irta hozzánk az alábbi levelet. Előbb az ablakba akartuk helyezni, rövid megfontolás után azonban közzétételére határoztuk el magunkat. Jöjjön tehát a levél. És jöjjön, aminek jönnie kell! Tekintetes Szerkesztőség! Amióta Eger városa nagyobb lendülettel próbál résztvenni a városok versenyében, azóta sűrűn halljuk emlegetni újból őz újból, hogy városunk szegény s ez okból a legnagyobb takarékosságra van utalva. A tanács egyik kitűnő tagja, akinek a mostoha sors az adóprés áldatlan szerepét juttatta osztályrészül, bizonyára a fennebbi jelszó hatása alatt csavar a erófon időnkint olyanokat, hogy a csontunk is ropog belő. Nos, ez a könyörtelen férfiú, mint egyik bizalmas ismerősétől tudom, mostanában egyik ámú- lásból (még nem ájulásból) a másikba esik : Amióta a városi virilisták névjegyzéke készül, napról-napra lelkes és kötelességtudó adóalanyok Jömege ostromolja a városi adőpénztárt. Új gazdagok merülnek fel az ismeretlenség homályából s ere lyesen követelik, hogy a szanálás következtében előállott vagyon- illetve jövedelem szaporulatukból a város is fogadja el a neki járó kvótát. Az adómorálnak ilyen örvendetes feljavulását némelyek annak az emelkedett színvonalú költségvetési vitának tulajdonítják, mellyel nemzetgyűlésünk áldozatkész képviselői pertrak- tálták a költségvetés tárgyalása során az ország anyagi helyzetét s amelyet odabenn oly kevesen hallgattak, hogy bölcs tanulságaiból bőven kijutott mindnyájunknak idekinn a perifériákon is. Mások, a pesszimisták, úgy vélik, hogy a buzgó önkéntes adózók azért követik el magukon a csiklandós adó-harakirit, mert a virilizmus szárnyain belejutni kívánkoznak kellős közepébe annak a mennyei békességnek, mely hónapok óta honol a városházán, mindnyájunk épülésére. Akár így, akár úgy, egészen mindegy. A fontos csak az, hogy pénz áll a házhoz. Ha még egy héttel ki lehetne tolni a névjegyzék összeállításának határidejét, kifizetjük a dollárkölcsönt a lajbizsebből s táviratilag küldünk Mariházy- nak Sátoraljaújhelyre húszmilliót útiköltségül. (Útiköltségül oda nem visszafelé.) Melyhez hasonló jókat kíván a tekintetes Szerkesztőségnek őszinte tisztelője : M—i S. Mennyit ér a főzés tudománya ? Sok vita folyt már erről megJ lehetős eltérő véleménnyel. A férfiak, különösen jól eltelten étkezés után, nem nagyra becsülték ezt a tudományt. A nők viszont nem tűrték speciális tudományuk lebecsülését. Ebben az emberiség egész élettartama alatt folyó pörben most végre authentikus helyen, a newyorki bíróság előtt mond- ták ki a döntő szót, dollárokban fejezve ki a főzéstudomány értékét. A döntést egy Mrs. Esther Faust nevű hölgy provokálta, aki annak következtében, hogy lakásának mennyezete rászakadt, elvesztette a főzésben való jártasságát. Házigazdáját többször figyelmeztette, hogy javíttassa ki az épületet. A figyelmeztetésnek nem volt foganatja. A szerencsétlenségből eredő kárért, ez esetben a főzés tudomány elvesztésért, ezért kellett vállalnia a felelősséget. Mrs. Esther Faust, annak bizonyítására, hogy a szerencsétlenség előtt szívesen ettek a főztjéből, a szerencsétlenség után pedig a kutyának sem kellenek a készítményei, tanukat sorakoztatott fel. A bíróság a tanúvallomások alapján, meg azért is, mert Mrs. Esther Faust a bíróság tagjait is megkínálta a főzéstudomány elfelejtése utáni korszakban készített étkével, megállapította a felelősséget és a háztulajdonost 1000 dollár kártérítésre kötelezte, mert közvetve okozója volt annak, hogy a panaszos hölgy elvesztette főzési ügyességét. Kíváncsibb olvasóink érdekében közöljük, hogy 1000 dollár közép árfolyamon 71 ős fél millió magyar korona. «53KHSHSSQSÍ »CS1«9£S« 'SJHKIKJ SS Az E. N. panaszkönyve. Az utca mindenkié, azt mégsem lehet lefoglalni egyeseknek. Kaptuk a következő levelet: T. Szerkesztőség! A Líceumtól a piacra vezető utón egyik üzlet előtt állandóan kocsik állanak, mert ezen a helyen állandóan lerakás és felrakás folyik. Én csak örülni tudok a minél nagyobb forgalomnak, mert az a közre is jótékony hatással van, de ezen az utcán a megnövekedett forgalom nemcsak a közlekedést akadályozza, hanem a járókelők testi épségét is komolyan veszélyezteti. A napokban is szerencsétlenül járt egy kis fiú ezen a helyen. Éppen azért a nyilvánosság utján arra szeretném kérni az illetékes hatóságot, hogy valahogy megfelelőbben szabályozzák a dr. Kállay Zoltán utca forgalmát és találjanak rá módot, hogy vagy az örökös lerakodások és felrakodások színhelye kerüljön a nyilt utcáról az udvarra, vagy pedig jelzőtáblák mutassák a kocsiknak és járókelőknek : hogy »vigyázat! itt a közlekedés veszélyes. Tisztelettel: (Aláírás.)
