Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-21 / 265. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. november 21 szombat. XXII övf. 285 sz. Előfizetési dij postai szállítással: agg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A magyar legitimizmus lassankint előmerészkedik a katakombákból, hová a »barátságos« külfölddel szemben túlzottan tanúsított loyalitás évek előtt visszavonulni kényszerítőbe. Napról napra világosabbá válik, hogy a tökéletes in integrum restitutio nem csupán az elméletek szobatudósainak agyréme, mint ahogyan a közelmúltban traktálták, hanem mindin- kább növekvő társadalmi rété• gek politikai hitvallása. Nem is napi politika és nem is párt- politika. Hiszen a legitimizmus nem siet és nem idegeskedik, nem köti magát pártokhoz és még csak nem is gondol rendkívüli eszközök igénybevételére. A legitimizmus bízva-bízik ügye igazságában s a lelkek felvilágosítása útján igyekszik elérni célját: az ősi törvények diadalra- juttatását s ezzel a jogfolytonosság helyreállítását. Belső ellenségei többfélék, de egyenlően komolytalanok. Egyik csoportjuk a magyar múlt meghamisított történelméből próbál fegyvert kovácsolni a Habsburg- restauráció ellen. A szomorú em lékű negyvenkilencnek ezek a régi szabású alvajárói még mindig nem veszik észre, hogy a Habsburg restauráció nem ugyan a gűzsbakötött magyar kormánynak, de a magyar társadalomnak már elintézett problémája s hogy ma már a budaörsi katasztrófa balkezű vezérkari főnöke is eljutott a legitimizmus útján — egyelőre az 1547. évi V. t. c. hez. (Ugyan ki szerezne tudomást az ő államférfim ős hadvezéri mivoltáról, ha féltucatnyi táborával nem járna külön utakon ?!) Az úgynevezett szabadválasz- tők másik csoportja a malom alól vizsgálja ezt a kérdést s a »német« elleni ősi bizalmatlanság nevében híven kitart a Duna jege mellett — a monitorig. Ezt a kellően még fel nem világosított tábort nem szabad lekicsinyelni és nem szabad túlbecsülni. Pálfordulását bizonnyal meghozza az idő s a történelmi osztály várható egybeforrása a restaurációé gondolat jegyében. A harmadik ellentábor a legnépesebb és legsúlytalanabb. Az óvatosaké, a lesipuskásoké, a »tudodkérlekalásan nem exponál- hatommagamat« mentalitás ködlovagjaié, akik csak kormányblankettákon mernek szint vallani, de akin egész lendülettel fognak idővel odaállani a legitimizmus hadseregéhez, mikor a harcra is elszánt csapatok majd azért fognak tábort bontani, hogy diadalmenettel ünnepeljék az eszmét. Akkor majd eljönnek azok is, akik ma még félnek színt vallani, de akiket tradiciő és nevelés, belátás és érzelmek maradéktalanul a legitimizmus felé terelnek. Addig pedig, amíg ez a - mondjuk —uj orientáció diadalra juthat, hívei minden hátsó gondolat nélküli, őszinte és megbízható hívei lesznek az ideiglenes államformának. Akinek erre nézve netalán aggályai volnának, vegye komolyan fontolóra, hogy a kormányzói tekintély bázisát csak szélesbíti s így erősbíti az a felfogás, mely a Csonkaország kormányzójában nemcsak a huszonöt vármegyéből összeült nemzetgyűlés bizalmának letéteményesét, de egyben Nagy- magyarország törvényes királyának helytartóját is hódolattal övezi. Helytartóját — ismétlem — a törvények szerint következő magyar királynak, akire ma, születése ünnepi évfordulóján, meg nem fogyatkozó alattvalói hűséggel gondolunk s aki jönni fog, mert jönnie kell. C. J. Védőbeszéd az októberi forradalom mellett a magyar törvényhozás házában. Ki felelős az összeomlásért? — A királyi trón betöltésének kérdésében nyilatkozatot kér a miniszterelnöktől Károlyi Mihály volt sajtófőnöke. Budapest, november 20. A nemzetgyűlés mai ülését V212 őrakor nyitotta meg Seitovssky Béla elnök. A költségvetés első szónoka Szakács Andor, aki az októberi összeomlásról beszél és azt kérdezi, hogy a súlyos fejlemények láttára miért nem lépett akcióba Tisza István? De ha akcióba lépett volna is, a katasztrófát megállítani nem tudta volna. A sajtó destruktiv cikkeiért a cenzúra felelős, mert átengedte az izgató közleményeket. Nem fogadja el Árz báró és Konrád tábornokoknak azt a beállítását, hogy az összeomlást az a sürgetés idézte elő, hogy a magyar katonákat szállítsák haza a magyar határra. A katasztrófáért a hadvezetőséget teszi felelőssé. Károlyit későn nevezték ki miniszterelnökké, amikor már nem volt módjában az összeomlást meg. akadályozni. A Nemzeti Tanács nagy szolgálatokat tett, hogy a kitörő szenvedélyeket megfékezze. A baj az volt, hogy a polgárság nem támogatta a Nemzeti Tanácsot. Ezután Viczián Istvánnak a szakszervezetekre vonatkozó kijelentéseiről beszél. Hosszasan foglalkozik a királykérdés mozgalmaival. Szükségesnek tartja és kéri, hogy a miniszterelnök az ország színe előtt nyilatkozzék, hogy a különböző trónbetöltési szándékokkal szemben mi az álláspontja. A kormány iránt bizalmatlan. A javaslatot nem fogadja el. >**•# A hús ára nap-nap után esik és a húsiparosok még a régi árak szerint adóznak. Panaszkodnak a hentesek. Az Egri Népújság közgazdasági rovatában ismét a sertéshús újabb árcsökkenésével számolunk be. Korántsem látjuk rózsás szemüvegen a helyzetet és tűlkorainak tartjuk ez olcsósági hullámot kotportálni, mindazonáltal meg kell állapítanunk, hogy a hús áresése jelentősen megkönnyíti a háztartások helyzetét ős pillanatnyilag érzékeny veszteséget okoz az adózó húsiparosoknak. Különösen a hentesek érzik a nehézkes adőadminisztráciőt. A fogyasztási és forgalmi adókat ugyanis még a régi 32000 koronás húsárak után fizetik, annak ellenére, hogy a hús áresése már három héttel ezelőtt megindult és ma már 20—24,000 korona egy kilo sertéshús. A húsiparotokat jogos panaszukkal az illetékes hatósághoz utasítottuk, mert nyilvánvalóan az adminisztrálás nehézkességén múlik a fogyasztási ős forgalmi adóknak az uj áralakulásokhoz mért arányosítása. S minden valószínűség szerint kártalanítani fogják a húsiparosokat. Megreformálják a kényszeregyezségi eljárást. A kormány a magánúton való egyezkedést akarja behozni. Budapestről jelentik: Az igaz- ságügyminisztériumban a kereskedelmi és ipari érdekeltségek bevonásával ankétet fognak tartani a kényszeregyezségi eljárás reformja ügyében. A kormány, értesüléseink szerint, a kényszeregyezségi eljárás helyett a magánúton való egyezkedést kívánja lehetővé tenni. Éljen az irodalom! Olcsósági hullámot jósol a naptár az új esztendőre. — Kultúra a piacon. — Üstökös és egyéb csillagászati szenzációk. Nem a szajnaparti kis könyvárusokról lesz itt sző, hanem arról a piaci kultúráról, mely még ma is a naptárral csalogatja a népet a műveltség forrásaihoz. Egy századdal ezelőtt a mestergerenda volt az a hely, amit a kultúra számára tartogatott a magyar ember, de csak a kivált- ságosabbja. Ott őrizte a nagy becsben álló és a család büszkeségének tárgyát képező kalendáriumot. S ennek a századnak a lepergésővel a kalendárium becsülete nem változott, legfeljebb a mestergerendáról lekerült a divatosabb könyvespolcra ponyvák és rémregények mellé, amelyekkel az ügyes kereskedői szellem elárasztotta az alsóbb néprétegeket. A magyar ember
