Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-29 / 272. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona.

Eí>er. 1925. november 29 vasárnap. X.LII óvf. 272 sz.

Előfizetési díj postai szállítással: tgg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

méretekben történt megvalósítása ugyan csak öt százalékkal csökkentette mezőgazdasági termelésünk eredményét, de radikálisabb keresztülvitele bizonyára súlyos rázkódásokkal és további visszafejlődéssel járna.

A tél hidege legyen jő tehát arra is, hogy a túlfűtött agyak és kedélyek kijőzanodva, igazi jelentőségük szerint mérlegeljék a kor divatos jelszavait. És a nyár csalóka délibábja után ne rohanjon a dóré magyar! X.

Az egri melegvízforrások felhasználhatók a vízvezeték céljaira.

Szmrec8ányi érsek közbenjárása a népjóléti miniszternél megnyugtató eredménnyel járt.

Néhány héttel ezelőtt Eger városában hírek terjedtek el arról, hogy a népjóléti minisztérium, melynek hatásköre alá ez az ügy tartozik, nem fogja engedélyezni a meleg forrásoknak vízvezetéki célokra való felhasználását. Ez a hír különféle téves magyarázatokra adott okot és amennyiben megfelelt volna a valóságnak, úgy ez az egri vízvezeték ügyének csődbe- jutását jelentette volna, mert más vizet a vízvezetékhez csak a várostól nagyobb távolságra eső helyről kaphatnánk, a hosszú csővezeték költségeit pedig nem tudná elviselni a mi szegény városunk, melynek már az eddigi vízvezetéki kölcsön is súlyos teherként nyomja roskadozó vállát.

Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanácsos, egri érsek a múlt héten budapesti tartózkodása alatt, mint jelentettük, tanácskozásokat folytatott a kormány

viseli a vízvezeték nagy horderejű ügyét, fölkereste a népjóléti minisztert éB feltárta előtte az egri helyzetet. Vass József népjóléti miniszter az érsekfő- pásztor intervenciójára kijelentette, hogy a legmelegebben támogatja városunkat a vízvezeték fölépítésének nagy munkájában.

A népjóléti miniszter szerint az, hogy a víz meleg, nem fog okúi szolgálni az egri források vízvezetéki célokra való felhasználásának megakadályozására.

Eger város polgársága nagy megnyugvással fogadta az ér- sekfőpasztor budapesti közbenjárásának örvendetes eredményét. Városszerte nugy hálávalem- legetik Eger mindenre kiterjedő figyelmű, jóságos érsekének nevét, aki római zarándokútjának fáradalmait ki sem pihenve, sietett a város újólag veszélyben forgó érdekeit illetékes helyen megvédelmezni.

több szakminiszterével. Az ér sekfőpásztor, aki maga is szívén \ —

Mi lesz a vízvezetékkel?

Eljött a tél,

már itt kopogtat a szobánk ajtaján. Fagyos lehelletétől a természetben megdermed az élet és barázdák ülnek ki homlokunkra. Nehéz gondok időszaka a tél. Jól esik lelkűnknek a múlt évi példára emlékezve azzal biztatni magunkat, hogy nBgyobb hidegre ezidén sem igen kell számítani. A nagy hideg elviseléséhez tudniillik erős táplálkozás szükséges és bőséges fűtés. Anyagiak hiányában persze mindkét jószág: táplálék és fűtőanyag, csak igen korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre. Ez az oka annak, hogy szinte irtózunk a téltől, mint olyan évszaktól, melyben sok megpróbáltatás, sőt egyenesen testi szenvedés jut ki osztályrészünkül.

A tüzelőanyag pedig nem lehet igazán olcsóvá, hiszen régi erdeieknek alig egyheted részét hagyta meg a csonkaország számára a békeszerződés, a szükséglet ípedig legalább is fele a réginek. A fűtőanyag egy jelentékeny részét tehát az *utód>- államoktől: Csehországtól és Romániától kell drága pénzen megvásárolnunk. Persze, hogy ilyen körülmények között drága árucikk a tűzifa b a szegény embernek vajmi kevés jut belőle.

Élelmiszerünk sincs túlontúl ■ok, már pedig a külföldtől csak úgy tudunk vásárolni, hogy mezőgazdasági termésünk úgynevezett fölöslegét bocsátjuk kénytelen-kelletlen áruba. A hazai fogyasztás számára csak annyi marad, amennyi teljességgel nélkülözhetetlen. Ez a mennyiség tehát féltve őrzött kincs, s igy szintén drágának kell lennie.

Ez a drágaság a termelő méltányos érdekeinek sérelme nélkül csak akkor fog enyhülhetni, ha a termelés az eddigieknél nagyobb hozadékot fog eredményezni. Ehhez meg három uj mozzanat együttműködése kívántatik.

Először: fokozott tökealkal- mazás, amit a kormány a mezőgazdasági hitel kérdésének rendezésével igyekszik lehetővé tenni. Másodszor: a termelés technikai fejlődése, illetve a másutt már alkalmazásban levő találmányok és tökéletesebb termelő eljárások átvétele. Ennek a mezőgazdasági szakoktatás kiépítése egyengetheti az útját. Harmadszor: körültekintő mérlegelése némely olyan újítások gondolatának, amelyeket politikai célzattal dobtak be a köztudatba szűk látókörű vagy eszközeikben nem válogató politikusok. Itt elsősorban a földreformra gondolunk, melynek az eddigi

Eger, 1925. november 28.

Az 1925 február hő 28.-án tartott képviselőtestületi közgyűlés a vízvezeték építési tervének újabb tárgyalását egyhangúan kimondotta. Huzamos vajúdás után a kormány közbenjárására megkapták a városok az akkor igen előnyösnek látBző 10 millió dollár amerikai kölcsönt, amelyből Eger város a vízvezeték és csatornázás létesítésére igényelt összegből 700 ezer aranykoronát kapott. Végeredményben az ősz- szeg elosztásánál az eredetileg megállapított 150 ezer dollár helyett, mivel 8 város az annak idején előnyösnek látszott, végeredményében azonban méregdrága kölcsönt visszautasította, ezen összegből bennünket is boldogítva, 30 ezer dollárral többet, vagyis 180 ezer dollárt kaptunk papiroson.

Július 4-én a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta az akkor kedvező feltételek mellett beígért amerikai kölcsön felvételét és a vízvezeték, valamint a csatornázás megépítését.

Történelmi esemény volt ez. Örömtől ragyogó arccal hagytuk el este 7 órakor a villanyfényben úszó közgyűlési termet azzal a boldog tudattal, hogy teljesíthettük végre legszebb kötelességünket : a legégetőbb kérdés megoldásával, Eger város fejlődésének egy hatalmas lökést adva, a vízvezeték és csatornázás létesítésével.

Ezen közgyűlés választotta meg a vízművek megépítésére

és az építkezések ellenőrzésére a vízművek bizottságát. Szeptember 19-én hívatott össze első ízben — tekintettel az ügy fontosságára és sürgősségére — a vízvezetéki bizottság. Ezen ülésen már jelen volt a tanács által meghívott Pazar István, a miskolci vízművek igazgatója, hogy a bizottságnak a szakszerű felvilágosításokat minden tekintetben megadhassa. Dr. Schréter Zoltán geológus a meghívást valószínűleg idejében nem vette kézhez s így nem jelent meg.

Az október 12-én tartott vízvezetéki ülésen megbízást kapott Pazár István egyelőre a tervek és költségvetés, valamint a remélhető bevételekre vonatkozó számítások elkészítésére ős 30 napon belül való megküldésére. A meghirdetett pályázat alapján megbízást kapott a legkedvezőbb ajánlattevő, a Zsigmondi cég a kútfúrásokra azzal, hogy 19 ig a fúrásokat megkezdje.

Azóta a mai napig 46 nap telt el, de sem a tervek, költségvetés és bevételekre vonatkozó adatok még birtokunkban nincsenek, sem pedig a fúrásokat nevezett cég meg nem kezdte. Mint érdeklődésemre értesültem, a Zsigmondi cég a szükséges eszközöket már útnak indította s ha jól megy, a jövő héten talán végre megfúrhatjuk a földet.

Mint látjuk, 10 hónap múlt el, amióta a vízvezeték létesítésének a szükségét a képviselőtestület kimondotta. Sajnos, azóta alig történt valami. Ma még nagyobb kérdőjel előtt állunk, mint februárban, hogy mi lesz a vízvezetékkel ?

A kölcsönt is megkaptuk. Mint már egyik cikkemben jeleztem, a 100 százalékos kölcsön lassanként megfogyatkozva 81V* százalékban, azaz 1872 százalék árfolyamveszteséggel folyősíttatott. A rideg üzleti érzékű amerikai alaposan elintézett bennünket egy Júdás-csókkal.

A július 4-iki képviselőtestületi ülésen beterjesztett és felolvasott javaslat szerint a 20 éves tör- lesztéies kölcsön, mindent számításba véve, évi 12 százalékos kamattal terheli a várost. Ez ily értelemben helytálló lenne, ha 100 százalékos kölcsönt kaptunk volna. Én másképen tanúltam számolni az én kedves, elrabolt szülővárosomban, Kassán, matematikai tanáromtól.

Ne áltassuk magunkat, de másokat sem a 12 százalékos kamattal, ám számoljunk papíroson. Ha a 180 ezer dolláros kölcsönnél csak a 187a százalékos árfolyamveszteség címén levonásba hozott 33.300 dollárt le-