Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-26 / 269. szám

Előfizetési dij postai szállítással: tgg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 fi. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. j A svájci város, mely egykor a magyar nemzet halott királynéját látta vendégül falai között, most magyar mi* niszterek érkezését várja. Újból és újból útnak indulnak kormá* nyunk küldöttei, hogy a Nép- szövetségtől megint csak kihar­coljanak nemzetük számára va­lamelyes könnyítést. Referálni mennek, előterjeszteni a pénz­ügyi terveket s jóváhagyást kérni azokhoz — egykori ellen­ségeinktől. Keserves feladat, annyi szent. Lehetetlen helyze­tünknek egyik sivár következ­ménye,^melynek elviselését, ha már reászakadt az ország nya­kára, tőlünk telhetőleg megköny- nyitenünk illik. Annál io inkább, mivel erősen bízunk benne, hogy hazatérő kormányférfiaink úti tarsolya nem lesz egészen üres. Okvet­lenül ott kívánjuk találni benne derék nyugdíjasaink hamuban sült pogácsáját, mert a mai hi­vatalnok - nemzedék kötelesség- tudásának súlyos veszedelmét jelentené az a tapasztalat, hogy az állam nem tud vagy talán komolyan nem is igyekszik ele­get tenni munkában kidőlt, öreg szolgáival szemben vállalt köte­lezettségeinek. A nemzeti becsület oltalma alá helyezve kívánjuk látni ezt az obligőt s pillanatig sem ké­telkedünk benne, hogy minisz­tereink Genfbe induló trium­virátusa teljes nyomatékkai fog hangot adni a nyugdíjasok hely­zetének javítására irányuló, va­lóban általános kívánalomnak A miniszteri tarsolyban ám- még egy bucsúfiát fogunk vá­rakozva keresni. Tudomásunk szerint újabb beruházási hitel engedélyezését is sürgetik s e célra a már úgyis megadatott, hires «külföldi kölcsön» egy még eddig fel nem használt részének felszabadítását ős a magyar kor­mány rendelkezésére bocsátását fogják kellő eréllyel „szorgal­mazni. A tervbe vett s részben már folyamatban is lévő köz­munkák elvégzésére s ezzel kap­csolatban a munkanélküliség enyhítésére fölötte fontos leend ez az újabb koncesszió s minden okunk megvan remélni, hogy nem is zárkózik előle el "a min­denható Népszövetség. Olyan jő fiúk vagyunk és olyan szegények, hogy valóban megeshetik rajtunk a 'világ ha­talmasainak szive. Még akkor^is, ha nincs. Mert lassankint talán mm sow; mmmmm» A költségvetés a lazuló nagyantant is reá fog jönni a tanulságra, hogy a ma­gyarságot talpra állítani nem­csak üzleti szempontból előnyös, de politikai érdekből is első­rangú befektetés. Dr. Gy. T. részletes vitája. Szocialista indítvány a nyugdijak szerint a felsöház még ebben a Budapest, november 25. A nemzetgyűlés mai ülését */4ll óra­kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A költségvetés részletes vitája folyamán ma a miniszterelnöki tárca költségvetését tárgyalták. Az első felszólaló Peyer Károly volt. Kifogásolja, hogy a tárca keretében levő mezőgazdaságra az állam ráfizet. Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy a kérdéses szőlő-gazdasá­got szakszerű irányítás végett átutalták a földművelésügyi mi­niszter ügykörébe. Az 5.-ik pontnál Peyer Károly határozati javaslatot nyújt be, hogy a nyugdíj-kérdést vegyék revízió alá és a revízió folyamán csak azoknak a nyugdíjjogosult­sága ismertessék el, akik munka- és keresetképtelenek, másoktól pedig, akik a nyugdíjra nincse­nek rászorulva, a nyugdijat von­ják meg. Búd János pénzügyminiszter rámutat azokra a nagy terhekre, amelyek a nyugdijak folyósítása révén az államra hárulnak. Tár­gyalások vannak folyamatban az utód-államokkal, hogy azok a békeszerződés értelmében rájuk eső károkat vállalják. Sajnos, a I wo mmmmm revíziójára. — A miniszterelnök költségvetési évben összeülhet. tárgyalásoknak eddig nincs ered* ményük. Peyer javaslatát nem fogadja el, mert ezzel a kérdést nem oldhatják meg és megtaka­rítást sem érhetnek el. Az elnök kijelenti, hogy a rész­letes vita torán törvényjavasla­tokat nem lehet benyújtani, azért Peyer javaslatát nem bocsátja tanácskozásra. Hegymegi Kiss Pál a felsőház részére előírt költségvetéseket bírálja. A felsőházi javaslatot a nemzetgyűlés nem tárgyalja le és így előre láthatólag ebben a költségvetési évben nem gyűl­het össze a felsőház. 'Fölösleges tehát az erre a célra előirány­zott összeget már most felvenni. Bethlen István miniszterelnök kijelenti, hogy a költségvetés letárgyalása után az első javas­lat a főrendiházi lesz. Nincs kizárva, hogy a főrendi­ház még a folyó költségvetési évben ülésezni fog. Az előkészítő kiadásokat tehát már most meg lehet Jenni. Az előirányzott összegben a dologi kiadások is bennfoglaltatnak. Kéri Hegymegi Kiss Pál indítvá­nyának elvetését. A nemzetgyűlés ilyen értelem- I ben határoz. Mit kell tudnunk a rddiórendeletröl? Mától kezdve az egri postahivatalnál kérhetők a rádió-engedélyek. Melna Gyula m. kir. postaföfelügyelö tájékoztató nyilatkozata. Eger, november 25. A kormány által kiadott rádió- rendelet november 26.-án életbe­lép. A rendelet szerint a rádió- ügyek a m. kir. postahivatalok­hoz tartoznak. Az Egri Nép­újság munkatársa fölkérte Melna Gyula m. kir. postai főfelügyelőt, az egri postahivatal főnökét, hogy ez alkalomból tájékoztassa lapunk útján Eger város közön­ségét, mit kell tudnunk a rádió- rendeletről és mik azok az in­tézkedések, amelyeket az egri postahivatal tesz vagy tenni fog ebben az ügyben. A főfelügyelő a következőket volt szives el­mondani : — Kizárólag a rádióhirmondó állomások által terjesztett köz­lések vételére szolgáló rádió­vevőberendezések létesítésére és üzembentartására az engedélyt az Eger 1. számú m. kir. posta- hivatal adja meg. A magánfelek által beadott kérelmek bélyegkötelesek, azokra ezidőszerint 20.000 koronás pénz­ügyi bélyeget kell felragasztani. A kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy a folyamodó milyen használatra (rendes-, személyes­vagy kiterjesztett) és hol (község, utca, házszám, ajtó stb.) kívánja a berendezést létesíteni és üzem­ben tartani; továbbá, hogy a készüléket maga állítja elő, vagy készen veszi. — A hivatalvezető előtt ismeretlen kérelmező köteles személyazonosságát igazolni. — — Az engedélyezett berende­zésen, csak a rádió hírmon­dók által terjesztett «minden­kinek» szóló közlések vehetők fel. — — A hatóságokon, hivatalokon és közintézményeken felül en­gedélyt kaphatnak: minden ál­lampolgár, kereskedelmi társa­ságok, általában jogi személyek. A magyar állampolgárságot egye­lőre igazoltnak kell tekinteni mindazoknál, akik az ország te­rületén, vagy az elszakított te­rületen születtek és a hivatal kézbesítő kerületében állandő lakással bírnak. — A külföldi honosok közül ezidőszerint a viszonosság alap­ján csak a német, osztrák és csehszlovák állampolgárok kap­hatnak engedélyt. Egyéb külföldi állampolgárok által esetleg be­adott kérelmeket elbírálás végett közvetlenül a postavezérigazga- tősághoz kell felterjeszteni. — A felsorolt eseteken kívül más célra, vagy használatra szol­gáló rádiővevőberendezés léte­sítése, továbbá rádiókészülékek, lényeges alkotórészek előállítá­sára, vagy forgalombahozatalára vonatkozó engedélyt, csak a ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter adhatja meg. — Az engedélyokirat 20.000 koronás pénzügyi bélyeggel lá­tandó el, az engedély kiállításért pedig 20.000 korona fizetendő. — Használati dij fejében fize­tendő havonkint: 1) rendes használatért 30.000 K. 2) kiterjesztett használatért:

Next

/
Oldalképek
Tartalom