Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-25 / 268. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona f Eger, 1925 november 25. szerda. XLII. évf. 268 sz. Előfizetési díj postai szállítással: «gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Az öngyilkos Európa öt éven át fűrészelte a fát maga alatt. Nem zuhant mindjárt a legmélyebb szakadékba, de van reá kilátás, hogy még tovább gurul a lejtőn lefelé. Pedig el- vénhedt testén már is tömérdek a kék folt s a rengeteg vérveszteséget alig-alig tudja elviselni a fáradtan pislákold életerő. Az őrületben ámde nincs megállás s a nagy múltú kontinens szila- jón száguld veszte felé. Míg éveken át a vert hadak szomorú nemzetei halódtak reménytelenül, most a győzteseket kezdte ki a pusztulás. Legeslegelőször pedig a győztesek élén vágtató Franciaországot, mely fölényesen bírta ki a háborút, de úgy látszik, nehezen bírja a békét. Pedig ezt a békét ő diktálta s ő építette fel a régi bébe romjain. A régi béke aláaknázása is az ő műve • ötven esztendő szívós aknamunkája után többi ellenségeinknek az anyagi erőt is ő szolgáltatta az ellenünk való fegyverkezésre. A gurulő rubel mögött a francia töke állott, csehek és oláhok francia pénzen állottak glédába ellenünk. Mikor pedig a központi hatalmak ösz- ■zeomlása bekövetkezett, a diadal mámorában megint csak a gallusok ivadékai voltak a leghangosabbak és legkíméletlenebbek. A népek sorsába azonban olykor a nemezisnek is van beleszólása. A Bourbonok nemzetének lába alatt megdobbant a föld, az ország pénzügyi egyensúlya nagyot és szinte végzeteset billent, a távol gyarmatok ellenünk kihasznált népei most rabtar- tőiknak szegzik a kezükbe adott fegyvert s a francia parlamentben szembefordult pártok versengését a kommunista voksok döntik el. Franciaország csakugyan agyongyőzte magát s a történelem lavinájának — ha a jelek nem csalnak — megindult az első hőgörgetege. Ki tudja, hol áll meg — kérdjük szorongó várakozással a magyar Macedóniában. Vájjon ha végigsöpör a megviselt Európán, megindul-e a korhadt szervezetben a tisztulás folyamata, mely belső értékük szerint osztályozza ■ juttatja újra szóhoz a nemzeteket?! Szeretnők hinni, hogy igy lesz Budapest, november 24, A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Nemcsak a kormánypárt, de az ellenzék is nagy számban volt képviselve, hogy meghallgassák a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek a beszédét, akik ma válaszolnak az ellenzék részéről a vita során tett kijelentésekre. Az első felszőialő Búd János pénzügyminiszter volt. Megállapította, hogy a szónokok többnyire politikai kérdésekkel foglalkoztak. Ami természetes is, mert a költségvetési vita alkalmával bírálja mindig az ellenzék a kormány általános és gazdasági politikáját. Sajnálja, hogy a szónokok nem mélyediek bele a költségvetés szakszerű bírálatába, amit az megérdemelt volna. Megállapítja, hogy a költségvetés egyensúlya érdekében a fegyveres erő szempontjából még azt a létszámot sem tudjuk fenntartani, amit számunkra engedélyeztek. Tehát alaptalan az a beállítás, hogy katonai téren költekezés van. Nem akarunk bírálatokat tenni, különösen akkor nem, amikor a honvédelmi miniszter a költség- vetés érdekében tárcájából 10 millió koronát volt kénytelen átengedni. Ellenkezőleg ezt kellett volna kritika tárgyává tenni a belsőrend szempontjából és érdekében. (Helyeslés a kormánypárton. Nagy zaj a demokratáknál: Szuronyok vannak, de jogok nincsenek !) Búd János folytatja : A vámőrség mai létszámára szükségünk van, hogy a mai vámhatárok mellett megtudjuk védeni az állam érdekét. Ellenkező esetben s világtörténelmi hivatásunk tudatában újra éledő bizalommal nézünk Napnyugat felé. És türelemmel várunk. Veterán. a csempészeket nem tudnánk kiirtani. Az is téves nézet, hogy a tisztviselő-létszám nem csökkent, hanem emelkedett. Rámutat arra, hogy 1922-ben a tisztviselők létszáma 208.000 volt, mig 1925. év júliusában 165.000-re csökkent- Ami igen nagy veszteséget jelent a tisztviselői karban. A takarékossági bizottság tárgyalás alá fogja venni a költségvetést. Figyelmeztet azonban arra, hogy a takarékosságnak is meg vannak a határai. Van olyan takarékosság, amely a nemzet szempontjából veszedelmes lehet. A birői és a közigazgatási eljárás egyszerűsítésével is foglalkozik a takarékossági bizottság. Aki az adórendszert bírálni akarja, az tanulmányozza Európa adórendszerét, és összehasonlítást kell tenni, hogy egész Európában sincs olyan állam, amely kevesebb adónemmel és egyszerűbb adórendszerrel dolgoznamint mi. A kormány törekszik az egész adórendszer kiépítésére, hogy az adó egyszerű és igazságos legyen. Az adóbehajtásra vonatkozó panaszok nem helytállók. Bizonyos küzdelmet lát a kapitalizmus és a szocializmus között, amely közvetett módon az állami megadóztatás révén akarja a közép- ős nagybirtokokat megsemmisíteni. Lehetetlen dolog tőkeellenes politikát folytatni, mert ennek kárát azok látják, akik még élnek. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában !c A tisztességtelen verseny leküzdésére hivja fel a kereskedők és iparosok figyelmét az Iparkamara. A miskolci Kereskedelmi é> Iparkamara november hó 12-én tartott teljes ülésén újból foglalkozott a tisztességtelen verseny kiküszöbölésének kérdésével ■ elhatározta, hogy az üzleti verseny ezen káros kinövéseit még erőteljesebben fogja üldözni e mindent elkövet azok kiirtására. A Kamara a tisztességtelen verseny leküzdésének leghatható' eabb módját a megelőző intézkedésekben látja, amelyekkel elejét kívánja venni az üzleti tisztességbe ütköző cselekmények elkövetésének. E célbői per- manenciába helyezi a Kamara zsűrijét, amely minden egyes bejelentett, vagy tudomására jutott esetet azonnal tárgyalás alá vesz s amennyiben a tisztességtelen verseny esetének fenforgá- sát megállapítja, a cselekmény elkövetőjét a törvényes következményekre való figyelmeztetés mellett annak azonnali abban- hagyására felhívja. A Kamara felkéri kerülete kereskedő és iparos közönségét, hogy aki a megengedett üzleti reklám határait túllépi, azt a Kamara zsűrijének azonnal jelentsék be. Röpirat a vásáron a vasárnapi vásár ellen. Kecskemétről írják : A tegnapi vásárnak egyik érdekes epizódja volt, hogy az alábbi szövegű röpiratokat osztogatták: »A Vasárnap a legszebb ünnep. Isten nyugodalmának a napja. Miért veri fel vásári zaj! Miért csúfolják meg részegek és dorbézolők ezt a szent napot? Azért nem segít meg bennünket Isten, mert az ö parancsait nem tartjuk meg. Azért szegény nyomorult a magyar, mert elfordult Istentől. A vasárnapi vásár Isten haragját hivja ki. Hiába vásárolsz : Hiába veszel vasárnapi vásáron ! Meglátod, nem lesz rajta áldás. Hát hiába hívogat a templomod ? Kérjük és követeljük, hogy a vasárnapi vásárokat tegyék át hétköznapra! Állj mellénk! Hirdesd! Ha magad javát akarod, ne nyugodj bele az ünnep megtörésébe ! Ha igaz magyar vagy, kiáltsd: El a vasárnapi vásárokkal.« Búd János pénzügyminiszter* nagy védő- beszéde a költségvetés és a mai adórendszer mellett. Katonai téren nincs költekezés. — A tisztviselők száma nagyban csökkent. — „Az adóbehajtásra vonatkozó panaszok nem helytállók“
